Ahogy arról beszámoltunk, még a nyár elején beszökött egy vadmalac a tatabányai Gyémánt Fürdőbe, majd beleesett az úszómedencébe és bele is fulladt. Ezután, amint az ügyvezető tudomására jutott a dolog, egyből le is zárták a medencét – ám csavar a történetben, hogy előtte még lejátszottak benne több vízilabda-utánpótlás mérkőzést is. Érdekesség, hogy az eset után a fürdőt üzemeltető cég és a város önkormányzata is kihagyta a közleményéből azt a korántsem elhanyagolható információt, hogy nem megfelelő minőségű vízben játszottak a gyerekek.

Bár Kugler László, a cég üzemeltetője úgy fogalmazott, hogy „az észlelést követően a munkatársak a protokollnak megfelelően kezelték a vizet, klórgranulátummal fertőtlenítést végeztek. Az intézmény vezetése ezt követően a biztonság érdekében a medence lezárása mellett döntött”, a két időpont között három meccset játszottak le közel száz sportolóval és a beszámolók szerint közönségúszás is volt. Az RTL híradójában akkor arról beszéltek, hogy az üzemeltetéstől valaki úgy döntött, hogy a plusz klór elég a víznek egy vaddisznótetem után, majd később mégis a bezárás mellett döntöttek. A kérdés, hogy mi történt a köztes időszakban, miért gondolták meg magukat a fürdő üzemeltetői?

Bár a Tatabányai Vízmű SE (TVSE) ügyvezetőjét is megkereste a Boldogulj Tatabányán oldal, hogy tájékoztatták-e az ellenfelet a történtekről, azonban a TVSE nem reagált napokig, az esetről is csak egy szűkszavú posztot tettek ki. Kiss Gergely, a vendégcsapat kapitánya azonban elmondta, hogy csak az internetről, utólag szereztek tudomást a dologról, így tehát eléggé valószínű, hogy a tájékoztatás a hazai csapat részéről elmaradt. A portál a fürdőt üzemeltető céget is megkereste, azonban napokkal később sem kaptak választ, azonban a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal válaszolt, amelyből az derült ki, hogy a fürdő csak a fertőzés napján este 21:14-kor tett bejelentést az esetről, miközben a tetemet aznap reggel találták meg, nyitáskor a vízben.

Sorozatos lezárások

A Kormányhivatal tájékoztatása szerint a medencéket le kell zárni és „speciális akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat kell elvégezni” rendkívüli szennyeződés esetén, amilyennek például egy állattetem számít. Emellett „klórsokknak” kitenni a medence vizét, amely eljárás alatt a vízben nem tartózkodhatnak vendégek, majd átt kel forgatni a medence vizét, végül laboratóriumi vizsgálatokkal igazolni, hogy a víz megfelel a jogszabályoknak és előírásoknak. Addig senki nem használhatja a medencét, amíg ez meg nem történik. 

Emellett arról is tájékoztattak, hogy megvizsgálják a vizet afrikai sertéspestisre is, amelynek eredménye néhány napot vett igénybe. Ez azért is volt aktuális, mert a Nébih nem sokkal később tájékoztatott, hogy afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét mutatta ki két, Tatabánya térségében, az M1-es autópályától délre kilőtt vaddisznóban. A diagnosztikai célból, állománygyérítés során elejtett állatok esete azért különösen jelentős, mert

A fertőzések időben történő felismerése lehetőséget ad a járványügyi intézkedések gyors megerősítésére, ezáltal mérsékelhető az ASP további terjedésének kockázata. Az eset ugyanakkor ismételten rámutatott a fokozott járványvédelem és a vaddisznóállomány folyamatos monitorozásának fontosságára. Mindemellett nem kizárható, hogy a vaddisznók zoonózisos (állatról emberre terjedő) betegségek hordozói, így a vizsgálat elengedhetetlen minden hasonló esetnél.

A vizsgálatokat el is végezték és június 11-én közölte a fürdő, hogy két héttel az eset után, június 13-án újranyit a sportuszoda és a vízminták eredményei teljesen rendben vannak, alkalmasak az emberi fürdőzésre  csak a víz felfűtését kellett megvárni. Ezzel vége is lehetett volna a kálváriának – bár arra egyik szereplő sem válaszolt, hogy mi lesz a következménye annak, hogy fertőzött vízben vízilabdáztak a gyerekek –, ám július elsején ismét le kellett zárni több medencét (a strand pancsoló, hullám- és élménymedencéje) is. Ám hogy erre miért került sor, arról nem tájékoztattak, csak annyit írtak, hogy „technikai okok miatt”.

Küzdelem

Egy nappal később Kugler László, a fürdőt üzemeltető cég (Tatabányai Élményfürdő és Turizmus Nonprofit Kft., vagyis TÉT nKft.) vezetője arról írt, hogy „önellenőrző laborvizsgálatok” alapján észlelték, hogy a három medence vize cserére szorul, erről a hatóságokat tájékoztatták és megindították a szükséges folyamatokat, viszont erre legalább egy hét szükségeltetik, tehát arra az időre a strandrész három medencéje esett ki a legnagyobb kánikula kellős közepén. Addig pedig a belépőből 50 százalék kedvezményt adnak a vendégeknek.

