A három érintett állam közül Burkina Faso fogadta a legtöbb járatot (56), Mali 38-at, míg Nigerbe mindössze hat repülőgép érkezett. A kutatóközpont szerint Burkina Faso kiemelkedő forgalma részben a Mali és Niger közötti tranzitszerepével magyarázható, részben pedig azzal, hogy a vizsgált időszakban a Dzsamáat Nuszrat al-Iszlám val-Muszlimín, valamint a Nagy-Szaharai Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezetek intenzív támadásokat hajtottak végre a térségben.

A legtöbb járatot az orosz védelmi minisztérium alá tartozó 224. repülőosztag teljesítette, amellyel szemben az Egyesült Államok még 2023 májusában vezetett be szankciókat.

A magas rangú tisztségviselők szállításáért felelős Orosz Különleges Repülőszázad 14, míg az orosz katasztrófavédelmi minisztérium 12 járatot repült. Utóbbiról korábbi sajtójelentések azt állították, hogy a hivatalos humanitárius mandátuma ellenére katonai szállítmányokat juttatott el Maliba, Szíriába és Iránba.

A C4ADS több olyan magánfuvarozót is azonosított – köztük a Kirgizisztánban bejegyzett Sapsan Airlinest –, amelyek igazolt orosz katonai logisztikai kapcsolataik ellenére sem szerepelnek az amerikai, az uniós vagy a brit szankciós listákon.

Az útvonalakat illetően az állami repülőgépek – például a 224. repülőosztag RA-82030 lajstromjelű gépe – jellemzően a szíriai Hmejmim légibázison vettek fel üzemanyagot, majd líbiai megállókon, egyebek mellett al-Hadim áthaladásával folytatták útjukat a Szahel-övezet felé. A magánfuvarozók ezzel szemben inkább kereskedelmi csomópontokat – köztük az Egyesült Arab Emírségeket, Algériát és Törökországot – vettek igénybe.

A Defense News már áprilisban közzétett egy elemzést egy nem hivatalosan működő, orosz katonai kötődésű teherszállító flottáról, amely az azt megelőző évben több mint száz járatot teljesített Algériába. A repüléskövetési adatok, az interjúk és a műholdfelvételek arra utaltak, hogy a hálózat egyrészt vadászgépeket szállított az algériai légierőnek, másrészt logisztikai folyosóként szolgált a Szahel-övezet és Nyugat-Afrika felé.

A C4ADS hangsúlyozta, hogy megállapításai előzetes jellegűek, és elsősorban a további vizsgálatok irányainak kijelölését szolgálják. A kutatóműhely a korlátozó tényezők között említette az ADS-B lefedettség egyenetlenségét, valamint azt a lehetőséget, hogy az üzemeltetők manipulálhatják a transzponderadatokat a tényleges úti céljaik elfedésére. Külön figyelmet érdemlő jelenségként emelte ki a szaheli megállók előtt vagy után Togón és Algérián átlépő járatok növekvő számát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.