GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 15. 4 percnyi olvasás
Ha a Biedronka északról délre haladva veszi be a régiós piacokat, elugrani sem tudunk a katicás lengyel-portugál úthenger elől – a Tesco kivonulásához is köze lehetett.
A Biedronka mögött álló portugál Jerónimo Martins csoport már évek óta a közép-európai kiskereskedelmi piac egyik fontos szereplője, maga a Biedronka azonban sokáig kizárólag Lengyelországban működött. Ez tavaly változott meg, amikor a vállalat megnyitotta első szlovákiai üzletét, és ezzel megkezdte első nemzetközi terjeszkedését a márkával. Időről időre felröppennek pletykák arról, hogy lánc nem maradna meg ezeknél a földrajzi és piaci határoknál, és már készül új régiós, így akár a magyar piacra lépésre. A Világgazdaság a cégnél érdeklődött ennek kilátásairól, s bár a vállalat válasza alapján a magyar vásárlóknak egyelőre még biztosan várniuk kell a diszkontlánc itteni megjelenésére – ami hivatalosan nincs kőbe vésve –, de nem lenne meglepő, ha akár néhány év múlva megjelennének nálunk is a katicás boltok.
Az idén harminc éves márkát egy lengyel vállalkozó, Mariusz Świtalski alapította 1995-ben Poznańban. Ő találta ki a „Biedronka” (Katicabogár) márkanevet és a diszkont koncepciót is. A hálózat kezdeti gyors növekedése után 1997-ben a portugál Jerónimo Martins cégcsoport felvásárolta az akkori mintegy 240 Biedronka üzletet.
A lánc a lengyel piac legnagyobb diszkontszereplője, 1300 településen van jelen, és az elmúlt években folyamatosan növelte értékesítési volumenét és piaci jelenlétét.
Az anyaholding 2025-ös jelentése szerint a diszkontlánc éves nettó árbevétele euróban 25,3 milliárd euróra emelkedett, ami 7,5 százalékos növekedésnek felel meg. Zlotyban számolva az értékesítés 5,9 százalékkal nőtt. A Biedronka 2025 végén 3882 üzletet működtetett Lengyelországban.
A növekedéshez úgy tudott hozzájárulni a vállalat, hogy közben az üzleteiben mért kosárinflációt a lengyelországi élelmiszer-infláció alatt tartotta.
A Biedronka összehasonlítható alapon, vagyis az egy évnél régebben működő üzletek teljesítményét vizsgálva 1,9 százalékos LFL-növekedést ért el. Az EBITDA-ja 2025-ben 1,991 milliárd euró volt, ami 9,8 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben.
A lengyel élelmiszerárak 2025-ben átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek, szemben a 2024-es 3,3 százalékkal. Az infláció az év elején még magasabb volt, majd márciust követően mérséklődni kezdett, és az év végére tovább csökkent.
A vállalat éves jelentése szerint a lengyel fogyasztók 2025-ben is rendkívül óvatosan költöttek, erősen árérzékenyek voltak, és elsősorban az akciókat keresték. Ez visszafogta az élelmiszer-kiskereskedelmi piac teljesítményét, miközben tovább fokozta a versenyt az egyes láncok között.
A Biedronka erre elsősorban árpolitikával reagált. A vállalat új promóciós programot is indított „Biedronki Niskie Ceny”, vagyis „Biedronka alacsony árak” néven, amely a korábbi „Biedronkowe Oszczędności” programot váltotta fel. A cél az volt, hogy még hangsúlyosabban kommunikálják az árversenyben betöltött szerepüket.
A 2025-ös eredmények azt mutatják, hogy a stratégia egyelőre működik:
a Biedronka egyszerre tudta növelni értékesítését, árumennyiségét és piaci részesedését, miközben EBITDA-ja az árverseny ellenére közel 10 százalékkal emelkedett.
A közel 3900 üzletes lengyel hálózat mellett a vállalat már a régiós terjeszkedésre is figyel.
A márka 2025 márciusában nyitotta meg első szlovákiai üzletét Miloslavovban, Pozsony közelében. A piacra lépéssel egy időben egy központi logisztikai elosztóbázist is átadtak, vagyis
a vállalat nem pusztán néhány üzlettel próbálta ki a szlovák piacot, hanem hosszabb távú terjeszkedésre rendezkedett be.
A vállalat eredeti terve szerint 2026 végéig körülbelül 50 üzletet nyitna Szlovákiában. Az első üzletek elsősorban közepes és kisebb településeken jelentek meg, többek között
A Biedronka megjelenése érezhető árversenyt hozott a szlovák élelmiszer-kiskereskedelemben. A lánc elsősorban agresszív diszkontárazással próbál pozíciót építeni, miközben a helyi szlovák beszállítók termékeinek is fontos szerepet szán.
