• A tanári kar nagyrészt a régi stáb, a működés első hónapjait civil forrásokból fedezik, majd az állami támogatásból folytatják
• A jogi és pénzügyi feltételek is rendeződtek, az iskola jogosulttá vált állami normatívára, és megszüntette adósságait
• A korábbi diákokat és családokat súlyosan érintette a bezárás, mert máshol nem kaptak ilyen szintű egyéni fejlesztést
• A Wesley Kincsei Iskola jogtalan bezárása után most újranyitás előtt áll, már csak néhány adminisztratív lépés hiányzik

Bár a Fővárosi Törvényszék 2025-ben kimondta, hogy a kormányhivatal jogszerűtlenül zárta be az intézményt, az újranyitás így is komoly akadályokba ütközött.

A bezárást követően az iskola rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen a működés felfüggesztése azonnali láncreakciót indított el.

– A bezáratás következtében kormányhivatali utasításra kénytelenek voltunk elbocsátani a munkavállalókat, a diákok pedig szétszóródtak – idézte fel a krízisidőszakot Vajay Zsófia, rámutatva, hogy az újranyitás legfőbb feltétele a pénzügyi háttér rendezése volt. Az 1 százalékos adófelajánlások beérkezéséig a köztartozásokat nem tudták törleszteni, mostanra azonban megteremtődtek az alapvető feltételek: az iskola ismét jogosulttá válik normatív támogatás igénylésére, és többé nem kell attól tartani, hogy a NAV inkasszálja az állami támogatást.

Már csak az utolsó simítások hiányoznak

A jogi út sem volt zökkenőmentes. Miután pert nyertek, a kormányhivatal az iskola működési engedélyét másodszor is visszavonta. Májusban kapták meg a Fővárosi Törvényszék második jogerős ítéletét is arról, hogy a kormányhivatal eljárása jogsértő volt, ez indította el az iskola újranyitásának megszervezését.

– Egy bonyolult engedélyeztetési folyamaton kell újra átmennünk. Jelenleg még várjuk a formális engedélyt, de az eddigi megbeszélések alapján minden reményünk megvan rá, hogy augusztus közepéig megérkezik – szögezte le a kommunikációs vezető.

A hatóságok által előírt tárgyi feltételeket az intézmény maradéktalanul teljesítette. A korábbi, sokmilliós beruházások után a kormányhivatal legutóbb újabb ablakcseréket írt elő, amelyeket az iskola szintén elvégzett.

– Mivel minden tárgyi és hatósági kérésnek megfeleltünk, bízunk benne, hogy a még hátralévő adminisztratív fázisok is sikeresen lezárulnak, és nem lehet már formai akadálya az indulásnak – tette hozzá bizakodva Vajay Zsófia.

Visszavárják a régi diákokat

A szeptemberben induló tanévben első körben az alsó tagozatos osztályokat indítják el, ha összejön a működéshez szükséges minimum létszám, ez 60 fő. Elkezdődött az igényfelmérés, a jelentkezések már megindultak, és a belső körös tájékoztatást követően most indítják el a szélesebb körű toborzókampányt. A visszajelzések alapján a régi diákok és családok közül sokan alig várták a jó hírt.

– Mindenhonnan azt a visszajelzést kaptuk, hogy a bezárás komoly gyászt jelentett a családoknak. Ha találtak is új helyet, azt a szintű pedagógiai odafigyelést, az egyénre szabott fejlesztést és gyógypedagógiai segítséget sehol nem kapták meg, amit nálunk – fogalmazott Vajay Zsófia.

Kiemelte, hogy ez nem a többi iskola vagy a pedagógusok hibája, hanem a jelenlegi oktatási rendszer sajátossága, amelyben az ilyen jellegű speciális szakmai szolgáltatás alig-alig érhető el.

Ez is érdekelheti

Az intézmény szakmai stábja is készen áll: a tanári kar többségét a régi pedagógusok alkotják, de új jelentkezők is érkeztek, így a szakemberhiány nem jelent problémát. A működés első 1–2 hónapjának finanszírozását civil adományokból és a rendezett adósságok után fennmaradó forrásokból tudják meghitelezni, a tanév indulását követően pedig az állami normatíva biztosítja majd a fenntartást.

Arra a kérdésre, hogy a szülőkben nincs-e félelem egy esetleges újabb bezárástól, a kommunikációs vezető határozott választ adott:

– Addig vártunk a bejelentéssel, amíg ezt teljesen magabiztosan ki nem merjük jelenteni. A diákok és a pedagógusok biztonsága az elsődleges szempont. Úgy gondoljuk, ha mindent szabályszerűen végzünk – és már az adósságrendezés is megtörtént–, ilyen nem fordulhat elő újra az iskolával. Ha elegendő diák jelentkezik, szeptember elsején elkezdődhet az oktatás – zárta gondolatait Vajay Zsófia.

