„Meddig lehet háborúztatni egy embert?” – teszi fel a kérdést Tarjányi Péter. A szakértő szerint „van egy pont, ahol már nem a rakéta, a repülőgép vagy az üzemanyag szab határt egy hadseregnek, hanem az ember”.

„A USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó tavaly novemberben futott ki San Diegóból. Azóta több mint 250 nap telt el. A hajó nagyjából 5000 tengerésszel és tengerészgyalogossal a fedélzetén a közel-keleti amerikai műveleteket támogatja, és több mint 200 napja nem kötött ki kikötőben. Most a fedélzeten szolgálók családjai közül többen arról beszélnek, hogy romlanak az életkörülmények, és egyre komolyabb a pszichés terhelés. Demokrata szenátorok már magyarázatot követelnek a Pentagontól” – kezdte gondolatsorát Tarjányi Péter.

A szakértő emlékeztetett: Donald Trumpot pénteken megkérdezték, nem volt-e túl hosszú a Lincoln nyolc és fél hónapos bevetése. Az amerikai elnök válasza rövid volt:

Nem. Egyáltalán nem. Közel sem volt elég hosszú.

Tarjányi kiemelte, hogy ezt érdemes felelősen végiggondolni, mégpedig nem azért, mert Trump megint mondott valami meghökkentőt. „Hanem azért, mert ez a történet megmutat valamit a modern háborúról, amiről ritkán beszélünk.”

A fáradtság egy ponton túl biztonsági kérdés

„Egy Nimitz-osztályú repülőgép-hordozó elképesztő hadigépezet. Atomreaktor hajtja, több tucat repülőgépet hordoz, és hónapokon keresztül képes műveleteket végrehajtani a világ másik felén. Csakhogy van rajta valami, amit nem lehet korlátlan ideig működtetni. Az ember” – hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.

Kétszáz nap kikötés nélkül azt jelenti, hogy nincs valódi kiszakadás a hajó zárt világából. Ugyanazok a folyosók, ugyanazok a kabinok, ugyanaz a mesterséges fény, ugyanaz a zaj. Műszakok, készültség, karbantartás, repülőüzem. Háborús helyzetben pedig mindehhez hozzájön az állandó tudat, hogy a hajó nem gyakorlaton van. 24 órából 24 órában célpont lehet

– hangsúlyozta Tarjányi Péter, majd hozzátette, hogy a fáradtság ilyenkor már nem kényelmi kérdés, hanem biztonsági kérdéssé válik, mivel „a kimerült ember lassabban reagál. Rosszabbul dönt. Könnyebben hibázik. Egy repülőgép-hordozón pedig egyetlen rossz döntés következménye nem feltétlenül egy elrontott munkanap”.

A modern háború végén még mindig ott áll az ember

„Ezért létezik a harcban a rotáció. Ezért váltják az egységeket. És ezért tart most a Közel-Kelet felé a USS George Washington is, amely a tervek szerint leváltja a Lincolnt” – írta a szakértő.

A modern hadseregek egyik legnagyobb tévedése az lenne, ha azt hinnék, hogy mert a technika egyre tovább képes működni, az embernek is bírnia kell vele a tempót. Nem kell, és nem is fogja

– figyelmeztetett Tarjányi Péter, hozzátéve, hogy lehet jobb radarunk, nagyobb hatótávolságú rakétánk vagy gyorsabb vadászgépünk, és lehet mesterséges intelligencia a parancsnoki rendszerben, műhold az égben és atomreaktor a hajó gyomrában, de „a háború végén még mindig ott áll egy ember, akinek aludnia kell, ennie kell, látnia kell a családját, és időnként ki kell lépnie abból a világból, ahol hónapokon keresztül mindennap ugyanaz a parancs: »Folytatni!«”

„Ezt egyetlen hadsereg és egyetlen vezető sem írhatja felül. Mert egy repülőgép-hordozó nukleáris meghajtású. Az ember nem az” – zárta bejegyzését a biztonságpolitikai szakértő.

(Borítókép: A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó amerikai blokádműveletet hajt végre a Hormuzi-szoros térségében az Arab-tengeren 2026. április 16-án. Fotó: U.S. Navy / Getty Images)