GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 15. 8 percnyi olvasás
Dél-Koreai pénzügyi fejlemények egyre gyakrabban kerülnek a nemzetközi figyelem középpontjába. A legfrissebb globális pénzügyi rangsorban Szöul a 10-ről 8. pozícióba lépett elő, tartósan biztosítva helyét a top 10-ben, megelőzve a fő viszonyítási pontot, Tokiót is. A relatív erősödés mögött egy hosszabb távú tudatos stratégia áll. A versenyelőnyét Szöul a fintechek, a digitális bankok és az ország technológiai vállalatainak egy közös pénzügyi, innovációs ökoszisztémába való összekapcsolásával kívánja elérni, miközben a részben még zárt hazai pénzügyi rendszert fokozatosan megnyitja a nemzetközi tőke előtt. Ugyanakkor az elmúlt időszak AI- és technológiai részvények zuhanása és a won volatilitása megmutatta, hogy a koreai modell erősen kitett a technológiai koncentrációnak és az amerikai-kínai versengésnek.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Szöul előrelépése korántsem egy nyugodt piaci környezetben zajlik. A koreai jegybank három és fél év után kamatemelésbe kezdett, 25 bázisponttal 2,75 százalékra emelte az alapkamatot, amit a vártnál erősebb gazdasági növekedéssel, a cél felett maradó inflációval és a pénzügyi stabilitási kockázatokkal indokolt. A közel-keleti energiaválság ugyanis jelentősen megemelte az energiaimport költségeit hozzájárulva ahhoz, hogy a jegybanki célt meghaladó szintre, 3,2%-ra emelkedjen az infláció júniusban, majd a júliusi adat már 2,8 százalék lett.
A másik oldalon az AI vezérelt tech szektor exportrobbanása segítette a növekedést. A GDP a második negyedévben várakozásokhoz képest jobban, 0,6 %-kal bővült az előző negyedévhez képest; éves alapon 3,7 %-os volt a növekedés. Mindeközben a szöuli lakásárak emelkedése és a magas háztartási adósságállomány is növelte a beavatkozás szükségességét.
A kamatemelés hozzájárult a won stabilizálódásához, majd július végén piaci források szerint Dél-Korea és Japán összehangolt devizapiaci intervenciója tovább támogatta a valutát, amely július hónapban 8%-kal erősödött a dollárral szemben a mélypontról.
Ugyanakkor a tech szektor növekedése mellett az elmúlt hetekben az AI-ban is érdekelt koreai tech vállalatok részvényeit az elmúlt hónapokban több eladási hullám is érte. A dél-koreai tőzsde részvényindexe (KOSPI) esése többször is aktiválta a tőzsdei kereskedési fékeket. A turbulencia rávilágított arra, hogy az amerikai AI-beruházások és a változó hangulat, a kínai chipkereslet és a technológiai exportkorlátozások alakulása nemcsak a vállalati eredményeket, hanem az egész koreai tőkepiacot egyre érzékenyebben érinti.
A geopolitikai bizonytalanságban és versengésben talán még inkább felértékelődik Szöul pénzügyi központként elért eredménye. A brit Z/Yen Group idei, a nemzetközi pénzügyi központokat rangsoroló indexében (GFCI) Szöul két helyet javítva a 8. pozícióba lépett elő. Azért érdemes megjegyezni, hogy ez relatív rangsorbeli előrelépést jelent, mert pontszáma valójában csökkent a 2025 szeptemberihez képest, ahogy az indexben szereplő pénzügyi központok többségének értékelése szintén romlott. Ugyanakkor ezzel a helyezéssel
már negyedik egymást követő évben kerül be a top 10-be a dél-koreai főváros.
