GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 15. 5 percnyi olvasás
Magyarországon egyszerre várták az országos esőt és a látványos napfogyatkozást, miközben az autósok az üzemanyagárakat figyelték.
A hét legolvasottabb cikke egy Németországban felépített szélerőműparkról szólt, amelynek turbinái csaknem a budapesti Mol Campus magasságáig érnek. Nagy érdeklődést váltott ki a román vasút különös beszerzése is: közel 90 millió euróért vásároltak új mozdonyokat, amelyek a vasúti hálózat műszaki hiányosságai miatt több vonalon nem feltétlenül használhatók. A top tízbe két, üzemanyagárakról szóló cikk is bekerült, miközben a Duna helyzete Magyarországon és Romániában egyaránt az érdeklődés középpontjában maradt.
A hét végére az is bizonytalanná vált, van-e jövője Magyarországon az orosz hátterű Basket Plus diszkontláncnak.
A hét legnagyobb érdeklődést kiváltó híre a németországi He Dreiht szélerőműparkról szólt. Az Északi-tengeren, Helgolandtól mintegy 110 kilométerre nyugatra mind a 64 szélturbinát felállították, a 960 megawatt összteljesítményű létesítmény pedig évente körülbelül 1,1 millió háztartás fogyasztásának megfelelő áramot termelhet.
A méreteket jól mutatja, hogy a turbinák agymagassága 142 méter, vagyis csaknem a budapesti Mol Campus tetejének magasságában található. Egy-egy berendezés 15 megawatt teljesítményű, a rotor átmérője 236 méter, egyetlen fordulata pedig annyi villamos energiát állíthat elő, amennyi négy háztartás egynapi fogyasztását fedezi.
A 2,4 milliárd euróból, átszámítva mintegy 875 milliárd forintból megvalósított beruházáshoz nem kapcsolódik garantált német betáplálási támogatás. Az EnBW hosszú távú áramvásárlási szerződéseket kötött többek között
és a frankfurti repülőteret működtető Fraporttal. A német projekt magyar szemmel is figyelemre méltó. Tizenöt év kihagyás után itthon is újraindulhat a szélerőművek építése, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pedig 2030-ig négyezer megawattnyi új kapacitással számol.
Románia közel 90 millió euróért 16 Alstom Traxx villamos mozdonyt vásárolt, de a járművek a vasúti hálózat egyes szakaszain nem feltétlenül állhatnak forgalomba. A problémát a mozdonyok fedélzeti berendezései és a pályaoldali biztosítórendszer közötti összeférhetetlenség okozza.
Az új mozdonyok az európai vonatbefolyásoló rendszerrel, vagyis ETCS-sel érkeznek. Ha olyan pályaszakaszra futnak, ahol a rendszer elemeit már telepítették, de azok nem működnek megfelelően, a mozdony biztonsági okokból megállhat.
A Pro Infrastructura Egyesület szerint a Bukarest–Konstanca vonalon már az ETCS egyes pályaelemeinek eltávolításával próbálták kezelni a helyzetet, más szakaszokon azonban ez sem jelent megoldást. Románia 2010 óta több száz millió eurót, köztük uniós forrásokat fordított a rendszer kiépítésére, az továbbra sem működik a szükséges szinten.
Az autósok a hét elején és végén is változatlan nagykereskedelmi árakról kaptak hírt.
Az átmeneti nyugalom ellenére a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan maradt. A Hormuzi-szoros újbóli megnyitásával kapcsolatos várakozások változása ismét megmozgatta az olajárat, az európai földgáz ára pedig egyetlen nap alatt mintegy 13 százalékkal emelkedett. A stratégiai vízi út lezárása különösen érzékenyen érinti a dízel piacát, miközben az orosz export kiesése is szűkíti a kínálatot.
A hetek óta tartó hőség és szárazság után augusztus 17–18. körül lassan mozgó frontrendszer érheti el Magyarországot. Molnár László meteorológus szerint augusztus 18-án és 19-én az egész országban eshet, területi átlagban 10–30 milliméter csapadék érkezhet.
A fordulat előtt azonban még rendkívüli hőségre kell készülni: a csúcshőmérséklet helyenként 39 fokig emelkedhet. Egy gyenge hidegfront átmenetileg 27–34 fok közé mérsékelheti a maximumokat, majd a hét végére ismét 35–40 fokos forróság térhet vissza.
Az esős időszak sem ígérkezik tartósnak. Augusztus 20-ától ismét anticiklon alakíthatja az időjárást, ezért újból szárazabb, melegebb napok következhetnek.
