A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy az országban bőven lenne tér a közkiadások növelésére.

Magyarország jelenleg a GDP 4,5–4,7 százalékát fordítja egészségügyre, miközben az Európai Unió tagállamaiban átlagosan több mint 7 százalék ez az arány. Sinkó Eszter rámutatott, hogy még Szlovákiában is közel 7 százalékot költenek erre a területre.

„Van hová fejlődni. Nem véletlen, hogy a Tisza az egészségügyet a zászlajára tűzve azt mondta, hogy minimum 500 milliárd forinttal emelni akarja a közkiadásokat, a következő évben még 500 milliárddal, és így tovább. Ez jó hír” – fogalmazott.

Nagy összegnek tűnik, de nem old meg mindent

Sinkó Eszter szerint bár az 500 milliárd forint nagy összegnek tűnhet, egyes adatok szerint 2000 milliárd forint hiányzik az egészségügyből, így még ez az összeg sem oldana meg mindent.

Elmondása szerint az idei GDP várhatóan mintegy 90 ezer milliárd forint lesz, miközben az egészségügyi közkiadások nagysága 3500-4000 milliárd forint körül alakul. Ha a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatásokat nem számítják bele, akkor nagyjából 3000 milliárd forintos kiadásról beszélhetünk.

Ebben az összefüggésben az évi 500 milliárd forintos pluszforrás több mint 15 százalékos növekedést jelenthetne az egészségügyi rendszer számára.

Nem az egészségben eltöltött évek száma a legnagyobb probléma

A műsorban szóba kerültek a magyar egészségügyi mutatók is. A GDP-arányos EU-rangsorban ugyanúgy nem állunk jó helyen, mint az egészségben eltöltött évek számában, amire szintén van adat: drámainak tűnik, hogy Magyarországon 10 férfiból 4 nem éri meg a 65 évet, vagyis a nyugdíjkorhatárt, a szakértő szerint ugyanakkor a helyzet árnyaltabb.

Az egészségben eltöltött életévek száma ezzel szemben 62–64 év között mozog. (Az egészségben eltöltött évek száma azt mutatja meg, hogy egy újszülött átlagosan hány évig élhet súlyos vagy közepes fokú egészségkárosodás, illetve tartós korlátozottság nélkül.)

Sinkó Eszter szerint az utóbbi mutató alapján Magyarország nagyjából eléri az uniós átlagot, ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy ez az adat önbevalláson alapul.

„A magyar emberek egészségtudatossága esetleg máshol állhat, mint más országoké” – jegyezte meg.

Példaként Ausztriát említette, ahol az egészségben eltöltött évek száma körülbelül 60 év, ami első látásra kedvezőtlenebb adatnak tűnhet a magyarnál. A születéskor várható élettartam tekintetében azonban már egyértelmű a lemaradás: Magyarországon ez a mutató több mint négy évvel alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Maskot / Getty Images)