Németország legnagyobb tengeri szélerőműparkjában augusztusra mind a 64 turbinát felállították. A He Dreiht névleges teljesítménye 960 megawatt, ami önmagában közel háromszorosa a legutóbbi részletes magyar rendszerstatisztikában szereplő 323,3 megawattos teljes hazai szélerőművi kapacitásnak. Ezt az összevetést nem érdemes német–magyar hatékonysági versenyként értelmezni: egy északi-tengeri offshore park és a magyar szárazföldi szélerőművek műszaki, széljárási és költségviszonyai alapvetően eltérnek. A két szám elsősorban azt érzékelteti, milyen kicsi maradt a magyar szélerőmű-állomány, miközben 2026-ban már láthatóan megindult a hazai piac újraépítése. 

Magyarországon az első konkrét lépés Banán történt meg. A Green Energy Investhor négy, egyenként 7,2 megawattos turbinára kapott jogerős építési engedélyt, így összesen 28,8 megawattnyi új kapacitás létesülhet. Ez a jelenlegi magyar állomány mintegy 8,9 százalékának felel meg. Fontos korlát ugyanakkor, hogy az engedély a szélerőművek megépítésére vonatkozik, a hálózati csatlakozáshoz külön eljárás szükséges, vagyis a 28,8 megawatt még nem tekinthető működő új kapacitásnak.

A banai négy turbina csak a kezdet lehet

A magyar szélenergia szempontjából nem önmagában a banai 28,8 megawatt a nagy szám. A Green Energy Investhor Vadosfa térségére kidolgozott programja 70 turbinával összesen 499 megawatt új szélerőművi kapacitással számol. Ha ez teljes egészében megvalósul, önmagában a jelenlegi magyar kapacitás mintegy 154 százalékával növelné az állományt, a meglévő erőművekkel együtt pedig körülbelül 822 megawattra emelné a hazai szélkapacitást. A vállalat éves szinten 1200 gigawattóra áramtermelést vár a projekttől, 

• az első tornyok felállítását 2028 elejére, 
• a teljes park üzembe állását pedig 2029 végére vagy 2030 elejére tervezi. 

Ezek vállalati tervek és termelési becslések, nem már rendelkezésre álló kapacitások.

Már ez az egy fejlesztés is jól érzékelteti, miért jelenthet nagyobb fordulatot a következő néhány év, mint amit a banai négy turbina önmagában sugall. A magyar szélerőművi kapacitás hosszú ideje nagyjából 330 megawatt körül stagnált, miközben a napenergia teljesítménye több gigawattal bővült. A 2024-ben felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv még azzal számolt, hogy a szélkapacitás 2030-ra a mintegy 330 megawattos szintről 1 gigawattra nő.

Azóta ennél jóval nagyobb léptékű pályázati rendszer körvonalazódott.

Már a 700 megawattos minimum is több mint megháromszorozná a kapacitást

A hatályos szabályozás szerint 2026. augusztus 31-ig legalább 700 megawattnyi szélenergia-kapacitásra kell aukciós pályázatot közzétenni. A 700 megawatt itt nem már épülő szélerőművet jelent, hanem kiosztható kapacitást: a nyertes fejlesztéseknek ezt követően még finanszírozásra, engedélyekre, hálózati csatlakozásra és kivitelezésre is szükségük lesz. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júliusban elindította, augusztusban pedig már a második szakaszába vitte a pályázati feltételekről szóló iparági konzultációt.

Ez a jelenlegi szint 3,17-szerese lenne, vagyis egyetlen pályázati körből több mint kétszer annyi új kapacitás érkezhetne, mint amennyi szélerőmű ma összesen működik az országban.

A tényleges első kör ennél is nagyobb lehet. A nyáron ismertetett tervek szerint a beruházói érdeklődés miatt az eredetileg legalább 700 megawattosra tervezett keret akár közel 1000 megawattra is emelkedhet, amennyiben ezt a hálózati és műszaki vizsgálatok lehetővé teszik. Ebben az esetben a jelenlegi állománnyal együtt 1323,3 megawattos kapacitás adódna, több mint négyszerese a mai értéknek. Az 1000 megawatt azonban egyelőre lehetőség, a jogszabályban rögzített minimum továbbra is 700 megawatt.

