BelföldSzerző: index 2026. 08. 15. 6 percnyi olvasás
Atomenergetikai szakértőt kérdeztünk.
Magyar Péter korábban bejelentette, hogy fenékküszöböt építenek a Duna Paksi Atomerőmű, valamint Dunaszentbenedek közötti szakaszán, 145 ezer köbméter kő felhasználásával, amelyből első körben 35 ezer köbméter kerül beépítésre. Két nyolcvan méteres bárka irányított lesüllyesztését is megkezdték a vízszint gyors emelése és a Paksi Atomerőmű üzemeltethetőségének fenntartása érdekében, miközben katonai helikopterek emeltek betonkockákat a vízbe.
Aszódi Attila lapunk kérdésére ebben a helyzetben jó megoldásnak nevezte a fenékküszöb-építést, majd kijelentette:
A Duna egyszerűen kiment az erőmű alól. Annyira megváltoztak a körülmények, hogy az erőmű kicsúszhatott volna a tervezési alapban szereplő, a normál üzem fenntartása követelményei szerinti vízállási minimumból. A vízszint csökkenésében a klímaváltozás és a medermélyülés is fontos szerepet játszik. Azzal, hogy a Duna medrében avatkoznak be, visszaemelhető a vízszint oda, ahol korábban volt. A fenékküszöb azért jó megoldás, mert biztosítani tudja, hogy ilyen alacsony vízállásnál is megfelelő szintű és mennyiségű víz legyen az öblözetben az atomerőmű hűtéséhez. A fenékküszöb megépítése visszaállítja a Duna vízszintjét a tervezési alap szerinti tartományba és szavatolja, hogy a vízhozam esetleges további csökkenése ellenére is megmaradjon a szükséges vízállás az atomerőműnél.
Az atomenergetikai szakértő hangsúlyozta, ha kellően robusztusra, masszívra építik a fenékküszöböt, akkor az atomerőmű szempontjából teljesen biztonságos az alkalmazása. Aszódi Attila felhívta a figyelmünket a csütörtöki sajtótájékoztatón bemutatott számításokra is, ezek alapján a fenékküszöb árvízhelyzetben nem emelné érdemben a vízszintet. „A Dunán a kisvíz és a nagyvíz között óriási szintkülönbség van. Árvíz idején tíz méterrel is magasabb lehet a vízszint, a fenékküszöb nem okozna további érdemi emelkedést” – rögzítette Aszódi Attila.

A BME dékánja arra a kérdésünkre, hogy a fenékküszöb segítségével újra teljes kapacitáson üzemelhet-e az atomerőmű, kifejtette: „Arra számítok, hogy igen. Az építmény megfelelő méretezésével, pozicionálásával elérhető a megfelelő vízszint. A miniszterelnök -90 centiméteres vízszintet említett a paksi vízmércén mérve, én arra számítok, hogy az erőmű így teljes kapacitással működhet.” Aszódi Attila ugyanakkor megjegyezte, hogy három fontos paramétert kell figyelni párhuzamosan:
Az elmúlt időszakban mindhárom paraméterrel problémák adódtak. Lényeges szempont, hogy a fenékküszöb milyen változásokat hoz a keveredési viszonyokba. A fenékküszöbön átbukó víz miatt többletkeveredés jöhet létre az alatt, ami segítheti a melegvizes csatornából visszavezetett és a főmederben érkező víz keveredését, a víz előírt maximum hőmérséklet alatt tartását, viszont nem zárható ki, hogy az ellátásbiztonsági szempontok okán a hőmérsékletkorlát ideiglenes emeléséréről kell majd dönteni. Mindez attól függ, hogy meddig marad hazánkban ez a nagy meleg.
Az atomenergetikai szakértő arra számít, hogy a fenékküszöbnek akár húsz nap alatt komoly hatása lehet a vízszintre, a beruházás tervezett sebessége pedig kifejezetten biztató, különösen annak tükrében, hogy vélhetően csak az aszály miatti krízis elején járunk. Aszódi Attila arra emlékeztetett, hogy 2018-ban az alacsony nyári vízszint után októberre még rosszabb lett a helyzet, ami körülbelül egy hónapig nem is változott. A 2018-as példa tehát azt mutatja, hogy a kritikusan alacsony nyári vízszint akár november végéig is velünk maradhat.
