Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza-sziget alapítója korábban új határon túli párt létrehozását jelentette be. Bár a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozásától a Tisza Párt egyik alelnöke, Tarr Zoltán kategorikusan elhatárolódott, az RMDSZ-szel szembeni új politikai alternatíva kezdeményezése egészen mostanáig folytatódott.

Kátai vasárnap egy hosszú bejegyzésben azt írta, hogy kiszáll a pártpolitikából, de nem hallgat tovább az erdélyi magyar közéletről.

Döntését azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapokban fenyegetéseket, megfélemlítést és személyeskedő támadásokat is tapasztalt, és egy ponton már családja biztonságát is mérlegelnie kellett.

Nem a pártpolitika a megoldás

Kátai elmondása szerint korábban azért vetette fel egy új erdélyi magyar politikai alternatíva létrehozását, mert szerinte változtatni kell a közéletben kialakult klientelizmuson, korrupción, politikai függőségeken és kiszolgáltatottságon. Most azonban úgy látja, hogy a pártpolitikai eszközök helyett más módon kell dolgozni ezek ellen.

Szerinte az erdélyi magyar társadalom mélyen megosztott, miközben az elmúlt évtizedek politikai rendszere egyre szorosabb függőségeket alakított ki a közéletben, az intézményekben, a kultúrában és a támogatáspolitikában. Úgy fogalmazott, hogy a hosszú ideje fennálló, gyakorlatilag egypólusú politikai képviselet súlyos károkat okozott, mert egy közösség érdekképviselete nem azonosulhat tartósan egyetlen szervezettel vagy politikai hálózattal.

Kátai István különösen élesen bírálta azokat a politikusokat is, akik szerinte korábban maguk is részesei voltak ennek a rendszernek, most pedig az új politikai korszak képviselőjeként jelennek meg.

Harminc évet azonban nem lehet egyetlen kézfogással eltörölni

– fogalmazott.

A visszavonulás nem jelenti, hogy feladja céljait

Kátai István szerint amikor ugyanaz a politikai hálózat jelenik meg a közélet, a kultúra, az intézményrendszer, a támogatáspolitika és a nyilvánosság jelentős részében, az az emberek megszólalását is befolyásolja.

Kátai ugyanakkor világossá tette: a pártpolitikából való visszalépése nem jelenti azt, hogy feladná korábbi céljait. Civilként továbbra is fel akar lépni a klientelizmus, a korrupció, a megfélemlítés, az elnyomás és a politikai kiszolgáltatottság ellen, függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz köthetők.

A korrupció nem lesz erkölcsösebb attól, hogy magyarok követik el

– szögezte le.

Különösen nagy szükség lenne a párbeszédre

A politikusokkal való együttműködés helyett a párbeszédet tartja a jövő egyik fontos eszközének. Kátai István szerint Erdélyben különösen nagy szükség lenne arra, hogy a különböző politikai és társadalmi táborok képesek legyenek egymással beszélni. Ez szerinte nem jelentheti a múlt vagy a politikai felelősség eltörlését.

A Közösségi Párbeszéd gondolatát ezért továbbra is fontosnak tartja. Olyan civil közösségeket, szabad kulturális tereket és független nyilvánosságot szeretne, ahol az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy egy kritikus mondatnak egzisztenciális következményei lehetnek.

Kátai egyúttal azt is kijelentette, hogy bizonyos politikai szereplőkkel nem kíván együttműködni. Azokkal a vezetőkkel, akiket a klientelista rendszer felépítésében és az erdélyi magyar közélet beszűkítésében felelősnek tart, politikai együttműködést nem vállal. A párbeszédet ugyanis szerinte nem szabad összekeverni a politikai felmentéssel.

Bejegyzése végén egyértelműen összefoglalta, hogyan képzeli el szerepvállalását a jövőben:

A pártpolitikából kilépek. A közéletből nem. A párbeszédből pedig végképp nem.

A jövőben civilként kíván megszólalni, és továbbra is a politikai függőség, a korrupció és a megfélemlítés ellen, valamint a párbeszéd és a pluralizmus mellett kíván fellépni.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Németh Kata / Index)