Ha hosszabb időtávon nézzük, akkor jobban érzékelhető a folyamatos fejlődés, a 2009-es 53. helyről 2021-re a 16., 2022-re pedig a 12. helyre kapaszkodott fel. A GFCI öt olyan kulcsterület alapján méri a pénzügyi központok teljesítményét, amelyek előnyt jelenthetnek a nemzetközi versenyben. Az öt kulcsterület közül az üzleti környezet elsősorban a jogi, szabályozási és adózási feltételeket, a pénzügyi fejlettség a piac mélységét és sokszínűségét, a humán tőke a szakemberkínálatot, az infrastruktúra a fizikai és digitális elérhetőséget, a reputáció pedig a nemzetközi pénzügyi szakemberek megítélését foglalja össze.
Szöul az üzleti környezetben a 6., a humán tőke és a pénzügyi szektor fejlettsége alapján a 8., reputációban a 9., infrastruktúrában pedig a 10. helyet érte el. Ezzel Szöul az elmúlt évtized legjobb helyezését érte el a kiegyensúlyozott teljesítményével, ugyanakkor a város egyetlen részterületen sem tartozik még a világ első öt központja közé.
A rangsorbeli előrelépéssel párhuzamosan Dél-Korea piacnyitási reformjai jól mutatják az ország nemzetközi pénzügyi ambíciót. Dél-Korea 2024-ben lehetővé tette, hogy a regisztrált külföldi pénzügyi intézmények közvetlenül részt vegyenek a belföldi wonpiacon. Majd a dollár-won kereskedési időt fokozatosan növelte, 2026 júliusától pedig napi 24 órára terjesztette ki tovább liberalizálva a piacot és egyben felkészülve az MSCI fejlett piaci indexébe való bekerülésre. A reformot a külföldi wonelszámolás 2027-re tervezett fejlesztése, valamint a dél-koreai állampapírok FTSE World Government Bond Indexbe 2026 áprilisától történő fokozatos bekerülése egészíti ki. Ezek az intézkedések élénkíthetik a won piacát, és kezelhetik a külföldi befektetők korlátozott deviza- és tőkepiaci hozzáférését, amely korábban nemzetköziesítési folyamat egyik korlátjának számított.
A tőkepiaci reform másik eleme a 2024-ben elindított Corporate Value-up program, amelyet 2026-ban adózási ösztönzőkkel egészítettek ki. Célja a vállalatirányítás, a tőkehatékonyság és a részvényesi megtérülés javítása. Ennek várható hatása a piac transzparenciájának növelése és a tartósan fennálló Korea discount (a dél-koreai vállalatok tartós alulértékeltsége a globális piacokon a chaebol-struktúra és a feszült geopolitikai helyzet miatt) mérséklése.
Szöul pénzügyi népszerűsége mögött tudatos építkezés áll, aminek a lényege, hogy a város külföldi tőkét vonzzon a hazai fintech-ökoszisztémába. A város pénzügyi központi stratégiája az elmúlt években a mennyiségi intézmény-bevonzástól egy specializált, digitális pénzügyi ökoszisztéma kialakítása felé helyezte át a hangsúlyt. A 2021-ben meghirdetett program még elsősorban a globális top pozíciót, a külföldi pénzügyi vállalatok számának növelését és a működőtőke-beáramlást helyezte előtérbe. Azonban az eredményeket látva (nem nőtt számottevő mértékben a külföldi intézmények száma) a 2023-2025-ös országos terv már a következő négy prioritást határozta meg, így a pénzügyi központok helyi ökoszisztémájának elmélyítését, a globális versenyt szolgáló pénzügyi innovációt, a nemzetközi pénzügyi infrastruktúra kiépítését és a tőkepiac globalizációját.
Ezt országos szinten olyan célzott eszközök egészítik ki, mint a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága által 2025 novemberében bejelentett ötéves, 7 ezermilliárd wonos finanszírozási csomag. Ebből a programból 5 ezermilliárd won a közép- és késői növekedési szakaszban lévő innovatív vállalkozások, köztük fintechek scale-up finanszírozását, 2 ezermilliárd won pedig a másodlagos piac és a befektetői kiszállások élénkítését szolgálja.
