BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 14. 1 percnyi olvasás
Büntetőjogi lépéseket fontol a Fidesz a felháborító hatalmi visszaélés miatt.
Hiába szerepeltek a napirenden az Alkotmánybíróság augusztus 13-i ülésén az Alaptörvény módosítását támadó fideszes indítványok, a testület nem döntött valamennyi kérdésben.
A köztársasági elnöki megbízatás megszűnésével, a képviselői cikluskorláttal és az alkotmánybírói korhatárral kapcsolatos utólagos normakontroll-indítványok az augusztus 17-i teljes ülésen szerepelnek ismét a testület előtt
– hívta fel a figyelmet az Origó.
Amint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az Alkotmánybíróság csütörtöki ülésén az ellenzéki pártok utólagos normakontroll-indítványai ügyében meghozta első döntését: a testület hatáskör hiányában visszautasította a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA) vonatkozó Alaptörvény-módosítást támadó indítványt.
A testület szerint az indítványban felvetett kifogások valójában a módosítás tartalmára vonatkoznak, amelynek felülvizsgálatára nincs hatásköre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az AB alkotmányosnak találta a rendelkezést.
Az indítványozók a KEKVA-kat érintő 2026. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseit is kifogásolják. Erről azonban a mostani végzés nem döntött: az Alkotmánybíróság ezt a kérdést elkülönítette, és külön eljárásban vizsgálja majd. Vagyis az alapítványokat érintő jogszabályi változások alkotmányosságának ügye ezzel még nem zárult le.
A Fidesz és a KDNP a fentivel együtt összesen négy pontban támadta meg a Tisza-kormány által elfogadott 16. és 17. alaptörvény-módosítást:.
Ismert, július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.
Napi