Magyarországon alapvetően két jogcímen lehet örökölni: végintézkedés vagy törvényes öröklés rendje szerint. Amennyiben az elhunyt érvényes végintézkedést – végrendeletet, halál esetére szóló ajándékozási szerződést vagy öröklési szerződést — hagyott hátra, akkor a dokumentum határozza meg az öröklés rendjét. Ha nincs érvényes végintézkedés, akkor viszont a törvényes öröklési rendet kell alkalmazni. A törvényes öröklésnél elsősorban a leszármazók örökölnek. Végintézkedés alapján ugyanakkor az örökhagyó szélesebb körben rendelkezhet a vagyonáról: akár családtagot, de akár mást is részesíthet a hagyatékából.

Öröklési szerződés, feledékeny örökhagyó

De van egy vegyes szabály is: amikor nem minden vagyoneleméről rendelkezik az örökhagyó. A kozjegyzotkeresek.hu szerint ilyen például, ha legnagyobb értékű vagyontárgyait elosztja a gyermekei között: lakását, nyaralóját, autóját, de a bankszámlájáról, festményeiről már nem rendelkezik. Azért is dönthet így, mert nem tartja fontosnak vagy abban bízik, hogy gyerekek úgy sem vesznek össze.

Az is gyakori, hogy egy idős ember öröklési szerződést köt a saját lakására, azaz megállapodik valakivel, hogy halála után a szerződésben meghatározott ingatlant a másik fél örökli, cserébe pedig tartást, gondozást vagy életjáradékot nyújt számára.

Ugyanez történik, amikor az örökhagyó nem eléggé körültekintő. Bár minden lényeges ingóságot beleírt a végrendeletébe, de azután elfelejtette aktualizálni, és több információ is időközben elavult. Például Skoda autóját Mazdára cserélte, de a végrendeletben még mindig Skoda szerepel, vagy állampapírjait sorozat alapján osztotta el, de amikor lejárt a futamidő, és új állampapírokat vásárolt, elfelejtette frissíteni azt a végrendeletben.

Ilyen esetekben a végrendelet tartalmából és az örökhagyó feltehető akaratából kell kiindulni – tanácsolja a közjegyzői blog. Ha ugyanis a végrendelet egy konkrét vagyontárgyra vonatkozott, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg a hagyatékban, a végrendeleti örökös főszabály szerint nem kap automatikusan egy másik vagyontárgyat helyette. Tehát hiába járna valakinek a Skoda a végrendelet szerint, a Mazdát nem kaphatja meg cserében.

A végrendeleteknél ezért is fontos a pontos megfogalmazás és az időnkénti felülvizsgálat. Ha az örökhagyó vagyoni helyzete jelentősen megváltozik – például elad egy ingatlant, vagy új autót vesz —, érdemes a végrendeletet is aktualizálni.

Közjegyzői tapasztalatok szerint a vegyes öröklés különösen akkor jellemző, amikor az örökhagyó nem egyetlen embert nevez meg általános örökösként, hanem több ember között próbálja felosztani a vagyontárgyait. Ilyenkor pedig könnyen kimaradhat a felsorolásból egy bankszámla, értékpapír, jármű vagy más értékes vagyontárgy.

Eltérhetnek a végrendelettől

Az örökösök a hagyatéki eljárásban egyezséget is köthetnek arról, hogyan osszák fel egymás között a hagyaték tárgyait: a végrendelethez, de a törvényes örökléshez képest is más arányban oszthatják el az elhunyt örökségét.

Megegyezhetnek, hogy valamelyikük többet vagy éppen kevesebbet kapjon az örökségből. De el is cserélhetik egymással az örökségüket, ami jóval kevesebb ügyintézéssel jár, mintha a hagyatéki eljárás lezárása után tennék ugyanezt. Fontos azonban tudni, hogy csak akkor lesz érvényes az osztályos egyezség, ha mindegyikük kap az örökhagyó hagyatékából, továbbá csak a hagyaték tárgyairól egyezkedhetnek, más, hagyatékon kívüli vagyontárgyakat nem vonhatnak be az egyezségbe, és harmadik személynek sem juttathatnak a hagyatékból.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Andy Soloman / UCG/Universal Images Group / Getty Images)