A szöuli pénzügyi központi stratégia területi magja Yeouido, ahol a város a hagyományos pénzügyi negyedet fintech-ökoszisztémává igyekszik továbbfejleszteni. Vagyis a hagyományos pénzügyi intézményeket startup-inkubátorokkal, egyetemi programokkal, szabályozási támogatással és külföldi vállalatoknak kínált ösztönzőkkel kapcsolják össze. A Yeouidóban és Mapóban működő Seoul Fintech Lab az elmúlt években 866,2 milliárd won kumulált árbevételt, 529,5 milliárd won bevont befektetést és több mint 4 600 új munkahelyet generált a támogatott fintech cégeknél, miközben 17 vállalat 11 országba – többek között az Egyesült Államokba, Japánba, Szingapúrba és Vietnamba – tudott kilépni a program segítségével.
A Világbank 2020-ban megjelent elemzése szerint a pénzügyi innovációs és technológiai törekvéseket a dél-koreai digitális bankok is támogatják, mint a KakaoBank, K Bank vagy Toss Bank. A Korea Capital Market Institute 2024-es elemzése szerint a három internetbank 2024 márciusában együttesen a bankhitelek 3,3%-át és a betétek 5%-át kezelte. Azonban versenyhatásuk jóval nagyobb, mint amit mérleg szerinti piaci részesedésük önmagában mutat. Jelentőségük abban rejlik, hogy a szolgáltatások színvonalában komoly versenyt generáltak.
A digitális bankok innovatív, kényelmes és az igényekre gyorsan reagáló, egyszerűbb digitális szolgáltatásaikkal fokozott versenyt generáltak a korábban statikus bankszektorban, rákényszerítve a hagyományos bankokat is a digitális átállásra és arra, hogy másolják a szolgáltatási modelljeiket.
Továbbá meghatározó szerepük van a pénzügyi inklúzió elmélyítésében, mivel alternatív megoldásokat biztosítanak a korábban háttérbe szoruló ügyfélkörnek. Erre a hagyományos pénzügyi csoportok is platformépítéssel reagáltak. Például a Samsung csoport különböző pénzügyi szolgáltatást nyújtó platformjai közös Monimo alkalmazása 2024-re több mint tízmillió regisztrált felhasználót ért el, majd a csoport a KB Kookmin Bankkal lépett partnerségre a banki szolgáltatások integrálása érdekében. A digitális versenyre nemcsak a nagy bankcsoportok, hanem a pénzügyi leányvállalatokkal rendelkező konglomerátumok is platformintegrációval reagálnak. Az látszik, hogy a nagy és digitálisan érett hazai piac lehetőséget biztosít az új, innovatív szolgáltatások gyors tesztelésére, és megkönnyíti azok széles körű bevezetését is. Ezek a dinamikus tapasztalatok segíthetik Szöul globális digitális pénzügyi kapuként való pozicionálását a nemzetközi befektetők körében.
A javuló nemzetközi megítélést a KPMG és az ASIFMA 2026-os felmérése is jelzi.
Dél-Korea Hongkonggal holtversenyben a második legnépszerűbb terjeszkedési célponttá vált a pénzügyi vállalatok számára.
A 34 nagy pénzügyi szereplőt megkérdező jelentés jó hangulatjelző, ami szerint egyetlen év alatt 21%-ról 44%-ra ugrott Dél-Korea népszerűsége a bővítést tervező cégek között. Ugyanakkor a piacra lépést továbbra is több akadály nehezíti, és a válaszadók a szabályozási környezetet továbbra is nehéznek tartják.
