Kínai kutatók mindössze 5,3 másodperc alatt gyorsítottak fel egy kísérleti mágnesvasúti járművet álló helyzetből 800 kilométer per órára. A rekordot a közép-kínai Hupej tartományban működő Keleti-tó Laboratórium egy mindössze egy kilométer hosszú tesztpályáján érték el. A körülbelül 1,1 tonnás modelljármű nagyjából 600 méter megtétele után érte el a csúcssebességet, majd a pálya végéig biztonságosan megállt. A kínai állami hírügynökség szerint ez a laboratórium harmadik sebességi rekordja volt fél éven belül.

A számokból az is látszik, hogy egyelőre nem egy későbbi személyvonat menetpróbájáról van szó. A 800 kilométer per óra másodpercenként 222 méteres sebességnek felel meg, amit 5,3 másodperc alatt elérve az átlagos gyorsulás csaknem 42 méter per másodperc négyzeten, vagyis körülbelül 4,3 g. Egy ilyen terhelés rendszeres utasforgalomban nem lenne elfogadható, a kísérlet célja elsősorban az elektromágneses hajtás, a lebegtetés, az energiaellátás és a nagysebességű vezérlés határainak vizsgálata.

Egy kilométerbe sűrítették a gyorsítást és a fékezést

A maglev technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a jármű kerekei nem érintkeznek a pályával. Erős mágneses mezők tartják a szerelvényt a vezetősín felett, a gyorsítást pedig szintén elektromágneses erők végzik. Mivel nincs hagyományos kerék–sín kapcsolat, eltűnik az ebből származó gördülési ellenállás, nagy sebességnél azonban továbbra is komoly akadályt jelent a légellenállás – írja a Der Standard.

A hupeji kísérleti pálya különlegessége éppen a rövidsége. A laboratórium már a korábbi, 650 kilométer per órás tesztnél arról számolt be, hogy hagyományos nagysebességű próbákhoz gyakran több tíz kilométeres pályára van szükség, miközben itt egy kilométeren belül kell megoldani a gyorsítást, a sebesség pontos mérését és a biztonságos megállást. A rendszer helymeghatározási pontossága a korábbi próbáknál néhány milliméteres volt.

az egész futás pedig mintegy nyolc másodpercig tartott. Ez egyben pontosítja azokat a beszámolókat, amelyek 200 méteres fékutat kapcsoltak a 800 kilométer per órás rekordhoz: a 200 méter körüli féktávolságot a korábbi, 650 kilométer per órás tesztnél közölték, míg a legújabb rekordnál a kínai hivatalos beszámoló 600 méternél elért csúcssebességről és az egy kilométeres pálya végén történő megállásról ír.

Fél év alatt 650-ről 800 kilométer per órára jutottak

A fejlesztés üteme legalább annyira figyelemre méltó, mint maga a csúcssebesség. A Keleti-tó Laboratórium 2025. június 16-án egy nagyjából 1,1 tonnás tesztjárművel még 650 kilométer per órás rekordot ért el mintegy hét másodperc alatt. Július 14-én már 700 kilométer per óráig jutottak, november 24-én pedig sikerült elérni a 800 kilométer per órát 5,3 másodperc alatt. A következő hetekben további próbákkal vizsgálták a sebességszabályozás pontosságát, a lebegés stabilitását és a rendszer megbízhatóságát, az eredményt december végén jelentették be.

A fejlesztők szerint ehhez egyszerre kellett előrelépni a nagy teljesítményű elektromos energiaellátásban, a lineáris elektromágneses hajtás vezérlésében, a lebegtetés stabilitásában és a nagy sebesség mellett működő kommunikációban. A 800 kilométer per órás tempónál már az aerodinamikai stabilitás is kritikus: a mágneses lebegtetés megszünteti ugyan a kerék és a sín közötti súrlódást, a levegő ellenállását azonban nem.

Egyelőre nem Peking és Sanghaj között szállítana utasokat

A rekordjárművet ezért nem szabad összekeverni egy 800 kilométer per órás kereskedelmi vonattal. A mostani berendezés kutatási platform, és a rövid távú alkalmazások között nem kizárólag a vasúti személyszállítás szerepel. A laboratórium a technológiát következő generációs mágnesvasutak, rendkívül nagy sebességű elektromágneses tesztszánok, valamint űrtechnológiai elektromágneses indítórendszerek kutatására is használni kívánja.

Kína ugyanakkor kedvező helyzetből indul, ha a kísérleti technológiából később közlekedési rendszer válik. Az ország már ma is a világ legnagyobb nagysebességű vasúthálózatát üzemelteti, emellett évek óta több maglev-technológiát is fejleszt. 

amelyek egy későbbi, nagyobb járműben vagy hosszabb pályán is használhatók lehetnek.

A következő technológiai lépcsőn már a légellenállást is mérsékelnék. Kínában alacsony nyomású vagy részben vákuumos csövekben közlekedő mágneses rendszerekkel is kísérleteznek, amelyek elméletileg a nyílt pályán elérhetőnél lényegesen nagyobb sebességre képesek. A mindennapi közlekedéshez azonban nem elég gyors járművet építeni: meg kell oldani a biztonságos gyorsítást és fékezést, az utasok számára elviselhető terhelést, a rendkívül drága pályainfrastruktúrát és a nagy sebességű hálózat gazdaságos üzemeltetését is. A hupeji rekord ezért egyelőre sokkal inkább technológiai erődemonstráció, mint egy hamarosan induló 800 kilométer per órás vasút előképe.