A megawatt csak az első szám: az számít, mennyi áram készül belőle

A beépített teljesítmény önmagában nem mondja meg, mekkora szerepet kapna a szélenergia a magyar áramellátásban. Ehhez az éves termelést is meg kell becsülni. Ehhez használható viszonyítási alapot ad a Green Energy Investhor saját vadosfai terve. A társaság 499 megawatt kapacitástól évi 1200 gigawattóra termelést vár. Ez körülbelül 27,5 százalékos éves kihasználtságnak felel meg. Mivel ez egy konkrét projekt fejlesztői becslése, nem lehet automatikusan valamennyi későbbi magyar szélerőműre rávetíteni, de forgatókönyv készítésére alkalmas.

Ha a 700 megawattnyi új kapacitás átlagosan hasonló kihasználtsággal működne, évente körülbelül 1,68 terawattóra villamos energiát termelhetne. Magyarország teljes villamosenergia-felhasználása 2025-ben 48,72 terawattóra volt, így ez a tavalyi fogyasztás mintegy 3,5 százalékának megfelelő mennyiség. 

Ez továbbra sem előrejelzés. A tényleges termelést a kiválasztott helyszínek szélviszonyai, a turbinák típusa és magassága, a hálózati korlátozások, az üzemszünetek és az adott év időjárása egyaránt befolyásolja.

A jelenlegi szélerőművek 2024-es termelésének nagyságrendje a Központi Statisztikai Hivatal adataiból is kiszámolható. Abban az évben 11 877 gigawattóra megújuló és hulladékalapú villamos energia készült Magyarországon, amelynek 5,5 százaléka származott szélenergiából. A kerekített részarány alapján ez nagyjából 653 gigawattóra.

A magyar megújuló áramtermelésből ma szinte eltűnik a szél a nap mellett

A magyar fejlesztések jelentőségét az energiamix jelenlegi összetétele adja. A KSH szerint 2024-ben a megújuló és hulladékalapú villamosenergia-termelés 77 százalékát napenergia, 12 százalékát biomassza, mindössze 5,5 százalékát szélenergia adta. A 11 877 gigawattórás összes termelésből számolva ez hozzávetőleg 9,15 terawattóra napenergiát és 0,65 terawattóra szélenergiát jelent. Vagyis a napelemek körülbelül tizennégyszer annyi villamos energiát termeltek, mint a szélerőművek.

A két technológia együtt sem biztosít folyamatos termelést, de kevésbé egyoldalú megújuló portfóliót eredményezhet, mint a jelenlegi, erősen napenergia-központú szerkezet. 

Ez azért lényeges, mert Magyarország már nem ugyanott tart, mint tíz évvel ezelőtt. A kérdés egyre kevésbé az, hogy lehet-e nagy mennyiségű időjárásfüggő megújuló energiát telepíteni, és egyre inkább az, hogy a különböző termelési profilokat milyen hálózattal, tárolással és szabályozható erőművi kapacitásokkal lehet biztonságosan együtt működtetni.

A 4 gigawatt a nagy terv, de még messze van a 4 gigawattnyi működő szélerőműtől

A 700–1000 megawattos első körnél is nagyobb szám szerepel a hatályos szabályozásban. A 2026 és 2030 közötti aukciókon összesen legalább 4 gigawatt szélenergia-termelési kapacitást kell kiosztani. Ez több mint tizenkétszerese a mai magyar szélerőművi állománynak. 

A hangsúly azonban a kiosztáson van. A pályázaton megszerzett lehetőség nem azonos egy működő szélerőművel, és a 2030-ig kiosztandó 4 gigawattból nem következik, hogy ugyaneddig valamennyi turbina hálózatra is kapcsolódik. Erre jó példa a 2024-ben elfogadott Nemzeti Energia- és Klímaterv, amely 2030-ra még csak 1 gigawatt működő szélerőművi kapacitással számolt. A két cél ezért nem közvetlenül ellentmond egymásnak: az egyik a beépített kapacitásra vonatkozó korábbi energiapolitikai pálya, a másik a 2026-2030 között kiosztandó fejlesztési lehetőségek nagyságrendje.

A következő konkrét mérföldkő már néhány héten belül elérkezik. A szabályozás szerint augusztus 31-ig meg kell jelenjen az első, legalább 700 megawattos pályázati felhívás, miközben a MEKH-nél már zajlik a feltételek iparági egyeztetése. Ekkor válik majd pontosabban láthatóvá, hogy a több gigawattos magyar szélenergia-tervből mekkora kapacitásért és milyen feltételekkel indulhat meg ténylegesen a beruházói verseny.