Hatáskör hiányában nem döntött érdemben az Alkotmánybíróság a KEKVA-kat érintő alaptörvény-módosításról

Handó Tünde és Polt Péter különvéleményben foglalt állást az érdemi vizsgálat mellett, szerintük a taláros testületnek foglalkoznia kellett volna az ellenzék felvetéseivel.

Az Alkotmánybíróság visszautasította azt az indítványt, amelyben ellenzéki országgyűlési képviselők az Alaptörvény tizenhatodik módosításának közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezését kifogásolták. A testület ugyanakkor nem mondta ki, hogy a szabály alkotmányos: arra jutott, hogy nincs hatásköre az indítványban felvetett kérdés érdemi vizsgálatára.

Két alkotmánybíró, a képen látható Polt Péter, valamint Handó Tünde is különvéleményt fogalmazott meg az AB határozata kapcsán. Forrás: Facebook

Formai fenntartások

Az utólagos normakontrollt a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői kezdeményezték. A beadvány az Alaptörvény tizenhatodik módosításának 5. cikkét támadta, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, vagyis a KEKVA-kra vonatkozó szabályt iktatott az Alaptörvénybe.

Az indítványozók szerint a rendelkezés csak formailag tekinthető alkotmánymódosításnak. Érvelésük szerint ugyanis nem általános és a jövőre vonatkozó alkotmányos szabályt alkottak, hanem már létező, pontosan meghatározható alapítványok fennálló jogviszonyait rendezték át alkotmányos szinten. Álláspontjuk szerint ezért azt is vizsgálni kell, hogy a rendelkezés egyáltalán valódi Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e.

Az Alkotmánybíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést. A testület emlékeztetett:

az Alaptörvény alapján annak módosításait kizárólag a megalkotásukra és kihirdetésükre vonatkozó eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja. Ilyen lehet például, hogy megfelelően kezdeményezték-e a módosítást, megvolt-e az elfogadásához szükséges parlamenti többség, illetve betartották-e a kihirdetés szabályait. A képviselők azonban ilyen konkrét eljárási szabálysértést nem jelöltek meg.

Az AB szerint az a kérdés, hogy a rendelkezés kellően általános, normatív és jövőre irányuló-e, már a szabály tartalmának vizsgálatát jelentené. Erre viszont a testületnek nincs hatásköre. Az AB ezért nem érdemben elutasította, hanem érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.

Azt sem mondták ki, hogy alkotmányos a kifogásolt módosítás

Ez egyben azt is jelenti, hogy

az Alkotmánybíróság nem mondta ki, hogy a kifogásolt módosítás alkotmányos, és az indítványozók érveiről sem döntött érdemben. A támadott alaptörvényi rendelkezés ugyanakkor hatályban marad.

A döntés nem volt egyhangú. Két alkotmánybíró különvéleményt fűzött hozzá.

Handó Tünde és Polt Péter alkotmánybíró úgy vélték, hogy az AB-nak meg kellett volna vizsgálnia azt az előzetes kérdést, hogy a kifogásolt rendelkezés jogi természetét tekintve egyáltalán valódi alkotmánymódosításnak minősül-e.

Fontos az is, hogy

az indítványozók a KEKVA-kat érintő 2026. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseit is kifogásolják. Erről azonban a mostani végzés nem döntött: az Alkotmánybíróság ezt a kérdést elkülönítette, és külön eljárásban vizsgálja majd. Vagyis az alapítványokat érintő jogszabályi változások alkotmányosságának ügye ezzel még nem zárult le.