A Tisza-kormány múlt hónap végén, minden felhajtás nélkül bocsátotta társadalmi egyeztetésre az alkotmánybírósági törvény tervezett módosítását, amelynek céljaként az Alaptörvény 17. módosításához kapcsolódó, az Alkotmánybíróság működését érintő szabályozás rendezését jelölte meg.

Szabályozási kettősség

Az Alaptörvény-módosítás jelentős mértékben változtatta meg az Alkotmánybíróság személyi összetételét, egyes választási szabályait és jogköreit:

• egyfelől visszaadta a testületnek az elnökválasztás jogát, valamint a költségvetési és adótörvények teljes körű alkotmányossági kontrollját;
• másfelől az újraválasztás kizárása mellett 12-ről 9 évre rövidítette a bírói mandátumhosszt, továbbá a már megválasztott bírókra is 70 éves felső életkorhatárt vezetett be.

Ez a kettősség jellemzi az alkotmánybírósági törvény tervezett módosítását is:

• egyfelől megerősíti az intézmény költségvetési önállóságát, megszünteti a köztársasági elnök akadályoztatásával kapcsolatos, tavaly érdemi indoklás nélkül bevezetett eljárást, valamint visszaállítja az alkotmánybírósági döntések Magyar Közlönyben történő közzétételét;
• másfelől ahhoz képest, hogy egy rendkívül hosszadalmas és bürokratikus pályázati eljárást vezet be a testület elnökének megválasztására, az alkotmánybíró-jelölés és -választás egyetlen eleméhez sem nyúl hozzá.

Elnökségi pályázati rendszer

Szeptember 1-jével új időszámítás kezdődik az Alkotmánybíróság életében. A menetközben bevezetett felső életkorhatár miatt négyen távozni kényszerülnek a testületből: az eddigi elnök, Polt Péter, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán.

Az átmeneti, elnök nélküli időszakra felkészülve, augusztus 13-án a teljes ülés szeptember 1-jei hatállyal azt a Czine Ágnest választotta meg elnökhelyettesnek, akinek november 15-én lejár a 12 éves alkotmánybírói mandátuma.

A tervezet ebből a két elemből kizárólag az utóbbival foglalkozik, de azzal viszont rendkívüli részletességgel. Így többek között előírnák, hogy a pályázati kiírást a főtitkár által összehívott, az Alkotmánybíróság három, korban legidősebb tagjából álló eseti bizottság készíti elő, és a kiírásban a pályázat benyújtására legalább 30, de legfeljebb 45 napot kell biztosítani, továbbá meg kell határozni azokat szempontokat, amelyekre a pályázónak ki kell térnie. Ugyanilyen akkurátusan szabályoznák a választás folyamatát is. Előírnák, hogy az elnök megválasztásához az alkotmánybírák több mint felének a szavazata szükséges, azzal, ha a szavazáson kevesebb mint két jelöltre lehet szavazni, akkor a jelölt támogathatóságáról döntenek. Amennyiben a voksolás eredménytelen, a szavazás legfeljebb három alkalommal ismételhető meg stb.

A tervezet emellett szól arról is, ha az elnök megbízatása az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követően szűnik meg, a testület főtitkára a „pályázati kiírást első alkalommal az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő második hónap első napját követően írja ki”. Ez konkrétan azt jelenti, hogy Szabó Attila főtitkárnak szeptember 1-jét követően kellene kiírnia az első elnöki pályázatot.

Reformot sürget a Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság – mindent összevetve – igen kritikusan fogadta a Tisza-kormány törvénytervezetét. Véleményük szerint a tervezett rendelkezések nem elegendőek ahhoz, hogy helyreállítsák az elmúlt években politikai befolyás alá került Alkotmánybíróság független és hatékony működését. „Az alkotmánybíráskodási modell újragondolása és újraszabályozása egy összetett, a jövendő alkotmányozási folyamatra tartozó feladat, de a modellnek vannak olyan alapvető hiányosságai, amelyek korrekcióját azonnal el kellene végezni, és nem várhatnak az új alkotmány megalkotásáig” – olvasható a jogvédő szervezet állásfoglalásában. Szerintük a reform azért is sürgető, mert szeptember 1-jén négy alkotmánybíró mandátuma szűnik meg a 70 éves nyugdíjkorhatár visszaállítása miatt.

Ha azonban utódaik kiválasztása ugyanolyan, politikailag befolyásolt eljárásban történik, mint az elmozdított bíráké, akkor a függetlenség helyreállítása csak illúzió marad

– állítják. A jelenlegi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a parlamenti kétharmados többség teljesen egyedül döntsön az alkotmánybírák személyéről.

Ezért javasolják, hogy a jelölési és megválasztási eljárás egészüljön ki a bírák függetlenségét előmozdító garanciákkal, növelve a konszenzusos elemeket a kiválasztás folyamatában. Ilyen lehet például az alkotmánybírák kinevezésének megosztása az államfő, az Országgyűlés és a Kúria teljes ülése között, vagy, átmenetileg, a visszatérés ahhoz a 2010 előtti megoldáshoz, amikor is a parlamenti jelölőbizottságban minden frakció azonos szamban képviselteti magát, de beépítve egy mechanizmust a patthelyzetek elkerülésére.

(Borítókép: A Tisza-frakció az országgyűlés ülésén 2026. júliu 28-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)