GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 14. 4 percnyi olvasás
A tervezett ütemben haladnak a dunai partvédelmi és építési munkák.
A paksi beruházáshoz kapcsolódó dunai munkálatok ütemezetten haladnak. A jobb parton elkészültek a bárkák kikötéséhez szükséges acélszerkezetek, befejeződött a mederkotrás és a meder tisztítása, így megkezdődhet az első bárka visszaállítása. A hídfő kialakítása és a Paksi Atomerőműhöz vezető út stabilizálása szintén folyamatban van, a partfalat folyamatos kőszórással biztosítják – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján.
A bal parton megkezdődött a kőmű építése, zajlik a kőszállítás és a depónia tereprendezése. Közben telepítik a három tervezett felszíni vízrajzi állomást is. A fenékküszöb felvízi állomásán a vízmérce már alkalmas a mérésre, a nyomásszonda védőcsövének kiépítése folyamatban van. Az alvízi állomás vízmércéje elkészült, a nyomásszonda üzembe helyezése zajlik. A hidegvíz csatorna állomásán a műszerház és a nyomásszonda már működik, ott a vízmérce telepítése van hátra – tájékoztatott a kormányszóvivő.
Összességében mindhárom vízrajzi állomás kialakítása a tervezett ütemben halad, miközben a dunai partvédelmi és építési munkák is folyamatosan zajlanak – jegyezte meg.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány legfontosabb feladatai közé tartozik az uniós helyreállítási alaphoz kapcsolódó 124 mérföldkő teljesítése az augusztus 31-i határidőig. Elmondása szerint
A kormány célja, hogy a vállalt 10 milliárd eurós RRF-forrást teljes egészében felhasználhassa – húzta alá.
A miniszter a szélenergia fejlesztését célzó program kapcsán kifejtette: augusztus végéig megjelenik a szélerőművek telepítésének kereteit meghatározó kormányrendelet, illetve 25 könnyített engedélyezésű járás kijelölését követően kiírják a pályázatot a 700 megawatt új szélenergia-kapacitásra.
A feltétetlek között Vitézy Dávid megemlítette, hogy a kiírás azokat a területeket érinti, melyeken a hálózat képes a szélerőművek által megtermelt villamosenergia fogadására, illetve a földrajzi viszonyok is megfelelnek azoknak. A tervek szerint 2030 végéig több ütemben összesen 4000 megawattnyi új szélerőművi kapacitásra nyílhat lehetőség – emlékeztetett a tárcavezető.
Vitézy úgy véli, a fejlesztéseknél fontos szempont, hogy a helyi közösségek is részesüljenek a szélerőművek előnyeiből, ezért elmondása szerint a kormány olyan szabályozáson dolgozik, amely ösztönözheti a helyi adófizetést, a közösségekkel kötött hosszú távú megállapodásokat és akár a közösségi tulajdonrészt is. A helyi önkormányzatok építési szabályozási jogosultságai közben megmaradnak – húzta alá.
A miniszter szerint a megújuló energia fejlesztése az ország energiaellátásának diverzifikációját, az energiaszuverenitást és az olcsóbb villamosenergia-termelést is szolgálhatja.
A tárcavezető a kiemelt beruházások felülvizsgálatáról és a koncessziós autópályák szerződéseinek áttekintéséről is beszélt. Ez utóbbi kapcsán kifejtette: az M6-os autópálya Dunaújváros és Érdi-tető közötti, mintegy 54 kilométeres szakaszának üzemeltetésére kötött korábbi döntést felülvizsgálták, és az átvilágítás során jogi problémákat találtak.
A kormány ezért nem tekinti érvényesnek az MKIF-fel kötött megállapodást, és új versenyeztetést indított – emelte ki. A végleges üzemeltetőről a következő hetekben dönthetnek, a fő szempont azonos szolgáltatási színvonal mellett a lehető legalacsonyabb ár – fogalmazott Vitézy.
A tárcavezető szerint az M6-os ügye indokolja az egész magyar autópálya-koncessziós rendszer felülvizsgálatát is. Egyúttal tájékoztatott, hogy az M6-os üzemeltetésével kapcsolatos dokumentumokat a nyomozóhatóságoknak is átadják.
A kormány legutóbbi ülésén a Wekerle Sándor lakásépítési program előkészítéséről is döntött – jelentette be. Mint mondta: első lépésként egy feladatlistát fogadnak el, amely a pénzügyminiszter és a közlekedési és beruházási miniszter számára határozza meg a lakásépítés ösztönzésével kapcsolatos teendőket.
Vitézy szerint Magyarországon jelentősen visszaesett az új lakások építése, míg Ausztriában és Lengyelországban egy lakosra vetítve körülbelül négyszer-ötször több új lakás épült 2025-ben.
A kínálat szűkössége különösen Budapestet, az agglomerációt és a nagy egyetemi, gazdasági központokat érinti. A tárca olyan lakásépítési programon dolgozik, amely egyszerre ösztönözné az új lakások építését és javítaná a megfizethető lakhatás lehetőségeit.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Opus Titásszal való szerződésbontása kapcsán arról beszélt: ez esetben nem történt hivatalos pályázati nyertesség augusztus 6-án. A MFB az értékelést ugyan eljuttatta a műszaki-szakmai vállalások vizsgálatáig, ám a szerződéskötés előtt jogi átvilágítást végzett, mely során az uniós helyreállítási alap átláthatósági követelményeit nem látták teljesülni Vitézy Dávid állítása szerint.
A miniszter úgy véli, a problémát az jelentette, hogy az Opus Titász mögött álló magántőkealapok a tényleges tulajdonosok bejelentésére vonatkozó augusztus 7-i határidőt legjobb tudomása szerint elmulasztották.
Az RRF egyik mérföldköve pedig éppen a magántőkealapok tulajdonosi hátterének átláthatóvá tételét írta elő – mutatott rá, hozzátéve, hogy a Magyar Fejlesztési Bank ezért a hatályos szabályok alapján nem tekinthette megfelelően átláthatónak a pályázót, így nem juthatott el a szerződéskötésig közölte.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt: az Opus Titász az ügy kapcsán hangsúlyozta, hogy az MFB döntése a tiszántúli fogyasztókat és a térség fejlődését érinti hátrányosan. A társaság egyúttal visszautasította, hogy kizárták a pályázatból, és jogi úton védi meg hálózatfejlesztési forrásait.
Arra a kérdésre, hogy más Mészáros-érdekeltségek is kieshetnek-e uniós pályázatokból, Vitézy azt mondta, erről a NAV tud pontos tájékoztatást adni.
Ahogyan azt lapunk korábban megírta: Magyar Péter csütörtöki sajtótájékoztatóján ennek kapcsán közölte, a Duna vízszintje vasárnapra akár mínusz 132 centiméterig süllyedhet Paksnál, ezen a szinten már egy turbina leállítására lehet szükség, mínusz 140 centiméternél pedig a teljes atomerőmű leállhat.
A miniszterelnök szerint Paks kiesése havonta mintegy 50 milliárd forintos kárt okozna a költségvetésnek, a gazdasági szereplők veszteségei nélkül.
A kormány ezért két, egymást kiegészítő beavatkozást indított: fenékküszöb épül a Dunában, és két 80 méteres bárkát is készenlétbe helyeznek.
Cikkünk frissül.
Napi