Ha a geopolitikai szempontokat is számbavesszük, Szöul sajátos pozícióját Dél-Korea amerikai biztonsági és technológiai beágyazottsága, valamint Kínához és a tágabb ázsiai régióhoz fűződő gazdasági kapcsolatai adják, ahogy az igaz a térség legtöbb vezető gazdasági központjára is. Szöul sajátossága, hogy a két kapcsolat közvetlenül érinti legfontosabb exportágazatát, a félvezetőipart. Emiatt a chipkereslet, az amerikai exportkorlátozások és a kínai technológiai piac alakulása egyszerre befolyásolja a növekedést, a won árfolyamát, a tőzsdei értékeltségeket és végső soron a pénzügyi központ nemzetközi vonzerejét. Ez elvileg összekötő szerepet biztosíthat a városnak, azonban az amerikai-kínai technológiai verseny és a részleges szétválás ugyanezt az adottságot sérülékenységgé is változtathatja, különösen a félvezetőiparban, az adatáramlásokban és a pénzügyi szabályozásban.
A geopolitikai versengésben Dél-Koreai igyekszik a régió többi szereplőivel is szorosabbra fűzni kapcsolatait. Ennek a hálózati stratégiának egyik példája a 2026. márciusi koreai-szingapúri csúcstalálkozó. Itt jelentették be, hogy Dél-Korea 2030-ig egy 300 millió dolláros, globális alap létrehozását tervezi Szingapúrban, amely az AI- és deeptech-startupok finanszírozását, valamint a két ország tőkéjének és innovációs ökoszisztémájának összekapcsolását támogatná. Szöul és Szingapúr ugyanis nem azonos pénzügyi funkciókban erős.
Szöul versenyelőnyét a nagy és digitálisan érett hazai piac, a technológiai vállalatok koncentrációja, valamint az új pénzügyi szolgáltatások gyors tesztelésének lehetősége adja. Míg Szingapúr ezzel szemben a határon átnyúló tőkeközvetítésben, az alapkezelésben és a globális befektetői hálózatokhoz való hozzáférésben rendelkezik mélyebb tapasztalattal, amellett, hogy szinte a létrejötte óta építi a pénzügyi közvetítői pozícióját. Szöul ezzel igyekszik kihasználni Szingapúr széles körű, nemzetközi hálózatát. Korea a szingapúri kapcsolatokon keresztül nem Szöul pénzügyi szerepét kívánja helyettesíteni, hanem a hazai technológiai vállalatokat igyekszik összekapcsolni a nemzetközi befektetőkkel és a délkelet-ázsiai piacokkal. Ez egyúttal megmutatja Szöul korlátját is, az erős hazai digitális pénzügyi ökoszisztémája csak akkor válhat nemzetközi versenyelőnnyé, ha arra szélesebb, határon átnyúló tőkepiaci és intézményi hálózat épül.
Magyar szempontból a koreai modell nem méretében, hanem felépítésében lehet tanulságos.
Egy kisebb pénzügyi központ a szolgáltatások teljes körében nehezen versenyezhet a globális szereplőkkel, de néhány, a reálgazdasági adottságokhoz kapcsolódó digitális vagy regionális pénzügyi funkcióban kialakíthat saját szerepet.
Szöul legfontosabb versenyelőnye nem egyetlen pénzügyi termék vagy szolgáltatás, hanem a digitális pénzügyi innováció gyors, tömegpiaci alkalmazásának képessége. A fejlett bankrendszer, a platformgazdaság és a világszínvonalú technológiai háttér összekapcsolása olyan hazai ökoszisztémát hoz létre, amellyel kevés pénzügyi központ rendelkezik. Ez azonban csak akkor válhat tartós nemzetközi versenyelőnnyé, ha a Koreában sikeres szolgáltatások határon átnyúlóan is skálázhatók lesznek és széleskörű nemzetközi összekötő hálózat is épül rá. Kérdés, hogy a félvezető- és AI-ipari kapacitását át tudja-e fordítani pénzügyi befolyássá, mielőtt az amerikai-kínai technológiai versengés az exportmodell tartós sérülékenységévé válik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi