A padovai vendéglátóhelyek esete jól szemlélteti a problémát, hiszen a megszokott esti aperitivo időpontja kitolódott, a teraszok pedig kiürültek. A helyi vendéglátó-ipari szövetség mintegy hatszáz vállalkozást felölelő felmérése szerint a legutóbbi hőhullám idején a megkérdezettek több mint 80 százaléka mintegy 20 százalékos forgalomcsökkenésről számolt be.

Egy 20 százalékos visszaesés teljesen lenullázza az eredményt

– mutatta rá Federica Luni, az APPE Padova elnöke.

A Moody's becslése szerint a tavalyi európai hőhullámok összesen 43 milliárd euró gazdasági veszteséget okoztak, miközben a biztosítói kárkifizetések mindössze mintegy 500 millió eurót tettek ki. A jelentős eltérés oka egyszerű: a hőség ritkán okoz olyan közvetlen fizikai kárt, mint egy árvíz vagy vihar, a pénzügyi hatása viszont ugyanolyan súlyos lehet.

"A hőség önmagában nem számít hagyományosan biztosított kockázatnak" – fogalmazott Swenja Surminski, a Marsh klíma- és fenntarthatósági ügyekért felelős ügyvezető igazgatója.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíjhatóság (EIOPA) számára készült, kilencezer kis- és középvállalkozást vizsgáló 2023-as felmérés szerint a cégek mindössze 28 százaléka rendelkezett üzemszünet-biztosítással a vagyonbiztosítása részeként, és csupán 17 százalékuk bír dologi kárhoz nem kötött üzemszünet-fedezettel. Eközben a gazdasági hatások egyre kiterjedtebbek, hiszen a vonatok késnek, a mezőgazdasági hozamok csökkennek, az üzemi hűtési költségek emelkednek, a munkavállalók termelékenysége pedig visszaesik. Második negyedéves gyorsjelentésében többek között a svéd ITAB Group, az olasz Buzzi cementgyártó és a francia Worldline fizetési szolgáltató is jelezte, hogy a rendkívüli forróság negatívan érintette az üzleti teljesítményét.

A hőség biztosítási modellezését különösen megnehezíti, hogy az jellemzően összetett, többtényezős kockázatként jelentkezik. A szárazsággal, az erdőtüzekkel és a vízhiánnyal együttesen fejti ki hatását, ahelyett, hogy egyetlen jól azonosítható káreseményt váltana ki. Ez a probléma különösen Európát érinti súlyosan, ahol a Reuters Climate Monitor adatai szerint augusztus 11-én Nyugat-Európa átlaghőmérséklete közel 10 Celsius-fokkal haladta meg az 1961–1990 közötti átlagot.

A biztosítottsági rés áthidalására a biztosítók egyre inkább a parametrikus biztosítási termékek felé fordulnak. Ezek automatikusan fizetnek, amint a hőmérséklet meghalad egy előre meghatározott küszöbértéket, így nem igényelnek hosszadalmas kárrendezési eljárást. A KBV Research jelentése alapján az európai parametrikus biztosítási piac mérete 2031-re elérheti a 7,93 milliárd dollárt, ami 2025 és 2032 között évi 9,5 százalékos összetett éves növekedési ütemet jelent. Ilyen megoldásokat már széles körben alkalmaznak a mezőgazdaságban, de a szakértők szerint a közlekedésben és a munkavédelemben is jelentős lehetőségek rejtőznek.

A biztosítási védelem mellett a vállalkozásoknak elsősorban saját működési alkalmazkodóképességüket kell fejleszteniük a hűtési technológiákba történő beruházásokkal, a munkahelyi környezet áttervezésével és az ellátási láncok stressztesztelésével. Ahogy Surminski hangsúlyozta, inkább a veszteségek megelőzésére kell összpontosítani, mintsem azok utólagos kezelésére.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.