Gutai Zsolt, a Generációk Tatabányáért képviselője ezután arról tájékoztatott, hogy a Kormányhivataltól kapott dokumentumok igazolták, hogy

A három medencéből kettőt újra is nyitottak egy héten belül, viszont a 8 laborvizsgálatból csak 7-nek kielégítő az eredménye, így a fő attrakciónak számító élménymedence továbbra is zárva maradt. „A strand élménymedencéjének vízminta eredménye szintén megfelelő, viszont a szűrőrendszerben az egyik vizsgált komponens értéke még további beavatkozásokat, illetve újabb önellenőrző laborvizsgálatokat igényel” – fogalmaztak. 

Ezek után, csupán az a kérdésem, hogy a zirka két és fél hónapos nyári nyitvatartáson kívül az év maradék 9 és fél hónapjában miért nem sikerült felkészülni, hogy nyárra rendben tudják működtetni a létesítményt? Mindezt annak ellenére, hogy évente sok százmilliós, időnként a félmilliárdot is megközelítő pénzt önt a városvezetés a Kugler László vezette cégbe uszoda üzemeltetés címen

– tette fel a keresztkérdést Gutai. Véleménye szerint érdekes volt az is, hogy ugyan a vízminőség elvileg tökéletes volt fürdő szerint, a Kormányhivatal mégsem engedélyezi az újranyitást, miközben a fürdő a „kánikulát, az embereket és a szűrőberendezést hibáztatta”, csak éppen felelősséget nem vállalt.

Így tehát egy újabb héttel később, július 15-én sikerült csak újranyitni az élménymedencét – még pont időben egyébként a Pont Ott Partihoz, hiszen a felvételik bejelentését itt ünnepelhették a tatabányai fiatalok –, szóval ismét két hétig küzdött a vezetés azzal, hogy biztosítani tudja a medencék vízminőségét a szezon kellős közepén. Akár itt is vége lehetne a történetnek, viszont az újabb fordulat még csak ezután következett.

Megjött a fordulat

Gutai arról számolt be ugyanis augusztus elején, hogy bár a vaddisznós esetnek a vizsgálatai még mindig nem zárultak le, ellenben a három medence lezárásának okait időközben sikerült megtudni – hiába próbálták eltitkolni. A képviselő a város önkormányzatához, a fürdőhöz és a Kormányhivatalhoz is fordult közérdekű adatigényléssel, „a válaszokból elég nagy disznóság körvonalazódott” – mondta.

A kormányhivatal annyit közölt, hogy az önellenőrző vizsgálatok (kifogásolt vízminőség) eredményét látva a cég amellett döntött, hogy vízjavító intézkedéseket eszközöl – de hát ez jogszabály, tehát nem is tehetett mást. Viszont a határérték-túllépés Gutai szerint egy akkora eufemizmus volt a nonprofit cég részéről, amekkorát ritkán lát a világ, hiszen a laboratóriumi mérések azt igazolták, hogy 

olyan mértékű határérték átlépés történt, hogy a labor meg sem tudta mondani a pontos értékeket, az értékek minimum felvetik a vezetés felelősségét.. A jogszabály szerint akkor eredményez a vizsgálat bezárást, ha több mint tízszeres határérték túllépés történik a mikrobiológiai paraméterekben.

A laborjelentésből kiderült, hogy a pseudomonas aeruginosa elnevezésű kórokozóból a megengedett 0 CFU (colony forming unit, magyarul telepképző egység) helyett 300 feletti értéket mértek, míg a megengedett 300 CFU helyett minden medencében 3000 fölötti értéket mértek – tehát minimum tízszeres értékekről beszélünk. Az élménymedence esetében a megismételt vizsgálatoknál is a 0 helyett 94 volt a a bakteriológia mért értéke, ezért nem lehetett újranyitni a medencét. Tehát az, hogy 

Ráadásul azt se felejtsük el, hogy a mintavétel időpontja június 25. volt mindhárom medence esetében, a vizsgálat eredményei a jegyzőkönyv alapján június 29.-én érkeztek meg és 30-án adták át a Gyémánt Fürdő részére, akik csak július 1-jén, zárás után írták ki közleményüket a közösségi oldalon. A köztes időben a medencék – legalábbis 25–30 között – fertőzött vizekkel üzemeltek. 

A fürdő is megszólalt

Kérdéseinkkel megkerestük a Gyémánt Fürdőt, szerettük volna megtudni, hogy tájékoztatták-e a vendégeket arról, hogy napokig baktériummal fertőzött vízben fürödtek, illetve milyen intézkedéseket foganasítottak a helyzet megoldása érdekében. Egyben arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként történhetett meg az, hogy egy vadmalac teteme után még vízilabdamérkőzéseket bonyolítottak le az érintett medencében. Kérdéseinkre a fürdőt üzemeltető cég ügyvezetője, Kugler László válaszolt.

