GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 16. 3 percnyi olvasás
A vezető csipgyártó papírjai között most Elon Musk cégéé a legkockázatosabb csomag. A finanszírozás a dotkom-lufi előtti időket idézi.
Az Nvidia a hét elején hozta nyilvánosságra, hogy 122,8 millió A-osztályú részvénnyel rendelkezik Elon Musk űripari cégében, a SpaceX-ben. A pakett június végén csaknem 21 milliárd dollárt ért, ami így az Intel után a második legnagyobb egyedi tőkebefektetés az Nvidia könyveiben. A történetben ugyanakkor van egy csavar: nem tudatos SpaceX-vásárlásról szól. A részesedés az Nvidia 2026 januárjában, az xAI 20 milliárd dolláros finanszírozási körében tett 10 milliárd dolláros beruházásából ered, amit a SpaceX februárban, 1250 milliárd dolláros értékelés mellett olvasztott magába részvénycsere útján. Amikor a SpaceX júniusban tőzsdére lépett, az addig papíron létező xAI-részesedés egyik napról a másikra valós, árazott vagyonná vált.
Ingatag talajon áll ez a vagyon. Június 30-án a SpaceX árfolyama 170,86 dolláron zárt, ekkor érte az Nvidia csomagja a 21 milliárd dollárt. Augusztus közepére a papír 140 dollárra esett, így a részesedés értéke 17,2 milliárd dollárra zsugorodott – ez néhány hét alatt közel 4 milliárd dolláros papírveszteség. Az 5 milliárd dolláros eredeti befektetéshez képest még mindig hatalmas a hozam, a volatilitás mégis jelzi, mennyire kiszolgáltatott az Nvidia mérlege egyetlen, alig két hónapja tőzsdén lévő papír hangulatingadozásainak.
A SpaceX egyébként cserébe elkötelezte magát: adatközpontjaiban és mesterségesintelligencia-modelljeinél kizárólag Nvidia-chipeket, köztük a Vera Rubin architektúrát használja majd. Ezzel a kör bezárul – a chipgyártó nemcsak eladóként, hanem tulajdonosként is jelen van a saját vevőjénél.
Éppen ez a szerkezet váltja ki a legtöbb kritikát. Az elemzők hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy
az Nvidia egyre nagyobb tőkét fektet azokba a cégekbe, amelyek aztán ugyanezt a pénzt az ő chipjeire költik vissza – ez a körkörös finanszírozás, amit a piac a dotkom-lufi és a jelzálogpiaci válság előtti vevőfinanszírozási gyakorlathoz hasonlít.
Gary Tan, az Allspring Global Investments portfóliókezelője szerint a befektetők attól tartanak, hogy a tőke egyre inkább a jövőbeli AI-ügyfelek és infrastruktúra-beruházások finanszírozására megy el, nem valódi, független keresletre. A Financial Times szerint az Nvidia gyakorlata valójában hagyományos vevőfinanszírozás, csak látványosabb csomagolásban – ennek pedig az a veszélye, hogy baj esetén a cég egyszerre veszíti el a pénzét és a vevőjét is.
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója rendszeresen tagadja, hogy a befektetések mesterségesen pumpálnák a saját eladásaikat, és augusztus elején egy hatszereplős, 500 milliárd dolláros finanszírozási keretmegállapodással próbálta eloszlatni a gyanút. A Wall Street fogadtatása vegyes volt: míg a Bank of America elemzője a körkörösségi vádaktól való elfordulásként értékelte a lépést, mások – köztük a Bernstein és a Global X szakértői – továbbra is a vevőfinanszírozás elmélyülését látják benne. A bejelentés napján az Nvidia árfolyama 2,86 százalékot esett.
A SpaceX ráadásul tipikusan olyan tőzsdei papír, amelynek árfolyamát nem a jelenlegi teljesítmény, hanem a be nem váltott jövőbeli tervek mozgatják. A cég 2025-ben 4,9 milliárd dolláros nettó veszteséget termelt, miközben az IPO-n 1,75 ezer milliárd dolláros értékeltséget kapott – ez a 2026-ra várt árbevétel csaknem hetvenszerese, ami még a technológiai szektor mércéjével is szélsőséges szorzó. A Goldman Sachs szerint a SpaceX 2030-ra 474 milliárd dolláros árbevételt érhet el, ebből 322 milliárdot kellene az orbitális AI-számítási kapacitásból hoznia,
vagyis a cég értékének döntő része egy még nem is létező üzletágra épül.
Ez a fajta „mindig induló, de folyamatosan csúszó” növekedési narratíva a SpaceX történetének visszatérő mintázata. Az Artemis–3 holdraszállás dátuma 2027-ről 2028-ra tolódott a Starship fejlesztési nehézségei miatt, a Version 3 Super Heavy hajtómű pedig már a tesztek során meghibásodott. Musk maga is csak 50 százalékra teszi az esélyét annak, hogy az idei Mars-ablakban tervezett öt pilóta nélküli Starship-küldetés időben elindul.
A SpaceX 2011 óta minden egyes Mars-határidejét elmulasztotta, a nyilvános ígéretek átlagosan több mint három évet csúsznak, a vállalások mintegy 70 százaléka legalább egy évet késik.
Július közepén egy újabb Starship-tesztrepülés elhalasztása önmagában 4,4 százalékos árfolyamesést és Musk vagyonának 45,3 milliárd dolláros egynapos zsugorodását okozta.
Az Nvidia tehát nem egy kiforrott, kiszámítható bevételű céget vásárolt be a portfóliójába, hanem egy olyan papírt, amelynek árazása jórészt azon múlik, mennyire hisz a piac a következő öt-hét év be nem bizonyított ígéreteiben – és amelynek árfolyama minden egyes csúszásra élesen reagál.
A SpaceX-tétel emellett önmagában is koncentrációs kockázatot jelent. Az Intellel és a SpaceX-szel együtt az Nvidia nyilvánosságra hozott részvényportfóliójának csaknem 80 százalékát két, egyaránt exkluzív chipvásárlási ígéretet tett vállalat adja. Ha bármelyikük üzleti modellje megbicsaklik, vagy ha a mesterséges intelligencia iránti kereslet a vártnál lassabban nő, az Nvidia mérlegében egyszerre csapódik le a befektetési veszteség és az elmaradó chipeladás. Az Nvidia hivatalosan cáfolja, hogy csalásról vagy mesterséges keresletgerjesztésről lenne szó, és azzal érvel, hogy stratégiai befektetései a bevételeihez és a több ezer milliárd dolláros globális magántőkepiachoz képest elenyészőek. A SpaceX-részesedés sorsa azonban a következő hónapokban jó indikátora lehet annak, meddig tart ki a piac türelme a mesterségesintelligencia-ipar egymásba fonódó finanszírozási hálójával szemben.
Napi