GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 15. 3 percnyi olvasás
A nyáron rátett még egy lapáttal az év első felében nyújtott erős teljesítményére a magyar részvénypiac.
Legszebb napjait éli nyár közepén a pesti tőzsde, a hazai részvénypiac valósággal kivirágzott idén, a BUX index sorra dönti a rekordokat, a napokban a 150 ezres álomhatárt is átvitte a kosár értéke, a blue chipekkel és egyes kisrészvényekkel is nagyot kaszálhattak a befektetők. De vajon meddig tarthat még a magyar részvények ralija?
A nyáron rátett még egy lapáttal 2026 első felében nyújtott kiváló teljesítményére a Budapesti Értéktőzsde. A BUX a június végéig elért 25 százalékos emelkedését újabb 10 százalékponttal növelte, augusztus közepén pedig a 150 ezer pont felett dönti sorra az újabb történelmi rekordokat.
Ehhez az áprilisi kormányváltás és az új kabinet reformígéretei, valamint piacbarátnak vélt politikai fordulata – az uniós pénzek hazahozatala, valamint az euró bevezetése iránti elkötelezettség – is hátszelet adott, növelve a magyar eszközök megítélését a nemzetközi befektetők körében.
A pesti parketten tőzsdézőket láthatóan az amerikai-iráni háború okozta globális energiaársokk, a geopolitikai konfliktusok és az aszály okozta országos vízhiány sem aggasztja, amely mostanra a paksi atomerőmű működését, ezáltal Magyarország energiaellátását is veszélybe sodorta.
Az idei rali leginkább a BUX-kosárban kiemelt, 90 százalék feletti súllyal rendelkező négy legnagyobb társaságnak köszönhető. A Mol az olajárrobbanás igazi nyerteseként már közel 70 százalékkal értékelődött fel. A régiós bankpiacon egyre meghatározóbb szereplővé váló, magas profitabilitással működő, és eddigi legnagyobb bankvásárlására készülő OTP papírjai harmadával drágultak.
Hasonló, 30 százalékos emelkedést tudhat maga mögött a Richter is, amelynek meghatározó exportpiaci szereplőként a forint masszív erősödése kifejezetten kedvezőtlen környezetet teremtett idén.
A Magyar Telekom a hazai távközlési szektor piacvezetőjeként továbbra is stabil eredményeket szállít, miközben magas osztaléka miatt is a befektetők kedvencei közé tartozik. A társaság ma közel másfélszer többet ér, mint tavaly év végén.
A nagypapírokéhoz hasonló kiemelkedő teljesítményt a PannErgy tud még felmutatni a BUX-tagok közül – noha az első számú kosárban nem szereplő Rába újkeletű ralija jelzi, a kispapírok között is akadnak izgalmas hazai sztorik.
Az előző kabinethez szorosabban kötődő, úgynevezett politikai papírok eközben látványosan kiestek a befektetők kegyeiből. Az MBH Bank és Gránit Bank tőzsdei kapitalizációjának negyede erodálódott el, a hálózatfejlesztési pályázatokból kizárt Opus árfolyama 35 százalékkal apadt, a sereghajtó 4iG részvényeinek ára pedig a folyamatos nemzetközi terjeszkedés és üzletfejlesztések dacára a felére zsugorodott 2026-ban.
A helyzetkép, a jelenlegi 150 ezer pont feletti szint és a hatalmas menetelés után a befektetőket leginkább a jövő, vagyis a hazai részvénypiac további iránya foglalkoztatja, valamint, hogy mekkora tartalék lehet még a magyar részvényekben.
Ha a Bloomberg által összegyűjtött, egyedi részvényekre vonatkozó célárakat vesszük alapul, akkor a BUX indexre célértéknek a 163 700 pontot kapjuk, ami 9 százalékkal haladja meg a jelenlegi szintet
– magyarázza Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője.
Ez az index gerincét adó négy nagypapír, vagyis
konszenzusos árfolyamvárakozáson alapul.
Az elemzői célárak ugyanakkor 12 hónapos időtávra vonatkoznak, miközben ezek közül sok több hónappal korábban született. Az Erste ezért – a szakmai standardokkal egybevágó – saját módszertana alapján is kiszámolta a BUX célárát, a 10 éves kockázatmentes hozam és a részvénykockázati prémium figyelembevételével. Ezek alapján
12 százalékot kellene emelkednie a magyar indexnek az elkövetkező 12 hónapban. Azaz már most körülbelül három százalékkal magasabban forog, mint azt a fenti elemzői részvény célárak indokolnák.
A stratéga szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy hogy a magyar részvénypiac drága, hanem inkább azt, hogy jól árazott. A BUX index sok éves félreárazottsága mostanra megszűnt, így innentől nehezebb lesz a befektetői pálya a magyar piac esetében.
Ha a célárakat és az eredményelőrejelzéseket tovább emelik az elemezők, akkor a részvények és az index is emelkedni fog. Vagyis most árgus szemekkel azt kell figyelnünk, hogy a várakozások tovább emelkednek-e
– hangsúlyozza Miró József.
Utóbbi alapján lehet okuk bizakodásra a tőzsdézőknek, ugyanis az előző héten közzétett gyorsjelentésekre reagálva zömében céláremelések érkeztek a hazai blue chip részvényekre.
A Morgan Stanley még augusztus elején srófolta fel az OTP célárát 51 ezer fontra, a Molét pedig 5350 forintra.
A hét elején az Autonomous Research az OTP-re vonatkozó várakozását mérsékelte 57 143 forintra, a Richter célárát pedig a Jefferies húzta vissza 14 742 forintig. Ezzel együtt mindkét esetben ez a két brókerház tartja érvényben a legoptimistább árfolyamvárakozást.
Közben a Goldman Sachs is előállt egy 1200 forinttal megtoldott, 52 900 forintos OTP-célárral, majd az MBH Befektetési Bank javított a Mol és a Magyar Telekom tőkepiaci kilátásain, noha az elmúlt időszak emelkedését követően mindkét részvény esetén tartást javasolnak.
A két legfrissebb elemzés a hét második felében érkezett a Molra vonatkozóan. A Citi és az UBS egyaránt bőven 50 ezer forint fölé várja már a csúcsszinten lévő olajtársaság részvényeit 12 havi távlaton.
Napi