Költ az állam, vagy nem, ez jelentős hatást gyakorolhat egy ország gazdasági növekedésére. Három szomszédunk is megszorításokra kényszerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása (EDP) következtében. Magyarország ellen is folyik ilyen eljárás (a verdiktet az év végén mondja ki az Európai Bizottság az új kormány költségvetési terveinek ismeretében) – így van jelző  értéke annak, miként teljesített a szomszédok gazdasága. Van friss és összehasonlítható információ: az Eurostat pénteken közölte adatsorát az EU-tagállamok második negyedéves GDP-teljesítményéről.

A három megszorító állam: Románia, Szlovákia és Ausztria. A legdurvább visszafogáson sok év elképesztő túlköltekezése után Románia megy keresztül.

Magyar Péter azt ígérte: a költségvetést nem klasszikus megszorításokkal kívánják rendbehozni, hanem az állami pazarlás megszüntetésével, a visszatartott EU-pénzek megszerzésével és az alacsonyabb finanszírozási költségekkel. Lehetséges-e elkerülni a megszorításokat anélkül, hogy Brüsszelt nagyobb engedékenységre bírják? Ez a jövő kérdése. Mindenesetre addig megnézhetjük, hogyan teljesítenek a megszorító államok a szomszédunkban.

A friss adatok szerint az Európai Unió szintjén a második negyedévben 1,2 százalékos éves növekedésre futotta,

• Magyarország ezt meghaladta 1,6 százalékos növekedésével, 
• Ausztriának és Szlovákiának ennek csak a felére futotta, 
• Románia pedig 2 százalékos visszaesést jelentett, 
• bár ezt megédesítette valamelyest, hogy legalább az előző negyedévhez képest már nem estek tovább – jelentette az Eurostat.

Magyarországnak választási évben kellett volna megszorítani, a lengyeleknek hagytak plusz egy évet

A román eset nem csak azért kiugró, mert éveken keresztül hatalmas költségvetési deficitekkel „ápolták" az életszínvonalat, annak ellenére, hogy folyt már ellenük az EDP. Azért is, mert a jelenleg EDP alatt álló tíz tagállam mindegyikénél korábban, 2020-ban indult meg ellenük az eljárás. Amit a most érvényes brüsszeli felszólítás szerint 2030-ra kell befejezniük: ez összesen 10 év. (Az EDP célja minden esetben: a GDP 3 százaléka alá szorítani a költségvetés hiányát, és lejjebb az államadósságot, ahol ez magasabb, a 60 százalékos korlát alá.) 

Ezzel szemben Magyarország – amely ellen 2024. július 26-án indult a folyamat öt másik tagállammal szemben –, csak két évet kapott. Az áprilisi választásokat követően már szembesítették is volna elmaradásával, de a kormány távozása miatt utóda őszig kapott időt rá, hogy prezentálja új költségvetési terveit.

Az igazság pillanatát tehát az Orbán Viktor kormányozta Magyarország számára választási évben tervezték eljönni. Érdekesség, hogy ugyanazon a napon Lengyelország új kormánya – amely Orbán helyi konzervatív szövetségeseit búcsúztatta –  2028-ig kapott határidőt. 

Ez egy évvel az esedékes következő választások utánra esik, azaz Donald Tusk a választások utánra is hagyhatja a költségvetési kiigazítást, vagy egy részét, miközben az Ukrajna-barát kormányzat hatalmas katonai költekezése okán amúgy is meglehetős engedékenységet élvez Brüsszelben. A lengyel GDP egyébként európai mércével elképesztő ütemben, 3,7 százalékkal bővült a második negyedévben éves alapon, ezt csak a szlovénok tudták meghaladni, 4,8 százalékos bővülésükkel.  

A brüsszeli főáramon kívüliek nem jártak nagyon jól a határidőkkel

Az igazság pillanat tehát Magyar Péter kormánya számára az év végén jön el Brüsszelben, két évvel korábban a lengyeleknél. Azok közül, akikkel egyszerre indult el a Magyarországgal szembeni eljárás, egyébként a belgák és a franciák is öt évet kaptak, 2029-ig.

Robert Fico Brüsszel szemében nem kifejezetten kedves kormánya 2027-ig kénytelen végrehajtani a kiigazítást: ez pont a választási év náluk is, mindenesetre a magyarokhoz képest egyéves haladék. Csak két évet, mint Magyarország, ketten kaptak: az olaszok és a finnek. Giorgia Meloni kormánya sem "kedvenc" a brüsszeli főáramlatban, és az olaszok jövőre tartanak választást.

A finneknél is jobboldali a kormány, de középjobb és a miniszterelnök pártja Manfred Weber és Ursula von der Leyen Európai Néppártjához tartozik, ráadásul 2027 áprilisában ők is választást tartanak. Mivel ellenük csak az év elején indult el az EDP, és 2028 a határidő, rájuk is igaz, hogy csak 2-3 évet kaptak, a gyorsított megszorító pályára tett országok fenti sorából tehát ők kilógnak.

Érdekes lesz figyelni, kapnak-e az ősszel a finnek engedményeket Brüsszeltől. Csakhogy az a helyzet, hogy a megszorítások miatt népszerűségben a miniszterelnök pártja elé vágott rivális párt a szociáldemokratáké, akiknek a választási győzelmét nem feltétlenül tekintenék Brüsszelben tragédiának.

A megszorítások iskolája: van rá friss precedens, hogy egy tagállam halasztást kapott 

Még egy szempontból megnéztük, mi befolyásolhatta a határidőket: ha egy tagállam adóssága nagyon magas, indokoltabb lehet tőle gyorsabb fellépést megkövetelni, mint a többiektől.

Az első negyedév végén a GDP 77,7 százalékára mért magyar államadósság csakugyan magasabb, mint a 61,6 százalék Lengyelországban, ahol két év helyett négyet kaptak a kiigazításra, vagy a románok 60,1 százaléka, ami 10 év haladékot jelentett a számukra. 

Csakhogy: nem kevesebb, mint öt évet kaptak a franciák, ahol majdnem 118 százalék az adósság (és ahol még a mostaninál is nagyobb bajba kerültek az előretörő jobboldali radikálisok ellenfelei, ha még fájóbb megszorításokra kényszerül a kormány, hiszen jövőre választások jönnek). Ugyanígy öt évet kaptak a belgák, ahol 110 százalékos az államadósság.

Nem ez a logika működött tehát.

 ha abban bíznának: ősszel Brüsszel engedékenyebbé válik velük szemben, mint amit Orbán Viktor kormányától vártak el.

A belgáktól először azt követelték, hogy már 2027-ben vessenek véget az EDP-nek. Hogy, hogy s nem, fél évvel e határidő kijelölése után, 2025 nyarán Brüsszel úgy döntött: elég lesz az 2029-re is.

A határidő kijelölésekor az Európai Bizottság éves limiteket szokott megállapítani a nettó állami kiadások növekedésére. Ezeket a belgáknak fellazították: 2025-re 2,4 helyett 3,6 százalékot engedtek, 2026-ra 1,9 helyett 2,5-öt, 2027-re 2 helyett 2,5 százalékot. 

A lazításra azt követően került sor, hogy Belgium középtávú költségvetési reformtervet nyújtott be. Politikai feltétel volt-e a háttérben, azt nem tudjuk, mindenesetre Belgium hatalmas nyomás alá került tavaly, hogy engedélyezze az orosz tartalékvagyon elkobzását, amit aztán a magyar Orbán Viktor támogatásával hosszú unszolásra sem tett meg.