A Wekerle Sándor-program megfizethető bérlakásokat és diákszállásokat biztosíthat, miközben a kormány az M6-os autópálya-ügylet és több vitatott beruházás újragondolásáért is folyamodik.

Több milliárd eurós bérlakásprogramot indíthat el Magyarország az év végéig, a Wekerle Sándor Lakásépítési Program akár 3 milliárd eurós értékű, részben uniós forrásból finanszírozott beruházással – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki kormányinfón.

A kormány még nem hagyta jóvá a program részletes keretét. Egyelőre készíti a feladatok listáját és a rendszer megvalósításához szükséges jogszabályi változtatásokat.

Vitézy szerint a magyar ingatlanpiac jelentősen lelassult, és azzal érvelt, hogy a kormánynak ösztönöznie kell az új lakásépítést. A tervezett program a megfizethető bérlakásokra és további diákszállásokra irányulna, a fejlesztések elsősorban a jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező barnamezős és kihasználatlan városi területeket céloznák meg.

A Fudan Egyetem egykori helyszíne lakásfejlesztéssé válhat

A tervezett helyszínek egyike az eredetileg a Fudan Egyetem tervezett campusának tervezett budapesti helyszín. Vitézy szerint a kormány kiemelten kívánja kezelni a barnamezős területeket és az alulhasznált városi területeket Budapesten és más magyar nagyvárosokban. A meglévő tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező helyszínek kiválasztása lehetővé tenné új lakások kialakítását anélkül, hogy teljesen új közlekedési infrastruktúrát alakítanának ki.

A miniszter elmondta, hogy december végére elkezdődhet a Wekerle Sándor-program részletes kidolgozása, amelynek összértéke elérheti a 3 milliárd eurót is.

Vitézy bírálta a korábbi kormányok lakáspolitikáját is, azzal érvelve, hogy a hangsúlyt inkább az emberek saját lakásvásárlásának segítésére helyezték, nem pedig egy jelentős bérlakásszektor kialakítására. Elmondta, hogy ez hozzájárult a társadalmi mobilitás nehézségeihez, mivel az emberek kötődhetnek ahhoz a helyhez, ahol rendelkeznek ingatlannal.

A kormány ismételten kiírja a vitatott M6-os autópálya-projektet

Az M6-os autópályához kapcsolódó nagyprojekt újrapályáztatását is tervezi a kormány, miután Vitézy egy korábbi döntés árával és jogszerűségével kapcsolatban vetette fel a kérdést. A miniszter elmondta, hogy az M6-os Dunaújváros és Érd közötti szakaszát a Mészáros Lőrinc és Szíjj László üzletemberekhez köthető autópálya-koncessziós társaság, az MKIF kapta.

Vitézy szerint a versengő pályázók hozzávetőleg 50 milliárd forintért készültek a munka elvégzésére, az MKIF ugyanezért a munkáért és szolgáltatásért 149 milliárd forintot ajánlott fel. A miniszter ezt háromszoros túlárazásnak minősítette, és azt mondta, a kormány most ismét pályázatot ír ki a projektre, a legolcsóbb ajánlatot választva.

Vitézy azt is állította, hogy az eredeti végzés jogsértő volt, mert szerinte a döntést inkább Nagy Márton akkori gazdasági miniszternek kellett volna meghoznia, mint Lázár János volt építésügyi és közlekedési miniszternek.

A tárca büntetőfeljelentést tesz az M6-os üggyel kapcsolatban – közölte Vitézy. Azzal is érvelt, hogy a teljes autópálya-koncessziós rendszert felül kell vizsgálni. A miniszter továbbá bírálta a koncessziós társaságnak fizetett többletköltségeket, amelyeket szerinte az ukrajnai háborúra hivatkozva kértek.

Szigorúbb környezetvédelmi szabályok az akkumulátorgyárakra

A kormány a kiemelt beruházási státuszban működő akkumulátorgyárakat érintő változtatásokat is előkészít. Vitézy szerint a kormány felülvizsgálja, mely akkumulátortelepek kaptak kiemelt státuszt, és módosítja a vonatkozó rendeleteket.

Ha egy gyár megsérti a környezetvédelmi vagy természetvédelmi előírásokat, különleges státuszát legalább hat hónapra felfüggeszthetik. Ha a jogsértést nem orvosolják, a felfüggesztés hosszabb ideig érvényben maradhat. Vitézy hangsúlyozta: nem az akkumulátorgyárak működésének megakadályozása a cél, hanem az, hogy a cégek betartsák a magyar környezetvédelmi előírásokat.

Számos vitatott projekt elveszíti prioritási státuszát

A kormány arról is döntött, hogy megvonja a nemzetgazdasági prioritási státuszt számos, az elmúlt években vitákat kiváltó projekttől. A projektek a következőket tartalmazzák:

• barnamezős fejlesztés az egykori törökbálinti téglagyár helyén;
• az egykori Lang gyártelep átépítése Budapest 13. kerületében;
• the Club Aliga development in Balatonvilágos;
• a tervezett Tihanyi Kastélyszálló és Oktatóközpont;
• the Fiatalokért Központ project in Sukoró;
• a Margitszigeti Országos Tenisz Versenyközpont;
• a logistics and general economic property development in Soroksár and Gyál;
• the Pázmány Campus development; and
• a Nyugati pályaudvarhoz tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ.

A prioritási státusz visszavonása azt jelenti, hogy ezek a projektek többé nem részesülnek a számukra korábban biztosított különleges keretből.

Soha ne hagyj ki egy címsort: csatlakozzA Daily News Magyarország hivatalos WhatsApp csatornája!

Új nemzeti közlekedési szervek létrehozása

Egy másik jelentős változás Magyarország tömegközlekedési rendszerét érinti. A Tisza-többségű parlament által elfogadott jogszabály nyomán augusztus elején jött létre a Nemzeti Közlekedésszervező és a Vonatflotta társaság.

A Nemzeti Közlekedésszervező a budapesti BKK-hoz hasonló, de országos szintű feladatokat hivatott ellátni. Eközben a vonatflotta társaság kulcsszerepet játszhat a tervezett gördülőállomány beszerzésekben.

Az új szerkezet elsősorban az új HÉV elővárosi vonatok és az InterCity vonatok tervezett beszerzését segíti elő, amelyhez a kormány mintegy 1,8 milliárd eurós uniós forrást kíván felhasználni.

A bejelentések részét képezik az új kormány alatti magyar beruházás-, lakás- és közlekedéspolitika szélesebb körű átalakításának, több, az előző kormánytól örökölt nagyszabású projekt felülvizsgálata vagy újragondolása folyamatban van.

Ha lemaradt: PM Magyar: Magyarország két hatalmas bárkát kezd elsüllyeszteni, hogy emelje a Duna vízszintjét Paks közelében