Egerszegi óvodásként művészi tornázni kezdett, aztán nővérével, Klárával együtt ment el egy úszótanfolyamra. Úgy tűnt, csak testvére marad az uszodában, végül Krisztina úgy döntött, ő is ezt a sportágat választja. Tehetségére Kiss Miklós figyelt fel, és már hétévesen a Budapesti Spartacus igazolt sportolója volt – egész karrierjét ennél a klubnál töltötte, edzői Kiss mellett Turi György és Kiss László voltak.

Fejlődése töretlen volt, s 1986-ban, tizenkét évesen már négy korosztályban, valamint a felnőttek bajnokságában is indult. Ekkor pályafutása első felnőtt bajnoki érmét is megszerezte. A szakemberek csodálták az úszótechnikáját, a világranglistán is egyre feljebb küzdötte magát: 1988-ban 100 méteres hátúszásban az ötödik, 200-on a harmadik helyen állt.

Az úszó a magyar csapat legfiatalabb tagjaként utazott első olimpiájára, és rögtön megmutatta, miért tartották már sokan világklasszisnak. Első döntőjében 100 méter háton országos csúccsal lett ezüstérmes, aztán 200 méter háton Európa-csúccsal lett olimpiai bajnok.

Erre a fantasztikus teljesítményre az egész világ felkapta a fejét, Egerszegi viszont nem dőlt hátra, folytatta a kemény munkát és a következő évet három országos csúccsal nyitotta, az 1991-es világbajnokságon pedig hátúszásban mindkét távon győzött, ezzel megszerezte a magyar úszósport első női világbajnoki címét.

Sikereit látva az amerikai lapok az 1992-es barcelonai olimpia előtt „Krisztina királynőként” írtak róla, de a nyomás sem roppantotta össze. Háromszor állhatott a dobogó legfelső fokára, ráadásul 100 és 200 méter háton olimpiai, 400 méter vegyesen országos csúccsal nyert. Az ötkarikás játékokról hazatérve óriási tömeg ünnepelte a Budapest Sportcsarnokban.

Meglepetésre ezután már a visszavonulását tervezte, az 1994-es római vb-n akart utoljára a rajtkőre állni, ám ott 100 méter háton csupán ötödik lett, 200 méter háton pedig He Ce-hung mögött másodikként zárt. Egerszegi csalódott volt, és elmondta, nem így, vereséggel szeretné lezárni a pályafutását, ezért folytatja.

– Magamnak akartam bebizonyítani, hogy ebből a helyzetből is fel tudok állni, van visszaút. Nem akartam feladni. Krízisben voltam, soha ilyet korábban nem tapasztaltam. Ez egy jó intő jel volt, félig-meddig nem lehet az úszásban a felkészülést csinálni. Nagy próba volt, de már tisztán látszott előttem a cél, harmadszor is harcba szálltam a 200 hát olimpiai aranyérméért – árulta el 2020-ban az Indexnek.

Atlantában 400 méter vegyesen harmadikként ért be, pályafutása utolsó versenyén, 200 háton viszont több mint 3 másodperces előnnyel nyert, az egész olimpia legfölényesebb győzelmét aratva. Visszavonulása után a Pharmavitnál kezdett dolgozni, 1998 májusában ismerkedett meg Vigassy Ádámmal, akivel egy év múlva összeházasodtak.

Ez is érdekelheti

Felnéznek rá

Az ötszörös olimpiai, kétszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok három gyermek – Bálint, Barnabás és Zille – büszke édesanyja, manapság is sokak példaképe.

– Nagyon jó, bizalmi baráti a kapcsolatunk – kezdte lapunknak Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke. – Ha szavakkal kell jellemeznem Krisztinát, azt mondanám, egyedülálló csoda, aki konzekvens, mértékadó, kritikus és igazságos, tényleg egy újabb könyvet lehetne írni róla.

Egerszegi nem szakadt el teljesen szeretett sportágától, az Úszó Nemzet Program főnagykövete, ahol rengeteget segít.

– Visszavonulása után érezte, hogy lesz még dolga a magyar úszósporttal, és 2018-ban, amikor megalkottuk az Úszó Nemzet Programot, meghívtam a beszélgetésekre. Látta a szakemberekben a tudást, az odaadást és profizmust, és úgy döntött, a program mellé áll. Azt azért tudni kell, hogy őt nem lehet semmire rávenni, de amit megígér, azt teljesíti. Nagy segítség nekünk a jelenléte, mivel az oktatói munkával kapcsolatban nagyon jó szeme van, és nagyon kritikus. Az építő kritikára pedig mindig szükség van – árulta el a szövetség elnöke.

Egy dolog az évek során nem változott: Egerszegi fáradhatatlanul dolgozik, továbbra is csendesen, szerényen.

– Elképesztő aurája van. Amikor a programon belül megjelenik egy-egy eseményen, a gyerekek, az edzők, valamint pedagógusok odamennek hozzá, és ő mosolygósan, szívesen beszélget velük. Ezután viszont félrevonul egy padra és figyel, de nem csak a tudást nézi, hanem a az embert is mögötte, sőt, ez neki talán fontosabb. Mindig próbálom rávenni, hogy jöjjön és mondja el a tapasztalatait, mert ő egy iránymutató a magyar népnek, de mindig azt mondja, hogy ő nem akarja megzavarni és befolyásolni az embereket, a maga ütemében, igazságosan dolgozik, egy egészen különleges ember – zárta gondolatait Wladár.