Kikerült az uniós fejlesztési programból a Balaton vasúti körüljárhatóságának kialakítása, valamint az északi parti vasútvonal további villamosítása. A döntéssel az előkészítésre korábban megítélt villamosításról szóló 7,5 milliárd forintos forrást is törölték – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Bóka István, Balatonfüred polgármestere, melyre a Világgazdaság híva fel a figyelmet.

Korábban a portál írta meg, hogy a 3550 milliárd forintos Baross Gábor vasútfejlesztési terv több balatoni beruházást is tartalmaz, a régóta tervezett balatoni körvasút megvalósítása azonban kimaradt a programból. Az augusztus 7-én megjelent Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározat az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program plusz, vagyis az IKOP Plusz éves fejlesztési keretét állapítja meg. Ebből vált véglegessé, hogy két jelentős balatoni vasútfejlesztés előkészítése sem folytatódik.

A törölt fejlesztések egyike a Balatonaliga és Lepsény közé tervezett deltavágány, amely lehetővé tette volna a Balaton vasúti körüljárhatóságát. 
A másik az északi parti vasútvonal villamosításának folytatása, amely a Balatonfüred–Tapolca, a Tapolca–Keszthely és a Tapolca–Ukk szakaszt is érintette volna.

Balatonfüred polgármestere szerint a villamosítás elmaradása megnehezítheti, hogy az északnyugati irányból – többek között Bécs, Győr, Sopron és Szombathely felől – érkező utasforgalom nagyobb részét vasútra tereljék.

A szövetség kiemelt feladatnak tartja a nyugati medence kapcsolatainak fejlesztését, valamint a vasúti, az autóbuszos és a hajózási menetrendek összehangolását.

Balatoni körvasút: hamvába holtak az előkészítések

Az új terv szerint a villamosítás helyett a közlekedést hibrid járművekkel oldanák meg. Bóka István ugyanakkor azt írta, hogy az IKOP Plusz fejlesztési keretében szereplő járműbeszerzésnél nem talált kifejezetten az észak-balatoni vonalra vonatkozó utalást.

A polgármester által idézett szakértők szerint a rendelkezésre álló összeg hozzávetőleg 15 hibrid szerelvény beszerzésére lehet elegendő, ezek pedig csak a közlekedési feladatok egy részét tudnák ellátni, jelentős költségek mellett.

A balatonfüredi polgármester hangsúlyozta, hogy a most törölt projektek előkészítését többéves szakmai munka előzte meg. Megvalósíthatósági és megalapozó tanulmányok, valamint mobilitási terv készült, továbbá több körben társadalmi egyeztetést is tartottak.

Bóka István szerint a szakma ezt a fejlesztési irányt tartotta átfogó és megfelelő megoldásnak. Hozzátette, más elképzelést is elfogadhatónak tartana, ám szerinte nem helyes a korábbi projektet az érintett településekkel és a szakértőkkel folytatott nyilvános egyeztetés nélkül törölni, majd egy másik koncepcióval felváltani.

Navracsics Tibor is reagált a kormány vasútfejlesztéséről szóló terveire: a volt miniszter szerint Vitézy Dávid, jelenlegi közlekedési és beruházási miniszter korábban még támogatta a körvasút megépítését és a Balatonfüred–Tapolca vasútvonal korszerűsítését, miniszterként azonban már egyik beruházást sem karolta fel.  „Ilyen az, amikor Budapesten tervezik a Balaton jövőjét” – írta a politikus.

Vitézy erre reagálva később úgy fogalmazott, hogy a tó vonattal történő körbeutazása régi igény, ő azonban mindig fenntartásokkal kezelte a beruházás szükségességét. Szerinte megalapozatlanul bírálja a kormány balatoni vasútfejlesztési terveit Balatonfüred polgármestere. Bejegyzésében azt írtra, hogy a Szabadbattyán és Lepsény közötti vasúti szakasz kapacitásbővítése nem helyettesíti, hanem éppen megalapozza az északi parti fejlesztéseket.

A közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik első lépéseként megkezdődött a Szabadbattyán és Lepsény közötti, kétvágányú, óránként 160 kilométeres sebességre tervezett új pálya előkészítése. A tervezési szerződés hatályba lépett, az előkészítő munka pedig elindult.