Ma folytatódik a csaknem zavartalanul napos idő, legfeljebb kósza kis gomolyfelhők lehetnek az égen, de csapadék sajnos továbbra sem várható. A délire, délkeletire forduló szelet sokfelé kísérik majd élénk széllökések. Délután 32 fok körül alakul a hőmérséklet a térségben - írta az Időkép.

Vasárnap is a napsütésé lesz a főszerep, csupán a délután második felében jelenhetnek meg nyugaton, északnyugaton felhők az égen, de legfeljebb Sopron térségébe sodródhat be egy-egy zápor. Sokfelé élénk, helyenként erős lesz a délies szél. Hajnalban 12 és 22 fok között alakul a legalacsonyabb hőmérséklet, ismét az északi völgyekben mérhetjük a legalacsonyabb értékeket, majd napközben 33 és 38 fok közé melegszik a levegő.

Hétfőn már nem lesz zavartalan a napsütés, de még mindenhol számíthatunk hosszabb napos időszakokra. Délután a Dunántúlon egy közeledő hidegfront hatására erősebben megnövekedhet a felhőzet, és nyugaton, északnyugaton záporok, zivatarok is kialakulhatnak, melyek estére a keleti régiókat is elérhetik. Sokfelé lesz élénk, néhol erős a délies szél, majd délután északnyugat felől a Dunántúlon egyre többfelé fordul északnyugatira a légmozgás, melyet erős széllökések kísérhetnek. A legmelegebb órákban 31-38 fokot mérhetünk, de

Keddre virradóra nyugat felől már csökkenni fog a felhőzet, keleten még előfordulhat kisebb csapadék, napközben pedig legfeljebb csak északon alakulhat ki futó zápor. Az északi, északnyugati szél többfelé élénk, erős marad, a legmelegebb órákban 24-29 fokot mérhetünk.

A meteorológiai mérések kezdete óta a mostani július bizonyult a második legforróbbnak.

A globális hőmérsékleti adatok elemzése során a kutatók megerősítették, hogy 2026 júliusa sajnos átlépte a kritikus, másfél fokos felmelegedési küszöböt az iparosodás előtti időszakhoz képest. A meteorológiai mérések 19. századi kezdete óta ez a hónap bizonyult a második legforróbbnak, ami tovább erősíti azt a tudományos konszenzust, miszerint a klímaváltozás hatásai egyre intenzívebbek és gyakoribbak világszerte.

A tartósan magas hőmérsékleti értékek nem csupán a szárazföldi ökoszisztémákra jelentenek komoly veszélyt, hanem jelentősen hozzájárulnak az óceánok melegedéséhez és a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásához is.

A szárazföldek esetében a hőmérséklet-emelkedés még a globális átlagnál is drámaibb volt, elért a +2,03 °C-ot. Az óceánokban a tengerfelszíni átlag +1,25 °C-kal haladta meg a viszonyítási alapként használt időszakot.