Kikerült az uniós fejlesztési programból a Balaton vasúti körüljárhatóságának kialakítása, valamint az északi parti vasútvonal további villamosítása. 

A döntéssel az előkészítésre korábban megítélt villamosításról szóló 7,5 milliárd forintos forrást is törölték – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Bóka István, Balatonfüred polgármestere. 

Korábban a Világgazdaság írta meg, hogy a 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv több balatoni beruházást is tartalmaz, a régóta tervezett balatoni körvasút megvalósítása azonban kimaradt a programból.

Az augusztus 7-én megjelent Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározat az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, vagyis az IKOP Plusz éves fejlesztési keretét állapítja meg. Ebből vált véglegessé, hogy 

A törölt fejlesztések egyike 

• a Balatonaliga és Lepsény közé tervezett deltavágány, amely lehetővé tette volna a Balaton vasúti körüljárhatóságát. 
• A másik az északi parti vasútvonal villamosításának folytatása, amely a Balatonfüred–Tapolca, a Tapolca–Keszthely és a Tapolca–Ukk szakaszt is érintette volna.

Balatonfüred polgármestere szerint a villamosítás elmaradása megnehezítheti, hogy az északnyugati irányból – többek között Bécs, Győr, Sopron és Szombathely felől – érkező utasforgalom nagyobb részét vasútra tereljék.

A Balaton nyugati medencéjének megközelíthetőségével kapcsolatos problémákra a Balatoni Szövetség is felhívta már a figyelmet. Pali Róbert, a szervezet elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a Balatont egységes térségként kell kezelni, a körvasút megépítését pedig valamennyi érintett önkormányzat támogatja.

A szövetség kiemelt feladatnak tartja a nyugati medence kapcsolatainak fejlesztését, valamint a vasúti, az autóbuszos és a hajózási menetrendek összehangolását.

Az új terv szerint a villamosítás helyett a közlekedést hibrid járművekkel oldanák meg. Bóka István ugyanakkor azt írta, hogy az IKOP Plusz fejlesztési keretében szereplő járműbeszerzésnél nem talált kifejezetten az észak-balatoni vonalra vonatkozó utalást. 

A polgármester által idézett szakértők szerint a rendelkezésre álló összeg hozzávetőleg 15 hibrid szerelvény beszerzésére lehet elegendő, ezek pedig csak a közlekedési feladatok egy részét tudnák ellátni, jelentős költségek mellett.

Többéves előkészítő munka veszhet kárba

A balatonfüredi polgármester hangsúlyozta, hogy a most törölt projektek előkészítését többéves szakmai munka előzte meg. Megvalósíthatósági és megalapozó tanulmányok, valamint mobilitási terv készült, továbbá több körben társadalmi egyeztetést is tartottak.

Bóka István szerint a szakma ezt a fejlesztési irányt tartotta átfogó és megfelelő megoldásnak. Hozzátette, más elképzelést is elfogadhatónak tartana, ám szerinte nem helyes a korábbi projektet az érintett településekkel és a szakértőkkel folytatott nyilvános egyeztetés nélkül törölni, majd egy másik koncepcióval felváltani.

A Világgazdaság írta meg még azt az év elején, hogy a balatoni körvasút előkészítése fontos szakaszhoz érkezett.

1. Az eredeti ütemezés szerint 2026-ban írhatták volna ki az előkészítési feladatokra vonatkozó közbeszerzést, az év végéig pedig a tervezési szerződéseket is aláírhatták volna.  
2. A részletes tervezés és az engedélyezés 2027 és 2029 között zajlott volna, míg a kiviteli tervek elkészítése várhatóan két és fél-három évet vett volna igénybe. 
3. A szükséges források rendelkezésre állása esetén a kivitelezés 2030-ban kezdődhetett volna meg.

Navracsics Tibor is reagált a kormány vasútfejlesztéséről szóló terveire: a volt miniszter szerint Vitézy Dávid korábban még támogatta a körvasút megépítését és a Balatonfüred–Tapolca vasútvonal korszerűsítését, miniszterként azonban már egyik beruházást sem karolta fel.  „Ilyen az, amikor Budapesten tervezik a Balaton jövőjét” – írta a politikus.

Vitézy erre reagálva később úgy fogalmazott, hogy a tó vonattal történő körbeutazása régi igény, ő azonban mindig fenntartásokkal kezelte a beruházás szükségességét.

Szerinte a közvetlen vasúti kapcsolat iránt elsősorban a nyári csúcsszezonba lenne jelentős kereslet, amikor a legtöbben tartózkodnak a Balatonnál.

Úgy fogalmazott, hogy minisztériuma a balatoni vasúti közlekedés egyik legnagyobb problémájának a Székesfehérvár és Balaton között egyvágányú pályaszakaszt azonosította. Ennek felszámolása érdekében új, kétvágányú pályát alakítanának ki.

Bóka István a friss bejegyzésében azt kérdezte a Tisza-kormánytól, hogy miért törölték a Balaton vasúti körüljárhatóságát biztosító deltavágány tervezését, és mi indokolta az északi parti vasútvonal további villamosításának elvetését.

A polgármester arra is választ vár, hogy milyen szakmai elemzések és háttéranyagok alapján született meg a két balatoni vasútfejlesztést érintő döntés.

Vitézy ismét visszavágott: a polgármester politikai hangulatkeltésre használja a vasútfejlesztést

Vitézy Dávid szerint megalapozatlanul bírálja a kormány balatoni vasútfejlesztési terveit Balatonfüred polgármestere. Bejegyzésében azt írtra, hogy 

Vitézy az északi parti vasút villamosításáról 2026-ban elkészült részletes megvalósíthatósági tanulmányra hivatkozott. A dokumentum megállapítása szerint a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely közötti villamos üzem megvalósításának előfeltétele a Szabadbattyán–Lepsény vasúti szakasz kapacitásának növelése.

A közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik első lépéseként megkezdődött a Szabadbattyán és Lepsény közötti, kétvágányú, óránként 160 kilométeres sebességre tervezett új pálya előkészítése. A tervezési szerződés hatályba lépett, az előkészítő munka pedig elindult. 

A fejlesztés célja nemcsak a menetidő csökkentése. A kétvágányú pálya stabilabb menetrendet és nagyobb kapacitást biztosíthat, így több vonat közlekedhetne a Balaton felé. 

Külön tervezési munka keretében egy rövid, Lepsénytől Balatonakarattya felé vezető vasúti átkötés előkészítése is megkezdődhet.

Vitézy úgy véli, önmagában nem feltétlenül indokolt a Balatonfüredtől nyugatra fekvő vasútvonal villamosítása. Érvelése szerint a beruházás elsősorban ott térülhet meg, ahol jelentős a teherforgalom, vagy egész évben sűrű, elővárosi jellegű személyszállítás működik. Állítása szerint a megvalósíthatósági tanulmány arra jutott, hogy a nyugati szakasz villamosítása önálló projektként társadalmilag nem megtérülő.

A balatoni vasútfejlesztési projektek előkészítésére a kormány 2,6 milliárd forintot különített el. Vitézy szerint a most elindított munkák kézzelfogható előrelépést jelentenek az előző kormányzati ciklushoz képest.

Bejegyzésében élesen bírálta Balatonfüred polgármesterét, akit azzal vádolt, hogy politikai hangulatkeltésre használja a vasútfejlesztés ügyét.

Azt írta, hogy a polgármester