A folyó vízszintje jelenleg

mindössze kilenc centiméterre van attól a kritikus határtól, amelynél le kellene állítani az atomerőmű utolsó előtti működő turbináját.

A helyzet kedden és szerdán válhat a legfeszültebbé, mivel a hidrológiai előrejelzések szerint addig

további 14-15 centiméteres apadás várható a Dunán.

A tartós megoldást a meteorológiai fordulat hozhatja el, csütörtöktől ugyanis az osztrák vízgyűjtő területekre érkező jelentős mennyiségű csapadék hatására a vízszint rohamtempójú emelkedése várható.

A kritikus időszak átvészelésére a vízügyi szakemberek több vészhelyzeti intézkedést is életbe léptettek. Megnyitják a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) zsilipjét, amellyel másodpercenként 20 köbméter pluszvizet juttatnak a főmederbe, ezzel mintegy kétcentiméteres vízszintemelkedést érve el Paksnál. Ezzel párhuzamosan gyorsított ütemben zajlik a mederben a fenékküszöb kiépítése is.

A legösszetettebb feladatot két, egyenként 80 méteres bárka keresztbeállítása és ellenőrzött elsüllyesztése jelenti a folyóban, amellyel visszaduzzasztják a vizet az erőmű hidegvíz-csatornájánál. A hajótestekbe folyamatosan szivattyúzzák a vizet, miközben a sodrás már most óriási nyomást fejt ki a szerkezetekre.

Eddig ki nem próbált vastagságú, 500 méter hosszúságú acélsodronyokkal rögzítik a keresztbeállított bárkákat a 8 méter mélyre lefúrt, 70 centiméter átmérőjű cölöpökhöz

– mutatta be a beavatkozás rendkívüli technikai körülményeit a miniszterelnök, utalva a helyszínen, a hőségben dolgozó több száz szakember megfeszített munkájára.

A Duna felső vízgyűjtőjét elérő esőzések mellett a Dunántúlon a sokéves átlagot meghaladó csapadék várható a következő napokban, így a folyó vízszintje hamarosan tartósan is növekedésnek indulhat, tehermentesítve az atomerőmű hűtőrendszerét.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.