Sikított örömében, amikor megtudta a hírt: Melodi két éve várja, hogy visszatérhessen a Wesley-be

A szülői elkötelezettséget és a közösség megtartó erejét jól példázza Pákozdi Andrea története is, akinek 16 éves autista és ADHD-s kislánya, Pákozdi Melodi Gyémánt korábban a Wesley diákja volt, és most alig várja, hogy visszatérhessen a megszokott falak közé.

– Amikor megtudtuk, hogy újraindulhat az iskola, a kislányom felsikított örömében. Karácsonyi ajándékoknak nem örült még úgy, mint ennek a hírnek. Azonnal azt kérdezte tőlem: Anya, tényleg lesz Wesley? És Robi bácsi is ott lesz? A korábbi igazgatónkkal, Gazdig Róberttel nagyon különleges, szeretetteljes viszonya volt – idézte fel a pillanatot az édesanya.

Amikor 2024 augusztusban bezárták az intézményt, a döntés súlyos krízisbe sodorta a családot. Miután az utolsó pillanatban közölték velük a hírt, hónapokig nem találtak megfelelő befogadó iskolát.

– Akkoriban a kijelölt állami iskolában az igazgató kijelentette: nem tudja garantálni a gyermekem biztonságát sem mentálisan, sem fizikálisan, így ne is vigyük be. Végül magántanárhoz, majd Törökbálintra hordtuk a kislányomat, ami anyagilag és lelkileg is vállalhatatlan teher volt. Tartani kellett a lelket a gyermekben, miközben tudtuk, hogy nem találunk neki megfelelő helyet. Volt olyan állami gondozott barátnője is, .aki a bezárás utáni káoszban lemorzsolódott, és teljesen magára maradt, mert nem volt, aki egyengetni tudta volna a sorsát – mesélte lapunknak az édesanya.

A családot főként a megtartó közeg elvesztése viselte meg nagyon. A Wesley-ben uralkodó szellemiség, az egyéni fejlesztések, a pszichológiai segítségnyújtás és az, hogy pont olyannak fogadták el amilyen, olyan biztonsági hálót jelentett, amit máshol nem tudtak pótolni.

– A Wesley-ben valódi szeretetet kaptak a gyerekek. Ha a kislányomnak autista kiborulása volt, nem elzavarták vagy megszidták, hanem valaki felkarolta, és beszélgetett vele.Az új iskolájában ezzel szemben előfordult, hogy ki sem akarták engedni a teremből. Mivel orvosi javaslat alapján a kislányomnál maradhat a tanítási időben is a mobiltelefonja, ilyenkor ő maga hívott fel engem kétségbeesve, hogy menjek érte. Egy klasszikus iskolamodellben ez a fajta rugalmasság és odafigyelés egyszerűen hiányzik – magyarázta Andrea.

A szülői összefogás erejét mutatja, hogy amikor az iskola bezárt, a szülők saját maguk szerveztek jelképes ballagást a nyolcadikosoknak, .hogy a gyerekektől ne vegyék el az élményt, és együtt ünnepelhessék meg az általános iskola végét. Andrea és családja ráadásul korábban a saját teherautóikkal segítettek a bútorok átszállításában a IX. kerületi épületbe – ám a pakolásból, festésből és takarításból a többi szülő, a diákok és a pedagógusok is kivették a részüket, igazi Wesley-s csapatszellemet teremtve. Noha a gimnáziumi képzés csak jövőre indulhat újra, a kislány már most a visszatérésre készül.

– Az iskola ereje a szellemiségében rejlik. Iványi Gábor munkássága előtt is mélyen meghajlok: hihetetlen az a szív és az az odaadás, amivel a hátrányos helyzetű vagy speciális igényű gyerekekért küzd, akikről a rendszer egyébként hajlamos lemondani – tette hozzá az édesanya.

Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az anyagi és jogi feltételek rendezését követően a teljes hálózatuk visszaépítésén dolgoznak.

– Újra akarjuk nyitni a hajléktalanóvodánkat, valamint a szegedi, a borsodkeresztesi és a városparti szakképző iskoláinkat is, mert nem a tömeges közoktatás, hanem a kirekesztett gyerekek felzárkóztatása a hivatásunk – fogalmazott Iványi Gábor.

A MET elnöke hangsúlyozta, hogy a határozatok csúszása a bizalom elvesztésével járhat, a működéshez pedig elengedhetetlen a rendezett egyházi státusz és az állami források biztosítása.

Ha tovább húzódik az engedélyeztetés, megint kiesik egy év, és lemorzsolódnak azok a családok, akik sóvárogva várják az újranyitást – emelte ki a lelkész, hozzátéve, hogy a gyógypedagógiai és fejlesztő munkájukra égető szükség van.

A legnagyobb akadályt jelenleg a szigorú hatósági elvárások, a folytonos felújítási kötelezettségek és az ingatlanok bizonytalan jogi helyzete jelentik, de Iványi Gábor szerint az intézményeik valódi otthont és esélyt biztosítanak a legszegényebb gyerekeknek.