• Az aszály az erdei források kiszáradásához vezet, ezért egyre több vadállat a városok felé veszi az irányt a túlélés reményében.
• Amennyiben ivóvízzel szeretnénk segíteni az állatokat, a legjobban tesszük, ha lakott területen kívülre helyezünk ki itatókat.
• Akkor járunk el jól, ha az adott területen illetékes vadgazdálkodó szervezettel egyeztetve igyekszünk segíteni.
• A vadállatok lakott területre, akár az erdőhöz közeli telkünkre szoktatása nem jó megoldás, ugyanis az állatok, különösképpen a rókák betegségeket hordozhatnak.
• Amit a saját kertünkben megtehetünk, az a madáritatók kihelyezése, de az is csak akkor jó ötlet, ha nincs macska a kertben.

Több mint két hete, hogy hazánk területének jelentős részét tekintve utoljára esett az eső. A hőség és az aszály tovább súlyosbodott, ennek pedig minden élőlény megissza a levét – pontosabban csak inná. A természetben akkora a vízhiány, hogy a vadállatok a városokba menekülnek annak reményében, hogy italhoz, élelemhez jutnak. A legutolsó hírek Zebegényről szóltak, ahol a Duna közelsége miatt több vadállat, köztük vaddisznók, borzok, rókák, szarvasok is megfordulnak. Budapesten a 12. kerületben vettek videóra nemrég egy vaddisznó családot, majd egy hónapra rá a Kossuth térre tévedt egy vaddisznó, amelyet végül elütött egy metró, majd egy vadász lelőtte. Habár azt gondolnánk, hogy a legjobb, amit jelen körülmények között tehetünk, az az állatok itatása, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője felhívta a figyelmet, hogy a vadállatok emberek lakta területre szoktatása nem megoldás, helyette más praktikákat érdemes bevetni.

Így biztonságos az állatok itatása hőségben

Az állatok itatása nyáron minden évben fontos kérdés, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület például rendszerint tájékoztatást teszt közzé arról, miképp segíthetjük például a kertünkbe tévedő énekesmadarakat. Erre a legjobb megoldás, ha egy-egy fára kisebb itatókat lógatunk, a víz mellé pedig némi élelmet is lehet tenni. Ezzel azonban csak akkor teszünk jót, ha nem tartunk a kertben macskát, máskülönben a cirmos vadászterületére csábítjuk a kismadarakat – hívta fel a figyelmet Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője és a Vadászati Védegylet főmunkatársa, aki bővebben arról tájékoztatta az Origót, hogy civilként mit tehetünk a vadon élő állatokért, és eközben mivel érdemes vigyáznunk.

– kezdte lapunknak Földvári, felhívva a figyelmet két fontos dologra. „Háttérismeret nélkül mit sem ér a jó szándék, ezért aki segíteni szeretne, az az itatók kihelyezése előtt mindenképpen egyeztessen a területen vadgazdálkodást folytató szervezettel, lehetnek ugyanis olyan helyek, ahova nem szerencsés odacsődíteni az állatokat, mert azok kárt okozhatnak vagy veszélybe kerülhetnek. A másik, hogy ha valaki vizet visz, tartsa is frissen azt, vagyis folyamatosan cserélje, mert ha csak otthagyja, nagyobb bajt okozhat. A possadt víz árthat az állatoknak.”