Jócskán alulmúlták a várakozásokat a számok a Sziget zárónapján: a tavalyi 416 ezres közönséggel szemben idén mindössze 350-360 ezer látogató fordult meg a Hajógyári-szigeten az ötnapos, plusz két speciális nappal kiegészített rendezvényen. A fesztivált a távozó külföldi tulajdonosoktól, a Superstruct Entertainmenttől tavaly ősszel visszavevő Gerendai Károly szerint a pénzügyi eredmények elmaradtak a várttól, a megkezdett stratégiai irányt mégis sikeresnek tartja.

A legfontosabb célunk az idei rendezvénnyel az volt, hogy megmutassuk, merre akarunk tovább menni. A reakciókból azt látom, hogy ez a teszt jól sikerült, szinte mindenki kedvezően fogadta az erőfeszítéseinket. Szerintem csináltunk egy tök jó Szigetet, ami megalapozhat egy jövő évi fellendülést

– nyilatkozta az alapító.

A fesztiválkorábbi tulajdonosa alatt tavaly jelentős, mintegy 2,8 milliárd forintos veszteség keletkezett. Ezt a hiányt az idei „kármentesítő” évben szerették volna 1,5 milliárd forintra csökkenteni egy 400 ezres látogatószám mellett. Ez a cél végül nem teljesült. Gerendai Károly három fő tényezőre vezette vissza a pénzügyi elmaradást:

A korábbi tulajdonosváltás és az azt követő politikai viták miatt a szervezés és a jegyértékesítés csak négy hónapos késéssel indulhatott el. Ez különösen fájó pont volt, hiszen a korábbi években ebben a korai időszakban értékesítették a bérletek csaknem egyharmadát.

A forint árfolyamának erősödése a külföldi látogatók számára érezhetően megdrágította a fesztiválozást. Emellett a nemzetközi utazási költségek növekedése és a háborús konfliktusok miatt drasztikusan visszaesett az érdeklődés a korábbi kulcspiacokról – köztük az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból, Olaszországból, valamint Izraelből és Ukrajnából.

A hazai jegyvásárlók körében a tartós kánikula, a szárazság, valamint az áramellátással kapcsolatos bizonytalanságok egyfajta pesszimista hangulatot váltottak ki,

Érdekes fejlemény, hogy a külföldi közönség megcsappanásával párhuzamosan a magyar látogatók aránya tovább emelkedett, és idén már a teljes közönség 53 százalékát tette ki.

A szervezők a gazdasági nehézségek ellenére tudatosan kerültek el minden olyan drasztikus költségcsökkentést, ami a minőség rovására ment volna. Ehelyett a strukturális átalakításra helyezték a hangsúlyt: az alvállalkozókat kistulajdonosként vonták be a Sziget Zrt.-be. A biztonsági, takarítási, infrastruktúra-, hang- és fénytechnikai, valamint vendéglátóipari partnerek bevonása nemcsak a költségeket fogta meg, de szakmaibb alapokra helyezte az építkezést.

A Budapest Parkkal együttműködésben szervezett magyar nagyszínpad hozott azért újdonságot. Gerendai szerint a koncepció kifejezetten jól működött, még ha akadtak is műsorszervezési porszemek a gépezetben –

A nemzetközi fellépők közül a Twenty One Pilots és SOMBR vonzotta a legnagyobb tömeget. Az alapító ugyanakkor rámutatott: a korábbi tulajdonosok által preferált modell – miszerint kizárólag egy erős fellépői névsorra alapozva adják el a jegyeket – a mai európai fesztiválpiacon már nem működik. A Sziget jövőjét a kulturális sokszínűségre, a közösségi élményre és Budapest vonzerejére kell építeni.

A fesztivált a jövőben két régóta húzódó infrastruktúra-fejlesztés is segítheti. A főváros a tervek szerint még idén ősszel elindítja a Hajógyári-szigetre vezető K-híd kétütemű felújítását, így a hídszerkezet megerősítése már a jövő nyári rendezvényre elkészül.

Ezen felül a fesztiválozókat évről évre sújtó porhelyzetre is megoldás születhet: a főpolgármesterrel történt megállapodás alapján két fúrt kutat létesítenek a szigeten, amelyek segítségével folyamatosan locsolt, karbantartott zöldterület alakítható ki a területen.