A több mint hét évtizeden át működő gázgyár gáztisztítási melléktermékeként hátramaradt, cianiddal, arzénnal és más veszélyes vegyületekkel átitatott gázmassza évtizedek óta szivárog a Dunába. A jelenlegi rendkívül alacsony vízállásnál a sárgászölden habzó, szúrós szagú anyagok a parton is jól láthatóvá váltak.

Az MVM azonnali beavatkozásként kordonokkal zárta le a területet, a szivárgások köré pedig olyan speciális mentesítő párnákat helyezett el, amelyek átengedik a vizet, de magukba szívják a szennyeződést.

A hatóságok jóváhagyták az intézkedést, mivel az fizikai gátat képez a felszíni bejutás ellen.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint ugyanakkor ez a lépés csupán látszatintézkedés. A felitató anyagok csak a felszínen lecsorgó mérgező anyagokat fogják fel, a víz alatt azonban a szennyeződés továbbra is akadálytalanul áramlik a folyóba. Alacsony vízállásnál a talajvíz a Duna felé, míg magasabb vízszintnél a folyó a talaj felé nyomja a mérgeket. A szervezet egy korábbi, 2023-as vizsgálata a határértékeket akár ezerszeresen is meghaladó arzén-, benzol- és rákkeltő szénhidrogén-szennyezést mutatott ki, amely hosszú távon a Duna élővilágát és Budapest ivóvízbázisát is veszélyeztetheti. Bár a szomszédos Hajógyári-szigeten a vízminőség a laborvizsgálatok szerint biztonságos, a mérgező anyagok lassan, de folyamatosan beépülnek a folyami táplálékláncba.

A terület 2014 óta az MVM tulajdona, ám a kármentesítési kötelezettséget a jogelődöknél már 1995-ben megállapították. Az egyre szövevényesebbé váló, többször elhalasztott ügyben a jelenlegi, 2026-os szabályozások szerint idén év végére kell elkészülnie az új műszaki beavatkozási tervnek. Egy 2025-ben kiválasztott mérnökiroda az idei tavaszi mintavételek alapján azt javasolta, hogy a szennyezett talaj több mint 80 százalékát ne szállítsák el, hanem modern technológiákkal, helyben ártalmatlanítsák és stabilizálják.

A Greenpeace, valamint a terület további érintettjei – köztük a Fővárosi Önkormányzat és a Graphisoft Park, amelyek korábban pert is nyertek az állammal szemben az ügyben – elégedetlenek a tervezett eljárással. A zöldszervezet szakértője kiemelte, hogy a korábbi határozatok egyértelműen a teljes, 200 ezer tonnás talajmennyiség kiemelését és megsemmisítését írták elő, mivel a tapasztalatok alapján a helyben történő stabilizálás után a szennyeződés évekkel később gyakran újra jelentkezik. A teljes kármentesítés költségét mintegy 30 milliárd forintra becsülik. Bár az MVM már képezett erre céltartalékot, a tényleges munkálatok jó esetben is csak egy-másfél év múlva kezdődhetnek el, ráadásul a vállalat egy közigazgatási per keretében jelenleg is vitatja magát a kötelezést, miszerint neki kellene elvégeznie a kármentesítést.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.