Joe Biden előző amerikai elnök 2025 januárjában adta át az ország vezetését és a Fehér Ház kulcsait elődjének és utódjának, Donald Trumpnak. Az amerikai üzletember ezzel már második ciklusát kezdte meg elnökként. – Donald Trump tavaly már nem úgy vette át az elnökséget, mint első elnöksége idején. Most úgy ment be a Fehér Házba, hogy már több száz szakértő, több ezer oldalas anyagok segítették a munkáját a bevándorlástól kezdve a gazdaságon keresztül a külpolitika témájáig abban, hogy mit hogyan szeretnének csinálni – mondta lapunknak Kiss Rajmund. Az MCC diplomá­ciai szakértője szerint ez a legnagyobb különbség az első és a második Trump-adminisztráció között.

– Nem az ölébe hullott a győzelem, ő ezt várta, készültek arra szakmailag, hogy mit szeretnének csinálni, és azt az első napon már el is kezdték. Jóval tudatosabb a Trump-adminisztráció munkája, mint előző ciklusa idején. Az sem véletlen, hogy miután délelőtt beiktatták, délután már elnöki rendeleteket adott ki, és megerősítette például a határvédelmet – fogalmazott lapunknak a szakértő. Emlékeztetett: 2017-ben Trumpnak a saját pártján belül is meg kellett küzdenie ellenlábasaival, most azonban ilyen nincs. 

 – emelte ki.

Elnökként első intézkedései között volt az illegális bevándorlók elleni fellépés, és bár az Amerikai Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatalának (ICE) tevékenysége igen ellentmondásos, a mai napig az illegális bevándorlás visszaszorítása és a migránsok kitoloncolása Trump egyik legnépszerűbb intézkedése, amelyet még sok nem republikánus szavazó is nagyra értékel.

A béke harcosa

Emlékezetes, 2025 februárjában Marco Rubio, Donald Trump külügyminisztere volt az első hosszú évek után az amerikai adminisztráció részéről, aki Szaúd-Arábiában leült Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalni, ’25 augusztusában pedig Donald Trump személyesen találkozott Alaszkában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

A gázai békét célzó tárgyalásokra Sarm el-Sejkben került sor, a Béketanáccsal megkezdődött egy békét célzó nemzetközi folyamat. 

De India és Pakisztán, Örményország és Azerbajdzsán, Thaiföld és Kambodzsa között is konfliktusok voltak, amelyeket a Trump-adminisztráció segítségével sikerült lezárni. Felmerül ugyanakkor a kérdés, miért kezdett el háborúzni Iránban a béke embere.

Jolly joker: a Hormuzi-szoros

– Először volt 2025-ben az úgynevezett 12 napos háború, amikor Izrael és Amerika is azt mondta, hogy sikerült több évtizeddel visszaszorítani Irán urándúsítási programját. Valószínű, hogy ez nem sikerült, ugyanúgy rendelkeznek azzal a 400 kilogramm, több mint 60 százalékos dúsított uránnal, amiről a mai napig nem tudjuk, hogy hol van. Ez a kérdés odáig fajult 2026. február 28-ig, hogy Izrael és az Egyesült Államok közösen úgy döntött, ennek véget kell vetni, hiszen közben nagyon megerősödött Irán ballisztikusrakéta-programja, amely már nem csak Izraelre jelentett közvetlen fenyegetést. A másik fő ok az iráni konfliktus kitörésére azok a proxyháborúk, amelyeket a gázai Hamász, a libanoni Hezbollah és a jemeni húszik terrorszervezetei vívnak a térségben, és amelyek mögött egyértelműen az iráni rezsim áll – fejtette ki Kiss Rajmund. Kiemelte, 

– Amiről tudta a Moszad, hogy le lehet zárni, a CIA is tudta, de ez még az iraki–iráni háborúban sem történt meg. Most azonban Irán óriási nemzetközi károkat okozott a Hormuzi-szoros lezárásával. Nem azt mondom, hogy sakkban tartva Amerikát, de teljesen más tárgyalási pozícióba került a nagyhatalom – fogalmazott a szakértő. Mint mondta, fontos megjegyezni azt is, hogy az új amerikai külpolitikának köszönhetően az Öbölben ismét egy Trump által dominált külpolitika vált központivá, tehát az amerikai érdekérvényesítés erősödött meg Szaúd-Arábiában, Katarban, Bahreinben, Ománban és Kuvaitban is. 

Irán kérdése tehát továbbra is nyitott, a tárgyalások folytatódnak, és egyelőre kiszámíthatatlan, milyen következményei lesznek a konfliktusnak.

A háborúk hátterében csendben bővül az ipar

Az amerikai félidős választásokon az infláció és a gazdasági kérdések most is döntők lesznek. A Trump-adminisztráció elkezdett az amerikai nagytőkésekkel tárgyalni, akiknek Ázsiától kezdve Mexikóig vannak a gyártási kapacitásaik. De nemcsak amerikai nagyvállalatok döntöttek úgy, hogy újra hazaviszik a termelést az Egyesült Államokba, hanem Németországtól Japánig a legnagyobb gyártók is azt mondták, hogy Amerikában fognak befektetni. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy a nemzetközi energiaválság miatt Európa megint veszít a versenyképességéből, hiszen egy német vállalatnak lassan jobban megéri Amerikában felhúzni egy új gyárat. 

– jegyezte meg Kiss Rajmund. Kiemelte: a háborúk mögötti védelmi ipari kapacitásbővítéssel természetesen a munkanélküliség is csökkenni fog az Egyesült Államokban, jóval több embernek fognak tudni munkát adni és képezni őket, hiszen pont a védelmi iparnak például a humánerőforrás-igénye szakmai alapon jóval bonyolultabb, mint például az autóiparé. 

– Egy rakétát legyártani jóval összetettebb feladat, mint egy Fordot – fogalmazott Kiss Rajmund. Mint mondta, azt se felejtsük el, hogy az Oroszországot érő szankciók óta a legtöbb cseppfolyósított gáz például az Amerikai Egyesült Államokból érkezik az Európai Unióba. – Tehát a fegyveripar és az energiaipar folyamatosan profitál az energiaválságból is, az orosz–ukrán háborúból is, és ha a védelmi ipart nézzük, az iráni konfliktusból is – emelte ki a szakértő.

A félidős választásokról szólva Kiss Rajmund kifejtette: nagyon sokan úgy gondolják, hogy el fogják veszíteni a republikánusok, mivel Trump személye rendkívül megosztó az amerikai társadalomban. Ugyanakkor Trump szavazói változatlanul egy emberként állnak ki mellette, egyértelmű, hogy aki úgy indul el az előválasztáson, hogy mögötte Trump áll, az jól áll. Azt is látni kell, hogy a demokraták akkora pofont kaptak 2024 novemberében a 312 republikánus elektori győzelemmel, hogy nem tudták úgy rendezni a soraikat, ahogyan tervezték.

Borítókép: Donald Trump (Fotó: AFP)