Kármán András pénzügyminiszter csütörtökön, a júliusi költségvetési adatok értékelésekor jelezte, hogy a kedvező havi egyenleg után augusztusban jelentős kiadás jelenhet meg az államháztartásban. A tárcavezető szerint ennek oka az uniós források hazahozatalához kapcsolódó előfinanszírozás: a kormány várakozása szerint ez közel 2200 milliárd forinttal terhelheti az e havi egyenleget, mivel a helyreállítási alap végrehajtási határideje augusztus 31. Eddig minden projektet előre ki kell fizetnie a kormánynak, hogy azt számlázhassa az Európai Bizottságnak. (A büdzsé helyzetéről, a jövő kihívásairól részletes elemzésünkben foglalkoztunk.)

Bejelentésének kiadási oldala gyakorlatilag tételesen felbontható a Magyar Közlönyben múlt pénteken megjelent RRF-végrehajtási döntésekkel, amelyek részletesebben is megmutatják, milyen projekteket, tőkejuttatásokat és reformlépéseket rendel a kormány az új helyreállítási tervhez.

A csomag egyik fő célja, hogy megteremtse a korábban más forrásból finanszírozott projektek RRF-elszámolásának jogi feltételeit: a fejlesztéspolitikai rendeletmódosítás kimondja, hogy elő kell mozdítani azoknak a projekteknek az elszámolhatóságát, amelyek nem eredetileg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) indultak. Ez nem új szakpolitikai célokat jelent, hanem végrehajtási technikát: 

a kormány olyan beruházásokat is az RRF alá terelne, amelyek korábban hazai költségvetési pénzből vagy más uniós programból kaptak finanszírozást.

A Közlöny külön listán rögzíti a központi költségvetési forrásból korábban megvalósult, de most RRF-ben elszámolni tervezett projekteket. 

Ennek a körnek a kerete 254 milliárd forint RRF-forrás és 16,8 milliárd forint hazai forrás, amibe beletartozik 

• az iskolai infrastruktúra korszerűsítése 54 milliárd forinttal, 
• 187 elektromos vagy kibocsátásmentes busz és a hozzájuk kapcsolódó töltőinfrastruktúra 23,9 milliárd forinttal, 
• a Szeged–Röszke vasútvonal fejlesztése 50,4 milliárd forinttal, 
• a XXI. századi egészségügyi feltételek kialakítása 117,2 milliárd forinttal, 
• valamint az egészségügy digitális átállása 8,5 milliárd forinttal.

A pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési lista ennél szélesebb, összesen 1182,6 milliárd forint RRF-forrást és legfeljebb 394,8 milliárd forint hazai forrást tartalmaz. 

A felsorolásban köznevelési digitalizáció, bölcsődei fejlesztés, sajátos nevelési igényű gyerekekt támogatása, felsőoktatási és szakképzési beruházások, nemzeti laborok, felzárkózó települési programok, vízgazdálkodási és természetvédelmi projektek, közlekedési, energetikai, egészségügyi és digitális tételek szerepelnek.

Közlekedési oldalon több olyan tétel szerepel, amelynél kifejezetten látszik az átforgatási logika. A Debrecen–Balmazújváros elővárosi vasúti kapacitásbővítés 38 milliárd forint RRF-forrással jelenik már meg, míg ez korábban IKOP Plusz keretbe tartozott. 

• A 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése 55,3 milliárd forintos RRF-tételként szerepel, szintén korábbi IKOP Plusz-azonosítókkal. 
• A Békéscsaba–Lőkösháza vasúti szűk keresztmetszet kiváltására 142,9 milliárd forint RRF-forrást rendel a határozat.

A REPowerEU-fejezetnél a végrehajtási csomag megerősíti, hogy a korábbi szélesebb energiapolitikai csomag helyett a hangsúly a villamosenergia-hálózatra és a lakossági energiahatékonyságra kerül. Az utóbbi területhez kapcsolódó beruházásokra 21,8 milliárd forint RRF-forrás és 7,4 milliárd forint hazai forrás jutna, pénzügyi eszköz formájában. A villamosenergia-hálózat fejlesztését támogató keretrendszer 533 milliárd forintos RRF-keretet kapna: ebből 53,3 milliárd forint az okosmérők beszerzésének és telepítésének támogatása, 479,7 milliárd forint pedig a rugalmasabb és biztonságosabb hálózat fejlesztése.

A legnagyobb tételek egy része nem pályázati programként, hanem tőkejuttatásként vagy uniós hozzájárulásként jelenik meg. A vasúti járműfinanszírozásra létrehozandó ROSCO 1,8 milliárd euróval egy új gördülőállomány-kezelő társaság felállítását jelenti, feladata a kötöttpályás járművek beszerzése és lízingelése, miközben az országos közlekedésszervező a közszolgáltatási szerződéseket és a pályázati eljárásokat kezelné.

Ennél a tőkejuttatásra költ el a költségvetés több mint 650 milliárd forintot az állam.

Ahogy azt már régebben is tudni lehetett, mielőtt a módosított helyreállítási tervet elkészítették, a Magyar Fejlesztési Bank központi szerepet kap az új tervben, amihez 1,1 milliárd eurós tőkejuttatást kapott már a pénzintézet saját tőkéje növelésére a hét elején. A végrehajtás fontos eleme, hogy ehhez új befektetési politikát kellett elfogadnia az MFB, illetve be kell mutatnia, milyen pénzügyi termékek indulnak a tőkejuttatásból, és milyen lépések történnek ezek bevezetésére. Egy további, 688,3 millió eurós tétel az Európai Beruházási Bankkal kötendő társbefektetési megállapodáshoz kapcsolódik. A konstrukcióból később kkv-versenyképességi, növekedési tőke-, bérlakás- vagy diákotthon-finanszírozási programok jöhetnek, de ezek részletes feltételeit a Közlöny még nem tartalmazza.

