„Van matematikai képlet arra, hogyan hat a forint árfolyama a turizmusra, de ebből még nem következik, hogy az árfolyam miatt omlana össze a hazai turizmus. A világ változott meg. A magyar turista is világpolgár: oda utazik, ahol a pénzéért a legjobb élményt, szolgáltatást és értéket kapja” – mutatott rá Éskovács Péter turisztikai tanácsadó azon hírek kapcsán, hogy sok magyar a forint erősödése miatt a horvát és a görög tengerpartra megy nyaralni a Balaton helyett.

A szakember a HírBalatonnak kifejtette, hogy a forint szárnyalása miatt valóban olcsóbbá vált a külföldi nyaralás, de nem szabad még elsietni a hazai szezon értékelését, hiszen adatok erről még nem állnak rendelkezésre. Vagyis jelenleg inkább jelenségekről és érzésekről beszélhetünk, mint bizonyított trendekről – jelezte.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az online információk, az ár-összehasonlító oldalak és a könnyebb alternatívakeresés miatt a turisták árérzékenysége érdemben növekedett. Ami azt jelentheti, hogy egy 10 százalékos drágulás 6–8 százalékosnál is nagyobb keresletváltozást eredményezhet bizonyos piacokon.

De kár lenne a Balatonon mindent erre fogni – hangsúlyozta a turisztikai tanácsadó. Szerinte a balatoni valóság jóval összetettebb annál, mint amit a felszíni narratívák sugallnak. Az árak mellett ugyanis számos más tényezőt, a kínált szolgáltatások, a szállás, a gasztronómia színvonalát is figyelembe veszik a turisták a célpontjuk választásánál.

„A fogyasztó nem hülye: oda megy, ahol ár-érték arányban jobbat és többet kap”

– fogalmazott Éskovács Péter. Hozzátette, hogy van, akinek ilyen szempontból a Balaton a jobb választás, másoknak pedig a tengerpart a nyerő az idei évben.

Ami a magyar tengert illeti: meglátása szerint a Balaton sokat fejlődött, „de néha úgy tűnik, mintha néhány vállalkozó még mindig az NDK-s turistákat várná – csak ma már a Z és a náluk is fiatalabb generációt kellene megszólítani”.

A szakember tíz pontban meg is fogalmazta, szerinte milyen irányban kellene a versenyképesség érdekében elmozdulni a régióban.

1. Hangoljuk össze a balatoni fesztiválnaptárakat, hogy a rendezvények erősítsék, ne gyengítsék egymást.
2. Legyen szezonon kívüli rotáció – vagyis egy-egy mikrorégió szereplői előre megállapodhatnának abban, hogy október és április között rotációban tartanak nyitva, hogy mindig legyen elérhető szolgáltatás.
3. Legyenek olyan kulturális eseményeink, amelyekért külföldről is útnak indulnak.
4. Kössük össze a helyi szolgáltatókat digitálisan – a strandok, büfék, fagyizók és programgazdák közös applikációval vagy QR-kódos rendszerrel egymást is ajánlhatnák.
5. Legyen valódi balatoni élménykártya – a szállodák, múzeumok, fürdők és más attrakciók közös kártyarendszerrel ösztönözhetnék a hosszabb tartózkodást.
6. A szálláshelyek értékesítsék a balatoni élményeket is – a szobafoglalás mellé a vendég egyből vehessen hajójegyet, kerékpártúrát, boros programot vagy hajós kirándulást.
7. Tervezzünk a tinédzserekkel is – a kisgyerekes családok számára sok program elérhető, de a 13–18 éves korosztály számára jóval szűkebb a kínálat.
8. Kapcsoljuk össze jobban a szállodákat és a helyi termelőket – a balatoni szálláshelyek a reggelik és egyéb étkezések esetében nagyobb arányban építhetnének helyi termékekre.
9. Oldjuk meg közösen a vendégek esti közlekedését – a vendéglátóhelyek és a taxi- vagy transzferszolgáltatók együttműködése egyszerre javíthatná a vendégek komfortérzetét, esténként biztonságot adna és az éttermek forgalmát is növelhetné.
10. Gondolkodjunk közösen a munkaerő megtartásában – érdemes lenne olyan együttműködéseket kialakítani, amelyek több szezonra tervezhető munkát kínálnak a jó szakembereknek. Ehhez a vállalkozások összefogására és bizonyos pontokon kormányzati szabályozási segítségre egyaránt szükség lehet.