SportSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 16. 3 percnyi olvasás
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke még mindig nagy bajban van, de az idő múlása neki dolgozik.
Van egy név ebben a történetben, létezik egy ember, akit alig-alig emlegetünk, pedig ha ő nincs, akkor – nagy valószínűséggel – ez a cikk sem születik meg. Ő Martyn Ziegler, a The Times oknyomozó újságírója, akinek a tényfeltáró cikke, illetve annak a hatása napok alatt zúzta porrá a FIFA-elnök nagy ívű elképzeléseit. Azt, hogy Gianni Infantino FIFA Forward Enterprise néven létrehoz egy új vállalatot, amibe belepumpálnak húszszázaléknyi magántőkét is. Azt új befektetői csoport vezetője az a Joshua Kushner lett volna, akinek a testvére, Jared Kushner Donald Trump veje. Ezt a tervet kellett volna elfogadtatni a FIFA-tagországok többségével. Mit talált ki erre Gianni Infantino? Azt, hogy első körben húszmillió dollárral támogatja majd a nemzeti futballszövetségeket. Márpedig ki az a szövetségi elnök, aki erre nemet mondana? Mire is pontosan? Arra, hogy a labdarúgó-világbajnokságok kereskedelmi és marketingjogait ennek az új vállalatnak játsszák át. Majd arra, hogy Infantinót 2027-ben újabb négy évre a FIFA elnökének válasszák. A derék Gianni pedig az utolsó elnöki ciklusát követően szépen átült volna az addigra már feltehetően virágzó cégcsoport vezérigazgatói székébe. Ezt robbantotta szét Martyn Ziegler azzal a cikkel, amely leleplezte a titkos tervet.

Kicsit több, mint két hét alatt eljutottunk oda, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 55 tagországa egységes bojkottot hirdessen a FIFA valamennyi rendezvénye ellen. Ez önmagában világbotrány, de a puding próbája ebben az esetben is az evés lesz. Szeptember 5-én Lengyelországban kezdődik a felnőtt-vb utáni első FIFA-rendezvény, az U20-as női világbajnokság. Ezen – elvileg – hat európai csapat venne részt, köztük a rendező lengyelek. Amennyiben azonban ragaszkodnak a bojkotthoz, akkor az olasz, az angol, a spanyol, a portugál és a francia válogatott nem utazik el a tornára.
Az elképzelés szép, de a franciák augusztus 8-án már a fejüket vakarták, amikor közölték, hogy az ő csapatuk mindenképp elindul a világbajnokságon.
Ennyit az egységről, ennyit a közös bojkottról? Hogy mit szólnak ehhez azok a norvégok, akik a legkeményebben mentek neki Infantinónak, mit szól Andy Burnham brit miniszterelnök, aki a világ vezető politikusai közül a diplomáciai tiszteletköröket és szép mondatokat sutba vágva küldte el a FIFA elnökét melegebb éghajlatra, az más kérdés. Elképzelésünk persze van erre is.
A világ (labdarúgása) ebben a kérdésben is megosztott. Az afrikai országok közül egyetlenegy sem volt, amely támadta volna Infantino tervét. Naná, hogy nem, amikor az ottani szövetségek elnökeinek szeme előtt már peregtek a zöldhasú bankók!
A dél-amerikai kontinens országai is hallgattak, a vb-ezüstérmes Argentína kiállt Infantino mellett, mondván: jól van ez így.
Ázsia már megosztottabb volt, Észak- és Közép-Amerika pedig szintén felsorakozott a fő lázadó Európa mögé, igaz, nem egységesen. Mexikó ugyanis közölte, hogy semmiféle bojkottban nem óhajt részt venni, ellenben nagyon várja azt az sms-t, amely a FIFA bankszámlájáról jövő átutalás miatt csilingel.
Ami ennél sokkal lényegesebb: Gianni Infantino nem mondott le. Miért is tette volna? Bűnbánó Magdolnaként viselkedve vonta vissza a tervet, majd egy odavetett félmondattal ígérte meg az őt támogató Marokkónak, hogy a 2030-as világbajnokság döntőjét Casablanca rendezheti meg. Az, hogy ezen a vb-n a spanyolok és a portugálok is társrendezők lesznek, Infantino figyelmen kívül hagyta, amúgy is, akik ellene lázadnak, azok ne ácsingózzanak holmi vb-aranymeccs megrendezésére.

Az Infantino elleni támadás egyik vezénylő tábornoka az a spanyol Javier Tebas, aki a La Liga elnöke, s aki szerint az elnök ideje régen lejárt. Szóval csak csendesebben, Spanyolország. A portugál Luis Figo is alaposan nekirontott a FIFA elnökének. Lehet, hogy ez is nagy hiba volt.
Közben az angol sajtó elővette azokat a kártyákat, amelyeket jobb lett volna talonban tartani. Mert lássuk be, nem túl jó dolog, ha ez a történet oda kanyarodik el, hogy másfél évtizeddel ezelőtt Gianni Infantino állítólagos volt szeretőjének mennyi lelépési pénzt fizetett ki az UEFA. Hol vagyunk már Martyn Ziegler komoly, tényfeltáró és valóban döbbenetes hatású cikkétől? Ami pedig ennek az ügynek a magyar szálát illeti: az MLSZ is a bölcs hallgatás mellett tette le a voksát. Mivel az UEFA bojkottjában az 55 európai ország mindegyike részt vett, ebből a magyar szövetség sem maradhatott ki. Ennél többet azonban nem tett (eddig) a Csányi Sándor vezette testület. Csodálkozunk? Csányi a FIFA egyik alelnöke. Igaz, egy másik alelnök, az Angol Labdarúgó-szövetség elnöke, Debbie Hewitt sokkal keményebben viselkedett, hiszen ő volt az UEFA-bojkott egyik fő kezdeményezője.
Augusztus 11-én váratlannak aligha nevezhető fordulat történt. Az ügyben eddig hallgató és magát nem exponáló amerikai elnök, Donald Trump saját médiafelületén a következő bejegyzést tette közzé:
Ő [Gianni Infantino] fantasztikus, hiszen éppen a valaha rendezett legsikeresebb világbajnokságot vezette.
Ha ő távozik, az soha többé nem lesz olyan sikeres vagy jövedelmező!” – írta saját közösségi médiás felületén, a Truth Socialön. Hogy ez az üzenet mennyire lesz erős, hogy a világ ma még lázadó futballszövetségei csigaként viselkedve húzódnak vissza saját házaikba, az az előttünk álló napok történése lesz. Az viszont biztos, hogy hosszú távon nem lehet fenntartani azt az inváziót, amelyet egyes európai lapok és sportvezetők elkezdtek. Gianni Infantino esetében is nagyon igaz a mondás: aki időt nyer, életet nyer. Vagy újabb négy évet a FIFA élén.