GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 16. 1 percnyi olvasás
A kérdés nem az, hány euró érkezik a számlára, hanem az is, hogy abból az euróból mennyi lakhatást, ételt, szolgáltatást és mindennapi életet lehet megvenni.
– Szinte minden fizetésekről szóló posztnál megérkezik valaki, hogy elmagyarázza „Svájcban, Németországban vagy Dániában sokkal többet keresnek, mint nálunk” – írta közösségi oldalán Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője.
Jelezte:
mindig megdöbbent, amikor valaki annyira öntelt, hogy azt hiszi, ő az egyetlen, aki a fenti ténnyel tisztában van. Ennél csak az a megdöbbentőbb, hogy a történet másik felét az ilyen okostojások kapásból tagadják. Azt, hogy nyugaton sokkal magasabb árszínvonal mellett kell elkölteni a magasabb fizetést.
Nézzük Svájcot. A grafikonon Magyarországnál körülbelül 30,2 ezer dollár, Svájcnál 154,5 ezer dollár az a becsült éves jövedelmi szint, amelynél a Remitly modellje szerint az életértékelés javulása telítődik. Ez több mint ötszörös különbség.
Németországnál ugyanez körülbelül 106 ezer dollár, vagyis a magyar érték három és félszerese. Dániában 122 ezer, Norvégiában 120,7 ezer, az Egyesült Királyságban 120,2 ezer dollár körüli összeget mutat a grafikon. Mindhárom nagyjából négyszerese a magyar értéknek.
– Amikor a tényleges árszínvonalat nézzük, akkor is ezt látjuk. Az Eurostat 2025-ös indexében Magyarország 71,6, Németország 109,1, Norvégia 138,4, Dánia 140,2, Svájc pedig 181,0 ponton állt az EU átlagához képest. Vagyis Svájc általános fogyasztási árszínvonala körülbelül 2,5-szerese volt a magyarnak – ismertette.
Szerinte éppen ezért félrevezető egy ország életszínvonalát pusztán azzal elintézni, hogy „ott háromszor ennyit keresnek”. A kérdés nem az, hány euró érkezik a számlára, hanem az is, hogy abból az euróból mennyi lakhatást, ételt, szolgáltatást és mindennapi életet lehet megvenni.
Még nem tudni, hogy miként alakul a magyar gazdaság a Tisza-kormány intézkedéseinek következményeként. Azt már látni, hogy júniusban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett az előző hónaphoz képest, vagyis a magyar gazdaság gyengén zárta az első fél évet. Az ipari termelés volumene 1,4 százalékkal maradt el az előző havitól, miközben a kiskereskedelmi forgalom is csökkent. Ehhez jön a friss GDP-adat is: a gazdaság mindössze 0,4 százalékkal bővült, ami elmaradt a várakozásoktól, és az Európai Unió átlagánál (0,5 százalék) is alacsonyabb növekedést jelent. Az Orbán-kormány nem romokban lévő országot hagyott hátra, kérdés, hogy mit kezdenek az örökséggel Magya Péterék.
Napi