Futótűzként terjedt el a sajtóban, hogy befellegzett a három évre szóló bérmegállapodásnak, amelyet a kormány, valamint a munkáltatói és szakszervezeti oldal képviselői 2024 végén kötöttek meg. A helyzet azonban ennél egy kicsit komplikáltabb.  A bérmegállapodást 2025-ben még sikerült tartani, de a tavalyi év nem hozta meg a nagyon várt, jelentős mértékű gazdasági növekedést, így az eredeti tervekből vissza kellett venni, és idén az eredetileg tervezett 13 százalék helyett csak 11%-kal emelkedett a minimálbér és 7%-kal a garantált bérminimum. Bár az évnek messze nincs még vége, de nagyon úgy tűnik, hogy a 2026-os évet sem zárja kirobbanó növekedéssel a magyar gazdaság.

Távolinak tűnik a jövő évi 14%-os emelés

A 2027-re tervezett 14%-os minimálbér-emelési terv megint erősnek ígérkezik, főleg akkor, ha ehhez a garantált bérminimum jelentős emelkedése is társul. (A garantált bérminimumról nincs szó a 3 éves bérmegállapodásban.) Egyelőre azonban csak annyit lehet látni, hogy a bérmegállapodáshoz hozzá kell nyúlni, hiszen a gazdaság nem az elvárt pályán halad, de arról még nem tárgyaltak a felek, hogy mi lenne a kívánatos út.

A 2024-ben aláírt bérmegállapodásban ugyanis 4% feletti GDP-növekedési prognózis van mind az idei, mind a jövő évre. Az már biztos, hogy idén a fele sem jön össze ennek. Mindeközben azonban az idei évre várt 3%-os inflációnál kisebb lesz a pénzromlás.

Ezek a kérdések a kormány, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal első, augusztus 7-én tartott informális találkozóján (a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén) még nem voltak terítéken, de szeptember végén, illetve október elején mindenképpen el kell, hogy induljanak a jövő évi bérekről szóló egyeztetések.

Szakszervezetek: a minimálbér legyen az átlagkereset 50%-a

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Portfolio megkeresésére elmondta: a mostani VKF-ülésen szóba került a hároméves bérmegállapodás felülvizsgálata, de csak abból az aspektusból, hogy a kormány az szja-szabályok változtatására készül, amely hatást gyakorol a hároméves megállapodás tartalmi elemeire.

„A témáról az ősszel meg kell kezdeni az érdemi egyeztetéseket, amelyen a kormány szerint már nem csak a megállapodás alapjául szolgáló makrogazdasági mutatók – a GDP, az infláció és a bruttó átlagkereset – alakulása fogja befolyásolni a 2027-es minimálbér-emelést.”

A cél az, hogy a minimálbér olyan szintet érjen el, amely tisztes megélhetést biztosít. Ehhez a hároméves megállapodás a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-ának elérését határozta meg 2027-re

– mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Hatvani Jácint, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a kormány korrekt adatszolgáltatást ígért az érdekképviseletek részére, amely alapján a felek racionalitáson alapuló javaslatait várja. Kiemelte: a kormány szja-csökkentése szintén mérlegelendő körülmény lehet.

„Valójában a hároméves bérmegállapodás az EU kötelező érvényű jogszabályán, a 2022/2041/EU irányelven alapul. Tegyük hozzá, mindezt a szakszervezetek komoly munkával harcolták ki. Ugyan az irányelv nem határoz meg pontos összeget, de a bruttó átlagbér 50%-át, vagy a bruttó mediánbér 60%-át ajánlja minimálbérként a tagállamoknak. Magyarországon mindezt úgy tudtuk elérni, hogy 2025-re 9%-os minimálbér-emelést, 2026-ra 13%-ost, 2027-ra pedig 14%-ost határoztunk meg. Sajnos erre az évre ez a százalékos mérték nem teljesült, de a cél – hogy minden munkavállaló a teljes munkaidős munkájából meg tudjon élni – nem változott" – mondta a Liga Szakszervezetek elnöke.

Továbbra is szeretnénk, hogy a minimálbér 2027-ben érje el az az évi várható rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át

– tette hozzá Hatvani Jácint.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kiemelte: a megállapodást – az abban írottak szerint – évről évre felül kell vizsgálni, a bérdinamikát a makro pályához kell illeszteni, nem lesz ez másként az idei évben sem. „Abban maradtunk, hogy közösen áttekintjük a helyzetet, és egyeztetni fogunk a VKF keretében a reális folytatásról. Egyelőre a kereteket a 2024-ben megkötött megállapodás adja. A minisztérium ugyanakkor kifejezte abbéli szándékát, hogy a megbízható információk, gazdasági adatok előkészítésében és rendelkezésre bocsátásában jelentős javulást kíván elérni, és szeptemberben elindulhat egy új cselekvési terv kidolgozása, amely egy erősebb szakmai alapokon, részletesebb adatbázisokon nyugvó bérpolitika kidolgozását célozza a következő évekre” – mondta Perlusz László.

