Ha valakit tartósan, mélyen megbántanak, vagy igazságtalanság ér, természetes, hogy elégtételt akar – nem kell ezt szégyellni. A bosszúvágy legitim lehet az emberek politikai érzésvilágában is – fejtegette Gyurcsány Ferenc vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

„De az „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” közmondás ez esetben fordítva igaz. Ami jogos indulatként vezérelheti az egyes embert, arra nem épülhet állami politika” – hívta fel a figyelmet a volt miniszterelnök.

Úgy vélte, a bosszú személyes dolog, ami működhet egy megbántott ember fejében, de nem működhet egy kormányzat vezérelveként.

„Ha egy hatalom a bosszút teszi meg vezérelvnek, két út áll előtte: vagy törvényes felelősségre vonássá, arányos büntetéssé és jóvátétellé szelídíti az indulatot – ez a helyes irány –, vagy folyamatosan új ellenségeket keres. De mert a bosszú sosem lesz teljes, ezért elég, az végül magát a bosszúállót emészti fel” – fogalmazott az exkormányfő.

Gyurcsány Ferenc szerint akit sérelem ért, annak jár, hogy sérelmét elismerjék, az igazságot feltárják, a felelősöket pedig törvényesen felelősségre vonják. Ha viszont ez az elégtétel elmarad, két dolog történhet. Az egyik: teret nyerhet a magánbosszú, mert az emberek maguk veszik kézbe azt, amit az állam elmulasztott. A másik: az a hatalom, amely ellenzékben kiszolgálta a bosszúvágyat, sőt épített is rá, majd kormányra kerülve nem ad elégtételt a meggyötörteknek, az könnyen hitelét vesztheti.

„Nem kell eltitkolni vagy szégyellni a bosszúvágyat. El kell ismerni, majd meg kell szelídíteni: igazsággá, felelősséggé és jóvátétellé kell alakítani. Ez a demokratikus állam feladata” – vélekedett Gyurcsány Ferenc.

A volt miniszterelnök már korábban is megfogalmazta véleményét hasonló elvi kérdésekben. Nemrég a népi lázadás és a győzelem utáni új rend következményeiről fejtette ki álláspontját.