Különleges égi jelenségek is érdekelték az olvasókat. Augusztus 12-én Európa egyes részeiről teljes napfogyatkozást lehetett megfigyelni, amire a kontinensen legutóbb 27 évvel korábban volt példa.
Magyarországon részleges napfogyatkozás látszott. Sopron térségében a Hold a napkorong mintegy 86 százalékát, Budapesten 68 százalékát, Békéscsaba környékén pedig hozzávetőleg 44 százalékát takarta el. A napnyugta miatt a nyugati országrészben lehetett a legtovább követni a jelenséget.
Ugyanerre az éjszakára esett a Perseida-meteorraj maximuma is. Mivel a Hold a Nappal együtt lenyugodott, a sötét égbolt kedvezett a hullócsillagok megfigyelésének.
Az Alkotmánybíróság négy ügyben vizsgálta az Alaptörvény korábbi módosításait, köztük a köztársasági elnöki megbízatás megszűnésére vonatkozó rendelkezést. Hack Péter jogtudós szerint súlyos közjogi helyzetet teremthetett volna, ha a testület megsemmisíti a Sulyok Tamás eltávolítását lehetővé tevő passzust.
A kérdést az tette különösen kényessé, hogy az Országgyűlés már megválasztotta Sulyok utódját. A parlament Baka Andrást választotta köztársasági elnökké, akinek augusztus 19-én kell hivatalba lépnie.
A testület emellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, az országgyűlési képviselők 12 éves mandátumkorlátjára és az alkotmánybírók 70 éves életkorhatárára vonatkozó szabályokat is vizsgálta.
A korábbi emelkedés után egy centiméterrel ismét csökkent a Duna vízállása Paksnál. A folyó péntek késő este mínusz 126 centiméteren állt, majd szombat hajnalra mínusz 127 centiméterre apadt.
A változás önmagában még nem jelentett újabb komoly apadási hullámot, de jelezte, hogy a helyzet továbbra is törékeny. A Duna augusztus 4-én mínusz 140 centiméteres mélypontot ért el Paksnál, vagyis az aktuális vízszint ennél még 13 centiméterrel kedvezőbb volt.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közben arról számolt be, hogy országszerte 669,5 millió köbméter vizet tartanak vissza tározókban, holtágakban és medrekben. A szakemberek szerint nemcsak a Dunára kell figyelni: a kisebb vízfolyások és holtágak állapota is meghatározza az egyes térségek vízellátását.
A Duna alacsony vízállása a cernavodai atomerőmű működését is veszélyeztette. A román hatóságok sziklát robbantottak fel, majd négy, kövekkel megrakott uszályt süllyesztettek el, hogy több vizet tereljenek az erőművet ellátó Duna-ágba. A beavatkozás kezdetben javulást hozott, később azonban kiderült, hogy a hatás nem feltétlenül lesz tartós.
Cristian Busoi román energiaügyi államtitkár szerint fel kellett készülni arra az esetre is, ha az atomerőmű második blokkja rövid időre leáll. Ha ezzel egy időben a regionális piacról sem lehetett volna elegendő villamos energiát importálni, a nagy ipari fogyasztók ellátását 10, 20 vagy akár 30 százalékkal is korlátozhatták volna.
A lakosságot és az alapvető szolgáltatásokat nem érintette volna az intézkedés. A román kormány ugyanakkor azt kérte az emberektől, hogy este hét és tíz óra között mérsékeljék a fogyasztásukat, az ipari vállalatokat pedig arra ösztönözte, hogy karbantartásaikat és szabadságolásaikat az augusztus 10. és 24. közötti kritikus időszakra ütemezzék.
Bezárt a Mere orosz ultradiszkontlánc Basket Plus néven működő, első és egyetlen magyarországi áruháza. A XVIII. kerületi Besence utcában található üzlet bezárásáról a vállalat nem adott részletes tájékoztatást, ezért egyelőre nem lehet tudni, hogy átmeneti vagy végleges döntés született-e.
Az üzlet a Google rendszerében átmenetileg zárva jelzést kapott, közösségi oldala pedig augusztus 1-je óta nem frissült.
A boltot működtető TS Retail Kft. 2025-ben 202,2 millió forintos árbevétel mellett 301,7 millió forintos veszteséget könyvelt el. A veszteség egy év alatt mintegy 61 százalékkal emelkedett, a személyi jellegű ráfordítások pedig önmagukban meghaladták a teljes éves árbevételt.
A 2025 decemberében megnyitott áruház indulásakor még tíz új magyarországi üzlet megnyitását tervezte egy éven belül. A váratlan zárás után azonban már az is kérdésessé vált, folytatódhat-e a korábban a Lidl és az Aldi új kihívójaként emlegetett lánc hazai terjeszkedése.
Napi