Tartható az egymilliós átlagfizetés célja?

Azzal kapcsolatban, hogy elérhető-e még hosszabb távon az előző kormányzat által, a 2026-2030 közötti ciklusra célként kitűzött egymillió forintos átlagfizetés, Zlati Róbert azt emelte ki, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség számára nem az a döntő, hogy mikor lehet egy statisztikai átlagban kimutatni az egymillió forintot, hanem az, hogy a dolgozók többségének ténylegesen javuljon az életszínvonala, érezhetően magasabb legyen a reáljövedelme. „Nem szeretnénk olyan egymilliós átlagkeresetet, amely mögött továbbra is nagyon jelentős bérkülönbségek és alacsony keresetű munkavállalók tömegei húzódnak meg” – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Az egymillió hangzatos szám, kicsit olyan, mint korábban a havi 200 pengő fix, amivel az ember könnyen viccelt

– jegyezte meg Hatvani Jácint. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint a nominális számnál fontosabb a bér vásárlóértéke. „Ma a bruttó átlagkereset a 800 ezer forintot közelíti, de ez a szám egészen más egy néhány tizedes inflációs környezetben, mint a közelmúlt kétszámjegyű inflációja alatt. Egészen más, ha a gazdaság egészséges, a forint vásárlóértéke nő. Úgy gondolom, egy versenyképes és szociálisan érzékeny gazdaságot teremteni közös feladata kormánynak, munkáltatóknak és szakszervezeteknek. Természetesen méltó bérrel, amely tisztességes megélhetést biztosít. Ha ez egymillió, akkor egymillió forint, ha több, akkor több” – mondta a szakszervezeti vezető.

Perlusz László szerint az átlagfizetés nominális mértéke függ az árfolyamtól, az euró bevezetéstől és még sok más tényezőtől. „Ennél sokkal fontosabb az, hogy a versenyképességet támogató bérdinamika alakuljon ki, hogy a foglalkoztatás javuljon és a munkavállalók keresetei minél magasabb életszínvonal elérését tegyék lehetővé” – mondta a VOSZ főtitkára.

A VKF mellé egy új fórum?

A jövőben a szakszervezetek nemcsak a VKF keretében szeretnének egyeztetni, hanem egy új, országos fórumot is létrehoznának. Ezt már májusban jelezték a kormány felé. A konkrét javaslatokat szeptemberben fogják a munkáltatókkal egyeztetni.

Olyan fórumot szeretnének, ahol nemcsak a minimálbérről lehet beszélni, hanem a foglalkoztatáspolitikáról, a közszolgáltatások helyzetéről, a munkaerőhiányról, a képzésről, a munkavédelemről, a nyugdíjrendszerről és az ország versenyképességét meghatározó munkaügyi kérdésekről is.

A munkáltatói szervezetek ugyanakkor működőképesnek tartják a VKF-et, kiemelve, hogy ők ennek a fórumnak a bizottságait töltenék meg valós tartalommal, hogy a bértárgyalások mellett a foglalkoztatás többi témájával is megfelelő szakmaisággal tudjanak foglalkozni.

Mekkora hőségnél már ne kelljen dolgozni?

Azt már az idei nyár legforróbb napjai bizonyították, hogy a melegben való munkavégzés szabályain mindenképpen változtatni kell. Jelenleg ugyanis nincs olyan maximum hőmérséklet a hazai jogszabályokban, ami felett tilos a munkavégzés. Egyes szakszervezetek szerint ezért minimum egy hőségplafon bevezetése lenne indokolt, vagyis egy maximális hőmérséklet meghatározása. Ezt egy másik szakszervezet belső és külső hőmérsékleti maximummal egészítené ki, illetve azzal, hogy termelési leállás vagy munkaidő átszervezés esetén nem csökkenhet a dolgozók bére. Hőség idején bejelentés nélküli cégellenőrzéseket is végeztetnének. A munkáltatók szerint ugyanakkor bármilyen új szabály bevezetése alapos vizsgálatot és szakmai előkészítést követel.

A hőség hatása a munkahelyeken
A klímaváltozás következtében a munkahelyi hőség miatti megbetegedések és balesetek 80–90%-a olyan forró nyári napokon történik, amikor nincs elrendelve hőségriasztás, és látszólag „minden rendben van”, de valójában a hőség ekkor is folyamatosan veszélyezteti a dolgozók egészségét. Évente becslések szerint 277 ezer sérülés és 230 haláleset köthető a munkahelyi hőséghez Európában. A hőség miatti munkahelyi halálesetek száma pedig 42 százalékkal nőtt 2000 óta az EU-ban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images