BulvárSzerző: index 2026. 08. 14. 4 percnyi olvasás
Sziget ide vagy oda, több mint háromezren tapsolták végig a 81 éves énekes újabb varázslatát.
Ferenczi Gyuri és a Rackajam még az este hétkor is forrón tűző napon tolta le háromnegyed órás bemelegítő szettjét. Ferenczit mindig is csodáltam hihetetlen zenei tudása és bravúros szájharmonika-szólói miatt. Az övére most is egy olyan bőrszütyőt akasztott, amelybe – mint egy rendes AK–47-es tártartóba – négy vagy öt különböző méretű szájharmonikát tárazott be, és a dalok jellegétől függően váltogatva húzta elő és szólaltatta meg azokat.
Pompás bemelegítő volt a zömében 60+-os közönségnek. Takra háromnegyed nyolckor pedig beballagott a Medve, alias Hobo, aki már az elején bekonferálta, hogy ne tessenek szokványos koncertre számítani, mert lesz itt minden: zsákban futás, lepényevés, távolugrás, új dalok bemutatója. Így is lett.
A koncert vázát a 2025 februárjában bemutatott Medvevára című zenés műve köré szőtte. Most is igazak kolléganőm, Sümegi Noémi akkor írt értékelő sorai a darabról. Besorolhatatlan műfajú produkció, ami bábjátéknak inkább koncert, koncertnek inkább performance, de kicsit pantomim, kicsit stand-up, kicsit egy bohóc magánszáma, társakkal. Na, ezzel a több száz éves lovagi várakat, középkori kisközösséget, szokásokat és pajzán bűnöket bemutató vízióval telt a kétórás koncert első fele.
Való igaz, hogy ebben a meseszerű időutazásban Hobo remek társai voltak az azóta már elmaradhatatlan bábfigurák – amelyeket ezúttal is Majoros Ágnes bábművész keltett életre –, illetve a remekül megkomponált animált háttérvetítés, ahol a történetek rajzolt figurái – a színpadon mozgó marionettfigurák képi másai – varázsolták el a nézőt.
Itt-ott felcsendültek új dalok is, amelyek a szomorkás Hobo Blues-os világtól a tangóharmonika-szólót sem nélkülöző kuplékig terjedtek. Nem minden új szerzemény ütött elsőre, és ezt Hobo is levehette, mert ilyenkor jelezte, hogy ez bizony egy új nóta volt.
Ugye a 2026. augusztusi fellépés címe a Mesél az erdő volt, amely a Hobo Blues Band 1984-ben megjelent negyedik, dupla albumának, a Vadászatnak egyik dala. Eleinte arra számítottam, hogy valahogy megelevenedik a Vadászat, de csak néhány száma bomlott ki, igaz, azok a koncert egyértelmű fénypontjai voltak, mint például a Hajtók dala. A köztes betétek pedig versek, verstöredékek voltak Shakespeare-től, Villontól, Faludytól, Baksa-Soós Jánoson át Petőfiig.
A koncert felépítéséről egyébként Hobo mesélt a buli előtti napokban adott egyik interjújában.
Azért lett Mesél az erdő a koncert címe, mert a Medvevára időtartamban csak valamivel több mint egy óra, vagyis nem ad ki egy teljes koncertnyi időtartamot, viszont a Vadászat című Hobo Blues Band-lemeznek számos olyan szereplője van a fattyútól a vészbanyákig, akik beleférnek a lovagkorba is. Összekapcsoltam a két lemezanyagot, a Vadászatból is elhangzanak majd dalok, például a címadó Mesél az erdő is.
És valóban, a koncert második részét már a Mesél az erdő indította, a zenélésbe a Medvevára zeneszerzője, Majoros Gábor is beszállt, és hihetetlenül jó hangszínre kikevert gitárhangzásával olyan szólót nyomott le, amelynek eredményeként a Mesél az erdő egy 12 perces, szólókkal kevert jam sessionhöz kezdett hasonlítani – a koros rockerek legnagyobb örömére.
A kivetítőn persze nemcsak az animációk futottak, hanem a zenészek produkciói is, és bevallom, azok voltak a legjobb képi megoldások, amikor a színpadon muzsikálókat nem színesben, hanem fekete-fehérben közvetítették, így az egésznek volt egy kis hippy íze is. Persze nem maradtak ki a lemez legizgalmasabb dalai sem, mert játszották A fattyú reménytelen szerelme és halálát éppúgy, mint az Ott fogsz majd sírni, ahol senki se látot vagy a számomra szívbe markolóra sikeredett A bolond levele a kisfiúnak-ot, amely – olvasva Hobo életrajzi könyvét – akár egykori kisfiához is íródhatott volna, de ezt csak én feltételezem.
A Hobo-bulikon a zárás mindig frenetikus. Hobo ezúttal – a ráadással együtt – két ikonikus darabot eresztett rá a korához képest meglehetősen fürgén mozgó közönségre. A Hetedik és a Középeurópai Hobo Blues II., vagyis a Viharban születtem… most is tarolt, és ez – a kétórás koncert végére – szemmel láthatóan feldobta a már eléggé elfáradt, ám hibátlanul teljesítő Hobót is.
(Borítókép: Földes László Hobo, a Hobo Blues Band énekese 2026. augusztus 14-én. Fotó: Kertész Renáta / Index)