GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 14. 3 percnyi olvasás
Egy komplikált beruházásról van szó.
Az alacsony dunai vízállás, valamint vízhozam nemcsak Pakson okoz problémát. Romániában csütörtökön le kellett állítani a cernavodai atomerőmű 2. blokkját is, mivel a létesítmény hűtővízellátása nem volt megfelelő.
A román kormány az elmúlt napokban bárkák elsüllyesztésével, valamint sziklák felrobbantásával igyekezett megnövelni a Duna vízhozamát a kritikus szakaszon, azonban a tervek kudarcot vallottak. Fontos tudni azonban, hogy évtizedek óta zajlanak folyószabályozási munkálatok Cernavoda környékén, amelyek keretén belül egy fenékküszöb kialakítása is megtörtént. A projekt azonban nem valósulhatott meg teljesen, mivel egy ilyen beavatkozásnak komoly hidrológiai és környezeti hatásai is vannak. Ezt Paks esetén is érdemes szem előtt tartani.
A cernavodai atomerőmű építése 1979-ben kezdődött meg. Az első blokk 1996 decemberében, míg a második 2007-ben állt üzembe. A Bala-ág szabályozásának azonban már több évtizedes múltja van, persze kezdetben még a hajózhatóság és nem az energiabiztonság volt a fő szempont.
A cernavodai atomerőművet a Duna látja el hűtővízzel, a Bala-ág pedig az erőmű térsége előtt nagyjából 50 kilométerrel válik ki a folyó főmedréből.
Az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság (AFDJ) adatai szerint míg az 1940-1950-es években a Bala-ág a vízhozam körülbelül 30-35 százalékát, addig 2010-2013 körül bizonyos helyzetekben már a 85-87 százalékát vette fel.
Az egyre kedvezőtlenebb vízmegoszlás miatt 1988-ban két bala-ági fenékküszöb terve született meg, melyek koronája megközelítőleg 3,5 méterrel lett volna a vízszint alatt. Emellett partvédelmet, hosszanti vezetőművet és egy mellékág lezárását is tervezték, azonban a munkálatok csak részben készültek el.
A folyószabályozási munkálatok 1995-re lényegében teljesen leálltak, ezt követően pedig felgyorsult a medererózió, aminek következtében megnőtt Bala-ág vízelvonása. Amikor pedig a cernavodai 1. blokk 1996-ban üzembe állt, egyre sürgetőbbé vált a projekt befejezése.
A bala-ági fenékküszöb teljes megvalósításának terve a Duna Calarasi és Braila közötti szakaszának hajózhatósága miatt került ismét fókuszba a 2000-es évek elején. Ebben az esetben ugyan nem az atomerőmű hűtővízellátásának javítása volt az elsődleges cél, azonban a tanulmány erről a pozitív hatásról is említést tett. A műszaki számítások szerint a tervezett beavatkozásokkal a Bala-ág vízhozama 1649-ről 1116 köbméter/másodpercre, míg az Öreg-Dunáé (fő ág) 253-ról 853 köbméter/másodpercre változott volna a vizsgált modellhelyzetben
Ezt követően 2011 és 2016 között a fenékküszöb elkészült, de csak részben. Az eredeti tervek 4,21 méteres MNC (román fekete-tengeri magassági alapszint) koronaszinttel számoltak, azonban a műtárgy végül 0 méteres MNC szinttel épült meg. Ebből adódóan a hidraulikai hatás jóval alacsonyabb lett. Az AFDJ vizsgálatai a küszöb alatt kimosódási gödröt, a Bala-ág bejáratánál pedig mederbevágódást és egy mélyülő keresztirányú csatornát azonosítottak.
Ezenkívül a megépült vezetőmű koncentrálta az áramlást, ami tovább erősítette a vízelvonást és az eróziót.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a fenékküszöb megváltoztathatja a hordalék eloszlását. Véleményük szerint a Bala-ág magas vízhozam mellett rendkívül kevés mederanyagot kaphat, ami gyorsíthatja annak mélyülését.
Környezetvédelmi szempontból pedig a tokhalak vándorlásának akadályozása jelentette a fő problémát, és végül ezért hiúsult meg a projekt. A magasabb küszöb miatt kialakuló nagy sodrás akadályozhatta volna a fenék közelében úszó halak feljutását. A modellezés 1,7 m/s felett kritikus tartománnyal számolt. A fenékküszöb élővilágra gyakorolt negatív hatásai miatt még az is felmerült, hogy akár az elkészült, alacsonyabb műtárgyat is vissza kell bontani.
A 2016 után kidolgozott Bala II elnevezésű projekt már a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével lenne képes biztosítani a cernavodai atomerőmű vízellátását. A Nuclearelectrica 2019-es vizsgálata szerint a beruházás akár négy erőművi blokkhoz elég hűtővizet biztosítana, így még egy esetleges bővítés is szóba jöhetne.
A tervek szerint a fenékküszöb koronáját 6,5 méterre emelnék, ami kisvíznél akár 1,2 méterrel növelheti az Öreg-Duna vízszintjét.
A beruházás 2022-ben vízügyi, 2023-ban környezetvédelmi engedélyt kapott, műszaki-gazdasági mutatóit pedig 2024-ben hagyta jóvá a kormány, azonban a kivitelezés még nem kezdődött meg.
Ahogy azt a Világgazdaság korábban megírta a Duna alacsony vízállása miatt a román kormány uszályok elsüllyesztésével igyekezett megemelni a folyó vízhozamát Cernavoda térségében. Erre szintén a Bala-ágnál került sor.
A hatóságok a Duna 345. és 346. folyamkilométere közötti szakaszán, a folyó elágazásánál egy ideiglenes fenékküszöböt alakítottak ki, valamint egy sziklát is felrobbantottak, azonban a beavatkozások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A cernavodai atomerőművet így is le kellett állítani, bár a román vízügyi hatóságok mérése szerint a Duna érintett szakaszán 50 köbméter/másodperccel nőtt vízhozam.
A sürgős dunai munkálatok kivitelezésére Románia 7 millió lejt különített el, amelyből a későbbi helyreállítási munkálatok is fedezhetők.
Habár Romániában a süllyesztéses módszer nem működött Magyar Péter szerint Paksnál ez egy működő szükségmegoldás lehet. A szakemberek ezért készenlétbe helyeztek két 80 méter hosszú bárkát, amelyek elmerítése akár 20 centiméterrel is emelheti a vízszintet a kritikus szakaszon.
Mindeközben augusztus 12-én egy fenékküszöb építése is megkezdődött Paks és Dunaszentbenedek között, amelyhez első körben 35 ezer, majd 110 ezer köbméter követ használnak fel. A beruházás célja, hogy a dunai vízszint az atomerőmű hűtőcsatornájánál ne csökkenjen -90 centiméter alá.
A projekt becsült bruttó költsége 6,165 milliárd forint az első vízszintemelő bordát szeptember 11-ig zárják össze, a kimosódás elleni mederbiztosítás pedig október 23-ig készül majd el. A teljes beruházás műszaki átadását november 30-ra tervezik.
Napi