Az orosz bíróság 23 évre ítélte Georgij Pirogovot egy szigorúan őrzött büntetés-végrehajtási telepre, mert kémkedett a lengyel hírszerzés számára, az FSZB pedig másnap hirdette ki az ítéletet, miután Lengyelország közölte, hogy őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy gyilkosságot tervez Varsóban.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az FSZB közölte, hogy Pirogov az ukrajnai teljes körű invázió kezdete után hagyta el Oroszországot, 2022 áprilisában felvette a kapcsolatot a lengyel katonai hírszerzés lengyelországi képviselőjével, majd megbízták a háborúban használt orosz fegyverekkel kapcsolatos minősített információk gyűjtését és átadását.

Az FSZB közleménye nem fejtette ki, mikor és hogyan tért vissza Pirogov Oroszországba, és nem szolgáltatott bizonyítékot állításainak alátámasztására.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy augusztus 7-én őrizetbe vettek egy orosz állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy merényletet készítettek elő Varsóban.

Tusk elmondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok beszervezték a gyanúsítottat, és hozzátette, hogy a Kreml azért választotta a célpontot, mert fenyegetést lát benne.

"Kellemetlen volt Putyin rezsimje szempontjából" - mondta Tusk. A lengyel miniszterelnök jogi korlátozásokra hivatkozva nem volt hajlandó megnevezni a célpontot.

Pirogov per májusban kezdődött, és zárt ajtók mögött zajlott. Az FSZB közölte, hogy az orosz védelmi iparban lévő kapcsolatokat használta fel a rakétarendszerek gyártásával és használatával kapcsolatos korlátozott információk megszerzésére, valamint államtitokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek személyes adataihoz.

A vád azt is állította, hogy kriptovaluta-átutalásokat végzett Ukrajna fegyveres erőinek támogatására, felszerelést vásárolt, és megszervezte annak Lengyelországból Ukrajnába történő szállítását.

A Mediazona független orosz kiadó arról számolt be, hogy Pirogov az invázió kezdete után Grúziába költözött, és rokonaira és emberi jogi aktivistákra hivatkozva ipari hegymászóként dolgozott. 2024 nyarán Üzbegisztánba utazott üzleti útra, majd eltűnt.

2024 júliusában kiderült, hogy a moszkvai Matrosskaya Tishina előzetes letartóztatásban van. A független orosz média azt közölte, hogy nem tudják, ki tartotta fogva, és milyen körülmények között vitték vissza Oroszországba.

Árulás a Kreml eszközét vádolja

Oroszország jelentősen kibővítette a kémkedésre és hazaárulásra vonatkozó törvényeit, amióta 2022 februárjában elindította a teljes körű ukrajnai inváziót.

A 2022-es és 2023-as jogszabályi változások után 20-ról 25 évre emelkedett a felségárulásért kiszabható maximális büntetés, és az államárulás definícióját kibővítették a külföldi államokkal és szervezetekkel való kapcsolatok szélesebb körére.

Az FSZB kibővített jogkört kapott a kémkedéssel gyanúsított személyek őrizetbe vételére és vádemelésre is, a korábban megkövetelt bizonyítási küszöb nélkül.

Az oroszországi hazaárulási ügyek száma évente egy számjegyű volt 2014 előtt, amikor Oroszország első ukrajnai inváziója és a Krím annektálása okozta az első jelentős kiugrást.

Tavaly csaknem 500 embert, köztük ukrán állampolgárokat ítéltek el Oroszországban kémkedés és hazaárulás vádjával.

Oroszország teljes körű inváziója óta Lengyelország Ukrajna egyik legjelentősebb katonai támogatója lett, fegyvereket, lőszert és kiképzést biztosítva. Lengyelország is nagyszámú amerikai katonai jelenléttel rendelkezik.

Varsó kiutasította az orosz diplomatákat és bezárta a krakkói orosz konzulátust kémkedési aggodalmak miatt.

Lengyelország felderítő szolgálatai, köztük az orosz felderítő szolgálatok jelentős növekedéséről számoltak be. 2022 óta lengyel földön végzett műveletek, amelyek az infrastruktúrát, az ukrán diaszpórahálózatokat és a Kreml-kritikus személyeket célozzák.