A fő versenytársak között a Lidl, a Kaufland és a Tesco található, míg az orosz hátterű Mere – miként megírtuk – kiesni látszik a vásárlók pénztárcájáért folyó küzdelemből.
A szlovákiai terjeszkedés egyelőre a vállalat figyelmének középpontjában áll. A hatalmas lengyel hálózat méretgazdaságossága jelentős versenyelőnyt biztosít számára, amit a vállalat az árakban és az akciós politikában is igyekszik érvényesíteni, és a jelek szerint ezt a stratégiát követi a szlovák piacon is.
A növekedésnek ugyanakkor ára is van. A kiskereskedelmi szektorban különösen Lengyelországban rendkívül intenzív az árverseny, miközben az alacsony élelmiszer-infláció és a növekvő bérköltségek egyaránt nyomást helyeznek a profitmarzsokra.
A Biedronka ezért elsősorban a méretgazdaságosságra, a nagy volumenre és az agresszív promóciókra épít. Ha pedig a szlovákiai modell sikeresnek bizonyul, a következő években egyre több közép-európai piacon lehet kérdés, hogy hol jelenhet meg a lengyel diszkontlánc.
A magyar piac szempontjából is fontos lehet persze, hogyan látják a cég eddigi szlovákiai operációját. Lapunk megkeresésére a fenti információkat megerősítve azt válaszolták, hogy azon dolgoznak, hogy még az idei év végig megvalósuljon a szlovákiai 50 üzletes nyitási terv, „bár a végleges szám természetesen az engedélyek megszerzésének ütemezésétől és a tervek megvalósításától függ”.
.Jelezték azt is, hogy saját vásárlói applikációjukat alig néhány hónapra vezették be a szlvoák piacon, de mostanra a letöltők száma átlépre a százezret.
„Hosszabb távú stratégiai céljaink megosztása egyelőre még korai lenne, hiszen egy éve, hogy elindítottuk szlováikai működésünket” – válaszolta a cég lapunknak. Hozzátették – szinte türelmet kérve –, hogy a Biedronka jelenleg a lengyelországi és szlovákiai terjeszkedésre összpontosít.
Eközben folyamatosan figyelemmel kísérjük a vállalat előtt közép- és hosszú távon megnyíló növekedési lehetőségeket
– emelték ki, ami arra utalhat, hogy akár néhány éven belül (de korábban bizonyosan nem, legalábbis meglepő lenne az ellenkezője) szóba jöhet a magyarországi kiskereskedelmi piacra lépés.
Így bár Magyarország e percben nincs a Biedronka bejelentett terjeszkedési célpontjai között, a vállalat azonban már nem csak Lengyelországban gondolkodik, így középtávon könnyen új szereplővel bővülhet a magyar diszkontpiac is – noha erre a cég hivatalos közlése szerint jelenleg nincs konkrét időpont vagy vállalati döntés.
Mindenesetre a vállalat piaci értelemben vett súlyát és képességét a vásárlók megszólítására a fentiek tükrében aligha lehet túlbecsülni. Egyes értékelések szerint részben épp a Biedronka brutális tempójú nyomulása vezetett oda, hogy a brit Tesco 2021-ben feladta a lengyel piacot.
Mindez különösen nagy szerephez juthat akkor, ha a jövőben megvalósulna a magyarországi piacra lépés, hiszen az élelmiszer-kiskereskedelemben a nagy láncok, azok között is különösen a diszkontok szegmensében élezheti tovább a versenyt a lengyel vállalat – vagyis épp a kiskereskedelmi szcéna egyik legerősebb mezőnyében.
Egy új, nagy diszkontlánc megjelenése várhatóan tovább erősíthetné az árversenyt, különösen a Lidl és az Aldi által dominált mezőnyben, elméletileg a fogyasztók javára (persze egy olyan méretű lánc kiépülése, mint amit a német diszkontok már magukénak tudnak, nem megy egyik napról a másikra).
A Biedronka mögött álló Jerónimo Martins ráadásul már korábban is felbukkant a magyar régiós kiskereskedelmi piacról szóló találgatásokban. Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, a cégcsoportot már a Tesco közép-európai érdekeltségeinek esetleges értékesítésével kapcsolatban is szóba hozták potenciális vevőként, s a Carrefour romániai kivonulásakor is felbukkant a neve a vállalat átvételére, bár végül nem a lengyel-portugál cég lett a befutó.
Napi