Válaszában hangsúlyozta, hogy június 30-án, a délutáni órákban értesültek először a vízminőség problémájáról, amelyre azonnal a megfelelő intézkedésekkel (klórsokk, szűrőmosás és fertőtlenítés, jelentős arányú vízcsere) reagáltak, tehát már aznap orvosolni próbálták a helyzetet. 

Az érintett hatóságnak, a korábban követett gyakorlatnak megfelelően, már a konkrét és végrehajtott intézkedésekkel együtt küldtük meg az önellenőrző vizsgálati eredményeket és tájékoztattuk őket, hogy megrendeltük az ismételt mintavételt. A hatósági reagálás a megtett intézkedéseket nem helytelenítette, más lépéseket nem írt elő, viszont elrendelte az érintett medencék lezárását, amit haladéktalanul végrehajtottunk. A medencék lezárására vonatkozó döntés számunkra meglepő volt, hiszen a szükséges lépéseket akkorra már elvégeztük Fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy semmiféle késedelemről nem beszélhetünk

– fogalmazott az ügyvezető.

Hozzátette, hogy a fürdő vendégei részére történő orvosi jellegű közlést nem tartja „szerencsésnek”, hiszen ez a baktérium élővizekben és kórházakban is felbukkan, és ha a hatóság úgy gondolná, hogy tájékoztatni kell az embereket, akkor valószínűleg tájékoztatta volna őket. 

A malac vízbefulladásával kapcsolatban elismerte, hogy „az első percekben eldőlt, hogy a kialakult helyzetre rossz döntések születnek, egyik következett a másikból”. Ugyanis a tetemet felfedező kolléga szilárd szennyeződésként értelmezte a belefulladt tetemet, nem pedig folyékonynak, ezért a szennyeződés eltávolítása után nem kiürítették a medencét és vártak egy forgatási időt (5 óra) az újrahasználat előtt, hanem csak a klórszintet ellenőrizték és mindenkit engedtek fürdeni. Kugler elmondta, hogy a műszakvezető szintén rosszul ítélte meg a helyzetet, viszont amikor a fürdő vezetése tudomást szerzett az esetről – aznap délután –, akkor azonnal lezárták a medencét és jelentettek a hatóságnak telefonon, este pedig írásban is.

A szükséges fegyelmi vizsgálatot lefolytattuk, a két érintett kollégát írásbeli figyelmeztetésben részesítettük. Szeretném megjegyezni, hogy mindkét kolléga több, mint tíz éve a fürdő munkatársa, mindvégig elhivatott és lelkiismeretes munkát végeztek. A konkrét esetre vonatkozó szabály (állattetem esetén a folyékony minősítés) nem egy szem előtt lévő szabály, egy a fürdőkre vonatkozó szabvány mondhatni apróbetűs részében található, maga az eset is meglehetősen ritkának számít a nyilvánosságban, bár nyilván nem ez volt az első vad Magyarországon, ami egy medencébe fulladt

– tájékoztatott. Hozzátette, hogy a mostani forró, száraz nyár olyan esetek elé állítja a fürdőt, amellyel az elmúlt évtizedben nem találkoztak, folyamatosan állatok akarnak bejutni, hogy vízhez jussanak, ám az ez elleni védekezést segítő vadbiztos kerítésrendszer 40–50 millió forint lenne alsó hangon, de az előkészítéseket elkezdték. 

„Az elmúlt tíz évben kialakult, a vízminőséget biztosítani képes beállításokat és eljárásokat sutba kellett dobni. Számos ponton új szabályok bevezetésére kényszerültünk. A medencék klórszintjét megemeltük a felső határhoz közelítve. A legnagyobb medencék automatikus klóradagoló berendezéseit kétszeres kapacitásura cseréltettük, hogy a nagy melegben is képesek legyenek biztosítani a megemelt klórszintet. A folyamatos pótvíz betáplálást a maximumra állítottuk. A normál pótvízen felül jelentős további vízcseréket végzünk, hogy a nagy melegben frissítsük azokat. A fürdő vízfogyasztása az elmúlt időszakban az ilyenkor nyáron szokásos másfél, kétszeresére emelkedett” – írta lapunknak, hozzátéve, hogy napi küzdelmet folytatnak azért, hogy a fürdő működését fenn tudják tartani.

Végül megnyugtatott mindenkit, hogy a vízminőséget több fokozatban ellenőrzik: helyi méréseket napi minimum három alkalommal végeznek, ehhez jön a havi egy kötelező laboratóriumi vizsgálat – amely kimutatta a baktériumot például –, valamint szezononként egyszer hatósági mintavétel is történik. „A szezonban ezidáig hat alkalommal történt laboratóriumi vizsgálatokhoz mintavétel, beleértve strandnyitás előtti vizsgálatot is, amely kifogástalan vízminőséget mutatott” – zárta.

(Borítókép: A drónnal készült felvételen a Tatatabányai Gyémánt Fürdő, mögötte a Grosics Gyula Stadion, fent jobbról a tatabányai Szent Margit Gimnázium és Általános Iskola 2024. szeptember 11-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)