PolitikaSzerző: origo 2026. 08. 14. 1 percnyi olvasás
A testület maratoni ülésen tárgyalta az Alaptörvény-módosításokat.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fidesz beadványát, amelyben a párt az Alaptörvény tizenhatodik módosításának a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, vagyis az úgynevezett kekvákkal kapcsolatos cikkének megsemmisítését kérte – derül ki az Alkotmánybíróság közzétett határozatból. A testület az ügyben megállapította a hatásköre hiányát, ezért az indítványt érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza.
A határozat szerint az Alkotmánybíróság teljes ülése Handó Tünde és Polt Péter alkotmánybírók különvéleményével hozta meg döntését.
A Fidesz az utólagos normakontroll-eljárásra vonatkozó indítványában azzal érvelt, hogy a támadott rendelkezés
nem általános jövőbeli alkotmányos intézményt szabályoz, hanem a hatályba lépéskor már működő, azonosítható alapítványokra vonatkozó, kivezető szabályt alkot.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Országgyűlés a hatályos jogszabályoknak megfelelően fogadta el a módosítást, a testületnek pedig nincs hatásköre a tartalmi vizsgálatra, márpedig a Fidesz-KDNP által benyújtott kérelem tartalmi jellegű.
Az Alkotmánybíróság többsége úgy látta, hogy annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené, ez pedig nem tartozik a testület hatáskörébe.
Szerintük ugyanis csak olyan elemeit vizsgálhatják a módosításnak, amelyek
vonatkozik. A módosítás azonban minden esetben az Országgyűlés feladata.
Habár hivatalosan jelenleg ítélkezési szünet van, az Alkotmánybíróság csütörtökön összeült, hogy megvitassák a Fidesz–KDNP négy, az Alaptörvény-módosításra vonatkozó beadványát. Ezek között szerepelt nem csak a kekvák kapcsán benyújtott kifogás, de a Sulyok Tamás volt köztársasági elnök elmozdítására vonatkozó felülvizsgálati kérelem is.
Már egyébként jelezte a testület, hogy külön eljárásban vizsgálja majd az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott kapcsolódó 2026. évi XVIII. törvény alkotmányosságát.
Habár előbbi óriási jelentőséggel bír, miután a kormány szorult helyzetben találhatná magát a 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott EU-s forrás kapcsán, hiszen ha az Alkotmánybíróság helyt adna a keresetnek, akkor az Országgyűlésnek alig maradna ideje új szabályozás elfogadására az augusztus 31-i határidő előtt.
Napi