A sötét oldal mikrobiológiája: pszichopata jegyeket alakíthatnak ki bennünk a mikrobiomunk baktériumai?

Egy új orvostudományi kutatás szerint a bennünk élő mikrobák nemcsak a hangulatunkat befolyásolják, hanem a pszichopátiás személyiségjegyek kialakulásában is szerepet játszhatnak. A szakértők először mutattak ki kapcsolatot a bél- és szájflóra baktériumai, valamint az empátiahiány és a manipulatív viselkedés között. Az eredmények új megvilágításba helyezik a pszichopátia biológiai alapjait.

A bél- és szájflóra bizonyos baktériumai összefügghetnek pszichopátiás személyiségjegyekkel
A kutatás 200 felnőtt mikrobiomját és pszichológiai profilját vizsgálta
Néhány baktérium magasabb aránya empátiahiánnyal és impulzivitással társult
Az elemzett mintákban gyulladással, neurotranszmitterekkel és anyagcserével kapcsolatos eltéréseket találtak
A kutatók hangsúlyozzák, hogy egyelőre csak az összefüggés biztos, az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított

Az emberi mikrobiom kutatása az elmúlt években óriási lendületet vett, ám a legújabb eredmények még a tapasztalt idegkutatókat is meglepték. Bár régóta köztudott, hogy a bélrendszerben élő trilliónyi mikroorganizmus a bél-agy tengelyen keresztül kapcsolatban áll az idegrendszerrel, a legfrissebb vizsgálatok szerint a baktériumok hatása a személyiségünk legmélyebb rétegeire is kiterjedhet. Egy nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a bél- és szájflóra mikrobái összefüggésbe hozhatók a pszichopátiás személyiségjegyek jelenlétével – számolt be a Futurism.

Agyterületek helyett mikrobák a háttérben?

A pszichopátiát hagyományosan a prefrontális kéreg és a temporo-limbikus agyterületek strukturális eltéréseivel, valamint genetikai tényezőkkel magyarázták – hívta fel a figyelmet a Science Alert. A Portói Egyetem kutatója, Carolina Costa által vezetett tudóscsoport azonban rámutatott, hogy a megszokott agyi modellek önmagukban nem nyújtanak teljes magyarázatot a pszichopátiás viselkedésre. A Translational Psychiatry folyóiratban közzétett tanulmányukban 200 felnőtt résztvevő pszichológiai tesztjeit, valamint vér-, nyál- és székletmintáit elemzték, hogy kiderítsék, létezik-e mérhető mikrobiológiai mintázat a szubklinikai pszichopátiás vonások mögött.

Az eredmények azt mutatták, hogy bár a mikrobiom általános sokfélesége nem utalt közvetlen kapcsolatra a pszichopátiával, egyes baktériumfajok jelenléte határozott korrelációt jelzett – írja az egyetem híroldala. Az Allisonella és a Prevotella nemzetségbe tartozó baktériumok, valamint a Cloacibacillus evryensis faj magasabb aránya szignifikánsan magasabb pontszámokkal járt együtt az empátiahiányt és az impulzivitást mérő skálákon. Ezzel szemben a szájüregben található Treponema vincentii jelenléte alacsonyabb pszichopátiás mutatókkal társult.

Ez is érdekelheti

Mi más a pszichopaták agyában? A tudósok rémisztő nyomokra bukkantak

Az erőszakos, akár gyilkolni is hajlandó pszichopatákról mindenki hallott, hiszen ez a karakter gyakran a sötét, de széles körben népszerű pszichológiai thrillerek központi szereplője. Elég csak az emberevő Hannibal Lecter figurájára gondolni a Bárányok hallgatnak című Oscar-díjas filmből. Veszélyes pszichopaták nem csak a filmvásznon léteznek. A kutatók most rájöttek, hogy mi teszi őket fenyegetővé.

Gyulladás, neurotranszmitterek és a viselkedés

De miként befolyásolhatják ezek a parányi lények a komplex emberi viselkedést? A kutatók több biológiai mechanizmust is megjelöltek. Az Allisonella baktériumokról ismert, hogy elősegítik a szervezetben a gyulladásos folyamatokat, amelyek szoros kapcsolatban állnak a szorongással. A Prevotella törzsek pedig az agy érzelmi feldolgozásért felelős területeivel hozhatók összefüggésbe, ami rontja a környezeti ingerek pontos értelmezését.

Ok-okozati összefügést nem tudtak kimutatni az agyunk sötét vonásai és egyes mikroba fajok között, de a kapcsolat létét igazolták / Illusztráció: Getty Imeges / Blikk

A Cloacibacillus evryensis emellett szerepet játszhat a gamma-aminovajsav (GABA) termelésében, amely az idegrendszer gátló transzmittereként befolyásolja az impulzuskontrollt. A székletminták elemzése során a tudósok megemelkedett glükóz- és taurinszintet is kimutattak a magasabb pszichopátiás pontszámot elérő alanyoknál. A taurin kulcsfontosságú az agyi funkciókban, így jelenléte újabb biokémiai kapocs lehet a mikrobiom és a viselkedés között.

A szakértők óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy a vizsgálat egyelőre csak korrelációt mutatott ki, nem pedig közvetlen ok-okozati összefüggést. Nem zárható ki a fordított okság sem: könnyen elképzelhető, hogy a pszichopátiás személyiségjegyekkel járó életmódbeli tényezők – például a sajátos táplálkozási szokások vagy a hormonális eltérések – alakítják át a bélflóra összetételét. Ennek ellenére a felfedezés mérföldkő lehet, hiszen a bél- és szájflóra specifikus baktériumai a jövőben biológiai markerként szolgálhatnak a pszichopátiás hajlamok azonosításában.