A digitális innovációs blokkban két nagy uniós hozzájárulás szerepel: 

• az AI Gigafactory és más EuroHPC-számítási infrastruktúrák támogatására Magyarország 500 millió eurót utalna az Európai Nagyteljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozásnak. 
• Az IRIS² biztonságos műholdas kommunikációs programhoz szintén 500,0 millió eurós magyar hozzájárulás kapcsolódna. 

Ezeknél a lényeges új részlet az, hogy nem hagyományos, közvetlenül Magyarországon megvalósuló beruházásokról van szó, hanem uniós szintű programokhoz rendelt magyar RRF-hozzájárulásokról, aminél még kérdéses, hogy a magyar részvételhez kapcsolódnak-e hazai kutatások, mely magyar cégek vehetnek részt a közös EU-s projektekben.

Saját körmére néz a kormány is

A forrásátvezetés mellett a végrehajtási csomag jelentős része az ellenőrzési feltételeket rendezi, amelyek szorosan kapcsolodnak az RRF szupermérföldköveihez, amelyek az uniós pénzügyi érdekeket védik.

Az egyik legfontosabb – amelyről sokszor beszéltünk már a Portfolio-n – az Arachne+ kockázatértékelő eszköz használata a támogatási döntések előkészítésénél, meghozatalánál, a szerződéskötésnél, a szerződésmódosításnál és az ellenőrzésnél is kötelező elemként jelenik meg. A rendszer célja a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és más szabálytalanságok kiszűrése. A szabályozás nemcsak adatfeltöltést ír elő, hanem azt is, hogy az érintett intézményeknek figyelembe kell venniük az Arachne+ által jelzett kockázatokat, és indokolt esetben további ellenőrzéseket kell végezniük.

Jogalkotási oldalon a legfontosabb változás – amely a Magyar Péter vezette kormány fontos kampányígérete is volt –, hogy az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok esetében biztosítani kell a társadalmi egyeztetést, az előzetes hatásvizsgálatot, valamint ezek összefoglalóinak nyilvános közzétételét. A szabály legalább nyolcnapos társadalmi egyeztetési időszakot és azt követően legalább ötnapos mérlegelési időszakot ír elő. 

Orvosolja még a 2022-ben, az Orbán Viktor vezette kormány által kidolgozott helyreállítási terv egyik nagy, de már teljesítethetetlen vállalásával kapcsolatos aggályokat is az új rendeletcsomag: az adórendszer egyszerűsítését.

Az adórendszernél maradtak reformvállalások, de ezek többsége nem azonnali, közvetlenül érzékelhető adóváltozásként jelenik meg. A Közlönyben megjelent terv szerint független szakértői értékelést kell készíteni az adóelkerülés elleni szabályokról, szigorítani kell a transzferárazási adatszolgáltatást a legalább 150 millió forintos kapcsolt vállalati ügyleteknél, és felül kell vizsgálni az alacsony vagy nulla adókulcsú joghatóságokba irányuló kamat- és jogdíjfizetések levonhatóságát. Az adóadminisztráció digitalizációjánál az eNyugta, az EMAP és az eÁFA-rendszer szerepel végrehajtandó elemként.

Az adórendszer egyszerűsítéséről szóló vállalás lényege, hogy az adónemek számát a 2023. január 1-jén hatályos 54-ről legfeljebb 49-re kell csökkenteni idén augusztus végéig. Ez nem azonos egy átfogó adócsökkentési programmal: elsősorban az adórendszer szerkezetének egyszerűsítéséről, egyes adók és kedvezmények felülvizsgálatáról, illetve bizonyos torzító vagy hatástalan ösztönzők kivezetésének előkészítéséről van szó. A csomag említi a társaságiadó-kedvezmények számának csökkentését, a trösztökhöz kapcsolódó szja-előnyök fokozatos megszüntetését és az alternatív személyi jövedelemadózási szabályok egyszerűsítéséről szóló jelentést is. Ez már részben megindult: július végén Magyar Péter és Kármán András is bejelentette ezt az intézkedési tervet.

Ahogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának vizsgálatát, úgy az adózási szabályok átalakítását is az új, felülvizsgálat, nyár végére ígért 2026-os költségvetéshez utalja ki a jogszabálycsomag. Utóbbi amellett, hogy a felelős közgazdálkodás alapja lesz Kármán András ígérete szerint, az uniós túlzottdeficit-eljárást rendező középtávú fiskális strukturális tervhez is kapcsolódik, ahol 5-10 éves reformhorizontot határozhat meg a kormány az átalakításokra.

A közpénzügyi keretrendszer átalakítása szintén külön végrehajtási feladatként jelenik meg, amely a fenntartható költségvetési politikát fedi le a brüsszeli bikkfanyelven. A mostani intézkedéslista szerint a kormány a közpénzügyi jogi szabályozási környezet és a költségvetési keretrendszer teljes felülvizsgálatát írja elő, beleértve a középtávú költségvetési szabályokat, a Költségvetési Tanács intézményi helyzetét, az éves költségvetési eljárásokat és a kiadási felülvizsgálatok rendszerét. 

Címlapkép forrása: Pier Marco Tacca/Getty Images