Aszódi Attila arról is beszélt lapunknak, hogy a Paksi Atomerőműnek hosszú távon szüksége lehet olyan kiegészítő hűtésre, ami a környezetbe kibocsátandó hő egy részét a levegő felé adja le. A térségünkből jó példa Csehország és Szlovákia: „Mindkét országban két-két atomerőmű működik, de egyiknél sem volt szükség most korlátozásra. Nedves hűtőtornyokat építettek már az erőművek létesítésekor, amelyek kvázi függetlenné teszik a működést az aktuális hidrológiai és meteorológiai helyzettől. A nedves hűtőtorony további előnye, hogy nem melegíti, hanem elpárologtatja a vizet, így a vízigénye körülbelül negyvenszer kisebb mint a frissvízhűtésé. Ez a technológia Pakson is szóba jöhet, viszont van hátránya is: csökkenti az erőmű hatásfokát, mert nem tud annyira alacsony hőmérsékletet biztosítani a kondenzátorban, mint a folyóvízzel történő közvetlen hűtés. Ha az esztétikai szempontokat nézzük, a hűtőtorony 100-120 méter magas építmény, de akár 180 méter is lehet, messziről látszik, valamint párát bocsájt ki.”

A szakértő leszögezte, hogy a Paksi Atomerőmű tervezésénél, az 1970-es években, az akkori állapotnak megfelelően, jól jártak el a szakemberek, mert korábban nem voltak ennyire forrók és aszályosak a nyarak, a Duna egész évben megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű vízzel látta el a létesítményt.
Aszódi Attila az atomerőmű további üzemidő-hosszabbítási folyamatának elindítását kulcsfontosságú momentumnak nevezte, mert ez teszi lehetővé, hogy a megtérülés lehetőségét figyelembe véve hosszú távú beruházásokban gondolkodjanak. Nem mindegy, hogy az atomerőműben végrehajtandó átalakításoknál azzal kell számolni, hogy a blokkok a 2030-as vagy a 2050-es években fejezik be az üzemüket. Az energetikai nagyberuházások tíz évet is igénybe vehetnek, vélhetően el sem indult volna a hűtőrendszer átalakításáról zajló szakmai diskurzus, ha az előző kormány idején nem döntöttek volna a további üzemidő-hosszabbítás szükségességéről. A további üzemidő-hosszabbítási program megvalósítása esetén a blokkok mostantól még három évtizedet üzemelhetnek, ez teret ad nagyobb átalakítások elvégzésére, költségesebb beruházások is megtérülhetnek a maradék élettartam alatt.
Elindult egy olyan munka, ami azt a célt szolgálja, hogy megtervezzük, hogyan lehet javítani a vízkeveredést a megfelelő dunai hőmérséklet érdekében, valamint milyen formában lehetne elvezetni a hő egy részét a levegőbe. Különböző meteorológiai forgatókönyvek feltételezésével kiszámítható, hogy mekkora hűtőkapacitással érdemes tervezni. A már említett nedves hűtőtorony, valamint más technológiák vizsgálata után optimumként a hűtőcellák telepítése merült fel. Ezek nagyjából 20 méter magas kockák, a tetejükön hatalmas ventilátorral, ami áramoltatja rajtuk keresztül a levegőt. A hűtőcellákon belül az áramló levegő találkozik a kondenzátorból érkező meleg vízzel, és a párolgás útján azt lehűti, így a Dunába alacsonyabb hőmérsékletű vizet lehet kibocsátani. A tervezés 50-60 ilyen hűtőcella építésével számolt, amelyeket a melegvizes csatorna mellett lehetne elhelyezni. A koncepciótervezés nem most indult, már több mint egy éve zajlik. Feltételezem, ha az erőmű vezetése felhatalmazást kap a tulajdonostól, felgyorsulhat ez a munka
– fogalmazott Aszódi Attila.
Stábunk pénteken Pakson és Dunaszentbenedeken bejárta a munkálatok helyszínét. Arról, hogy mit láttunk, itt olvashat.
(Borítókép: Munkálatok a Paksi Atomerőműnél 2026. augusztus 14-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)