GazdaságSzerző: index 2026. 08. 16. 5 percnyi olvasás
Kármán András szerint itt az újabb „csontváz”.
Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerinte újabb százmilliárd forintot sikerült megtakarítani a magyar államnak.
A tárcavezető – aki korábban a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, majd a második Orbán-kormány adóügyekért felelős államtitkára, később az Erste jelzálogbankjának vezetője volt – az M6-os autópálya egyik szakaszának üzemeltetéséről szóló kormánydöntést értékelte.
A poszt szerint az előző kabinet az MKIF Zrt.-nek, vagyis annak a társaságnak akarta adni az érintett szakasz kezelését, amely 2022 óta a magyar gyorsforgalmi hálózat túlnyomó részét működteti egy 35 évre szóló koncessziós szerződés alapján.
A koncesszió lényege, hogy az állam hosszú időre magáncégre bízza egy közszolgáltatás – itt az autópályák üzemeltetése és fejlesztése – ellátását, és ezért rendszeres díjat fizet.
Kármán András állítása szerint a szóban forgó megállapodás összértéke nagyjából 150 milliárd forint lett volna.
A pénzügyminiszter azt is felrótta, hogy a hatályos munkamegosztás szerint nem az akkori építési és közlekedési miniszternek, Lázár Jánosnak, hanem Nagy Márton gazdasági miniszternek kellett volna aláírnia a szerződést.
Az érintett, mintegy 60 kilométeres szakaszt a 2000-es évek elején egy másik társaság, az M6 Duna Zrt. építette meg, és a cég 22 éves szerződése idén októberben jár le.
Kármán András szerint a Tisza-kormány ezért felülvizsgálta a helyzetet, és bekérte az elérhető alternatívák árait is.
A pénzügyminiszter azt írta, hogy az eddigi üzemeltető és az állami útkezelő, a Magyar Közút is 50 milliárd forint körüli ajánlatot tett ugyanazon műszaki elvárások mellett – vagyis nagyjából harmadáron vállalta volna ugyanazt a feladatot.
A poszt legsúlyosabb állítása szerint erről az előző kormány is tudott:
„Lázár János saját kezűleg utasította vissza az 50, és fogadta el a 150 milliárdos ajánlatot.”
A pénzügyminiszter hozzátette, hogy az új versenyeztetés jelenleg is zajlik, de szerinte már most egyértelmű:
akár 66 százalékkal olcsóbb megoldás is elérhető.
Kármán szerint a kormányváltás óta ez már a sokadik hasonló ügy: „Újabb csontváz, újabb 100 milliárd, amelyet sikerült megspórolni a magyar államnak.”
Az ügyről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón beszélt először részletesen, majd a hétvégén megismételte a számait: szerinte 2026 és 2037 között legfeljebb 51 milliárd forintba kerül majd a szakasz üzemeltetése a korábban tervezett 149 milliárd helyett.
A kormány emellett feljelentést is tett az eljárás miatt – ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy bárki bűncselekményt követett volna el, erről kizárólag a nyomozó hatóság, illetve a bíróság dönthet.
Az MKIF Zrt. a bejelentés után közleményben utasította vissza a vádakat.
A társaság azt közölte, hogy az M6-os érintett szakaszának üzemeltetését nyílt közbeszerzési eljárásban, a hatályos jogszabályoknak és az állammal kötött szerződésnek megfelelően nyerte el.
A cég szerint a bemutatott összehasonlítás szakmailag nem állja meg a helyét, mert a különböző ajánlatok eltérő műszaki tartalomra vonatkoznak, így az árak egyszerű egymás mellé állítása félrevezető.
Az MKIF azt is jelezte, hogy a döntésről egyelőre csak a sajtóból értesült, hivatalos értesítést a minisztériumtól nem kapott, ugyanakkor nyitott a szakmai egyeztetésre.
A vita nem előzmény nélküli: a társaság korábban is vitatta a kormányzati számokat, és arra hivatkozott, hogy a hozzá befolyt koncessziós díjakat teljes egészében az általa kezelt, több mint 1300 kilométeres hálózatra fordította.
Akkori közleményében többek között 700 kilométernyi burkolatcserét és 315 híd felújítását sorolta fel.
Az M6-os ügye azért is kap kiemelt figyelmet, mert a kormány szerint mintaesetről van szó.
A teljes sztrádakoncesszió jelenlegi értéke 24 ezer milliárd forint, a szerződés 35 évre szól, és gyakorlatilag a magyar gyorsforgalmi hálózat egészének működtetését és fejlesztését lefedi.
A közlekedési tárca még júliusban bejelentette a szerződés átvilágítását, arra hivatkozva, hogy a kifizetések nagysága nincs arányban a megvalósult fejlesztésekkel.
A háttérben egy uniós eljárás is fut: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a koncesszió miatt, elsősorban a szerződés hosszát és a működési kockázat átadásának hiányát kifogásolva.
Vitézy Dávid korábban azt mondta, hogy a koncesszió egészének sorsáról ennek az eljárásnak a lezárása után döntenének.
Az M6-os szakaszára kiírt új versenyeztetés eredménye adhat majd támpontot ahhoz, mennyire megalapozott a százmilliárdos megtakarításról szóló kormányzati becslés.
(Borítókép: A drónnal készült felvételen az M6-os autópálya Dunaújváros közelében 2026. április 24-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Napi