Egy magatehetetlen beteg felesége pénteki Facebook-posztjában írta meg, hogy férje több mint öt hete fekszik a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban, hat műtéten esett át, térd alatt mindkét lábát amputálni kellett, és napokig a saját testnedvében feküdt. A beteg MRSA-fertőzött, ezért az ápolók a beszámoló szerint utoljára hagyják, körülbelül este 10-kor kerül sorra. A családot az is felháborította, hogy a beteget korábban szepszissel, bekötött kanüllel és katéterrel küldték haza, ahonnan négy nappal később mentővel szállították vissza.

A kórház szombat este közleményben jelezte, hogy a közösségi médiából értesült az esetről, belső vizsgálatot indított, és a poszt előtt szerintük semmilyen panasz nem érkezett hozzájuk az ügyben – ezt a család határozottan visszautasította, mondván, többször is szóban jelezték a problémákat. Rápli Róbert, Szombathely tiszás országgyűlési képviselője hivatalos levélben fordult a főigazgatóhoz, dr. Lippai Norberthez, teljes körű vizsgálatot és annak ellenőrzését kérve, hogy más betegeket ért-e hasonló mulasztás.

„Az OKFŐ is már vizsgálja ezt az esetet, illetve a szombathelyi kórházban is egy belső vizsgálat indult el” – mondta Hegedűs Zsolt az Országgyűlés hétfői ülésének szünetében. Mint fogalmazott, „egy nagyon komplex és nagyon súlyos, polimorbid betegnek az ápolásáról van szó, ami gyakran egyébként is komplex feladat, de amikor áldatlan állapotok vannak a kórházban, illetve nincs megfelelő számú személyzet, akkor ez önmagában nagyon nehéz kihívás”. Hozzátette, ha mindez multirezisztens kórokozó okozta fertőzéssel is társul, az „még inkább nagyon kritikus ápolást vetít előre”.

Természetesen ezt vizsgáljuk, és természetesen semelyik beteg nem érdemli meg azt, hogy ilyen áldatlan állapotba kerüljön, illetve a méltósága csorbuljon

– jelentette ki a miniszter, aki szerint az eset azt is megmutatja, miért fontos, hogy a betegek és a hozzátartozóik visszajelzést adhassanak.

„Most ez egy Facebook-oldalon történt, és eljutott a médiához és hozzánk is, a minisztériumi szintig, az OKFŐ szintjéig is nagyon hamar. Mi hiszünk ebben a transzparenciában, és a digitális egészségügyi államtitkárság révén is az egyik topprioritás az, hogy egy olyan betegvisszajelző oldal és rendszer legyen országosan, mindenki számára elérhető módon, hogy ezek az esetek előjöjjenek, és helyi szinten meg országos szinten is tudjunk belőlük tanulni” – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető a nővérhiányra is kitért, amely szerinte „nagyon-nagyon nagy kritikus pontot ért el most Magyarországon”.

Ebben kell nagyon gyorsan előrelépnünk, ezért is próbáljuk már a bértáblájukat rendezni. Remélem, hogy ha nem is még a nyáron, de az ősz folyamán el tudunk érni egy olyat, hogy olyan stratégiai bértáblával és béremeléssel álljunk elő, amivel legalább a pályán tudjuk őket tartani, és újabb nővéreket, illetve szakdolgozókat tudunk bevonni az egészségügyi rendszerbe

– fogalmazott.

Egyelőre nem prioritás az eutanázia kérdése

A múlt héten derült ki, hogy védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés gyanújával letartóztattak egy 32 éves orvosnőt, aki a gyanú szerint a Szent János Kórház sürgősségi osztályán, május közepén segíthette át a halálba egyik betegét. A kórház közölte, hogy az érintett már nem áll jogviszonyban az intézménnyel, és a történtekkel összefüggésben büntetőfeljelentést tettek.

Arra a kérdésre, hogy az eset szükségessé tesz-e társadalmi párbeszédet az aktív eutanáziáról, a miniszter azt válaszolta:

Én úgy gondolom, hogy nem ez az eset világít rá. Ez az eset inkább arra világít rá, hogy mennyire fontos a betegbiztonság, mennyire fontos az, hogy minden beteg biztonságban legyen a kórházban, és hogy a kórházi teamek, a csapatok, a hatóságok megfelelően végezzék a munkájukat.

Hegedűs felidézte, hogy Karsai Dániel ügyét még a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnökeként kísérte végig – a testületet 2019 és 2023 között vezette –, és a szervezet akkor nyílt társadalmi vitát rendezett a kérdésről egy Agóra-esemény keretében.

„Én akkor megfogalmaztam, hogy az élet végi döntéshozatalok útmutatója – pontosan úgy, mint, mondjuk, egy angliai vagy egy fejlettebb egészségügyi rendszerben – nagyon fontos lenne Magyarországon, hogy a palliatív ellátás, a hospice-ellátás és az élet végi döntéshozatalok nagyon etikusan, szakmailag történjenek meg nálunk is” – mondta.

A János kórházi ügyet szélsőséges esetnek nevezte, amelyhez hasonlók szerinte „sajnos szinte minden fejlettebb egészségügyi rendszerben” előfordulnak.

„Ennek az ügynek a részletes kivizsgálása egyelőre a hatósági területen zajlik, de mindenképpen fogunk ezzel foglalkozni, a tanulságokat levonjuk, és országosan kell belőle tanulni, nem csak lokálisan” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a jogszabályok módosítását az aktív eutanázia kapcsán, azt mondta:

Erre most nem tudok válaszolni még, nem feltétlenül ez a topprioritás.

Mint fogalmazott, most az a legfontosabb, hogy „a szakdolgozói létszám növekedjen, méltóságban tudjuk kezelni és ápolni a betegeket, és a betegek is méltóságban tudjanak gyógyulni”.

(Borítókép: Hegedűs Zsolt 2026. június 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)