"Afganisztán békében akar élni a világ összes országával; afgán földről többé nem lehet támadásokat indítani egyetlen más állam ellen sem" - olvasható a közleményben, amelyben egyúttal az afganisztáni szuverenitás, érdekek és légtér tiszteletben tartására szólítanak föl.

Kabulban elmondott beszédében Amír Hán Muttaki, a tálibok külügyminisztere felidézte az országot az utóbbi évtizedekben megtépázó konfliktusokat, a többi között a szovjet megszállást, illetve a tálibok harcát az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció ellen, amely, mint arra emlékeztetett, a külföldi csapatok kivonásával ért véget. Felszólította továbbá a világ országait, üljenek asztalhoz a tálibokkal, hangsúlyozva, hogy "a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint a katonai beavatkozások".

A kabuli tálib vezetést Oroszország kivételével továbbra sem ismeri el egyetlen ország sem.

Jóllehet a vezetés tagjai közül többen méltatták a 2021 óta elért eredményeket,

az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) adatai szerint tavaly az afgánok 75 százaléka a legalapvetőbb dolgokhoz sem fért hozzá,

az aszály és a klímaváltozás okozta nehézségek pedig tovább növelik a közösségekre rótt terheket.

Az eseményre az Afganisztán és a szomszédos Pakisztán közötti feszültség közepette kerül sor. Kabul és Iszlámábád évek óta kölcsönösen egymást vádolja a másik ország ügyeibe való beavatkozással, idén pedig az ellentétek fegyveres konfliktusba torkolltak, amelyben már több száz civil vesztette életét. Kína áprilisban tárgyalóasztalhoz ültette a két felet, majd közölte, hogy Pakisztán és Afganisztán megállapodott a konfliktus további eszkalációjának elkerüléséről és a rendezés lehetőségeinek feltárásáról. A tálibok egyébként az északi szomszédaikkal, és Iránnal sincsenek túl jóban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images