PolitikaSzerző: Hetzmann Mercédesz 2026. 08. 14. 3 percnyi olvasás
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz kifogását Magyarország negyedik alaptörvény-módosítása miatt, amelyet a Fidesz vezette parlamenti többség 2013-ban terjesztett elő. Olvass tovább: https://dailynewshungary.com/fidesz-cant-block-return-fund-top-court/
Elutasította az Alkotmánybíróság a Fidesz által a KEKVA-ként ismert közérdekű vagyonkezelő alapítványok alkotmánymódosítását támadó indítványát.
A bíróság az indítványt érdemi vizsgálata nélkül elutasította, kimondva, hogy a támadott alkotmányos rendelkezés felülvizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel. A döntés Magyarország Alaptörvényének 16. módosítására vonatkozik, amelyet az új Tisza-kormány idején fogadtak el.
amely megszüntette azokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyekbe az előző Orbán-kormány több ezer milliárd forintnyi állami vagyont utalt át.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a teljes tanács elutasította a Fidesz beadványát, mert a bíróságnak nincs hatásköre az alkotmánymódosítások érdemi felülvizsgálatára. A kérdés Magyarország Alaptörvényének 2013-ban történt negyedik módosításából ered, amikor
a Fidesz vezette parlamenti többség megvonta az Alkotmánybíróságtól az Alaptörvény-módosítások érdemi alkotmányossági felülvizsgálatának jogkörét.
A bíróság azóta általában annak vizsgálatára korlátozódik, hogy az alkotmánymódosításokat az előírt eljárási szabályoknak megfelelően fogadták-e el, nem pedig érdemi alkotmányos tartalmukat.
A Fidesz beadványában azzal érvelt, hogy a vitatott rendelkezés nem teremt általános alkotmányos intézményt a jövőre nézve. Ehelyett a párt azt állította, hogy kifejezetten az azonosítható alapítványokra vonatkozóan vezetett be átmeneti szabályokat, amelyek már a módosítás hatálybalépésekor működtek.
Az Alkotmánybíróság mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy a kifogást érdemben nem vizsgálhatja.
Soha ne hagyj ki egy címsort: csatlakozzA Daily News Magyarország hivatalos WhatsApp csatornája!
A döntés nem volt egyhangú. Polt Péter leköszönő Alkotmánybírósági elnök és Handó Tünde alkotmánybíró külön véleményt adott ki, azzal érvelve, hogy az indítványt érdemben kellett volna megvizsgálni.
Különvéleményük különbözteti meg őket a bíróság többségétől, amely képtelennek tartotta magát érdemben dönteni az alkotmánymódosításról.
A döntés különösen jelentős a KEKVA-k politikai és pénzügyi jelentőségére tekintettel. Az előző kormány idején jelentős összegű közvagyon került ilyen alapítványokhoz, köztük a magyar egyetemekhez és más közérdekű intézményekhez kapcsolódó vagyon.
Egy másik, politikailag jelentős alkotmánymódosítás megfontolására is felkérték az Alkotmánybíróságot. A 24.hu információi szerint a bíróság még nem döntött a Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát megszüntető alkotmánymódosítás megsemmisítésére irányuló kifogásról. Az ügyben hozott döntést elhalasztották.
Ha lemaradt: Orbán Fidesze a legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy megtámadja a magyar kormány négy nagy reformját
Napi