Hiába szerepeltek a napirenden az Alkotmánybíróság augusztus 13-i ülésén az Alaptörvény módosítását támadó fideszes indítványok, a testület nem döntött valamennyi kérdésben. A Népszava szúrta ki, hogy ma már ne érdemes várni a döntésre: a köztársasági elnöki megbízatás megszűnésével, a képviselői cikluskorláttal és az alkotmánybírói korhatárral kapcsolatos utólagos normakontroll-indítványok az augusztus 17-i teljes ülésen szerepelnek ismét a testület előtt.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, az Alkotmánybíróság augusztus 13-i ülésén meghozta első érdemi döntését az ellenzéki pártok utólagos normakontroll-indítványai ügyében. A testület hatáskör hiányában visszautasította a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó Alaptörvény-módosítást támadó indítványt. A testület többsége ugyanis úgy látta: annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené, ez pedig nem tartozik a testület hatáskörébe.

Szerintük ugyanis csak olyan elemeit vizsgálhatják a módosításnak, amelyek

• az eljárási rend megsértésére,
• a szavazásra, illetve
• a jogi keretekre

vonatkozik. A módosítás azonban minden esetben az Országgyűlés feladata.

Az Alkotmánybíróságnak így három ügy maradt jövő hét hétfőre

Mint ismeretes, a Fidesz és a KDNP összesen négy pontban támadta meg a Tisza-kormány által elfogadott 16. és 17. alaptörvény-módosítást:

1.  Alkotmánybírói korhatár: a bírák és alkotmánybírók 70 éves felső korhatárának visszaállítása, aminek következtében a testület 15 tagja közül többeknek (köztük Polt Péter elnöknek) szeptember 1-jével távoznia kell.
2. Az államfő megbízatásának megszűnése: a módosítás azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztásaság elnöki tisztségét.
3. Képviselői cikluskorlát: az Alaptörvény új szabálya szerint nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki legalább 12 évig vagy három cikluson keresztül már országgyűlési képviselő volt.

Baka András hivatalba sem léphet?

A Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.