Mint megírtuk, csütörtökön az Alkotmánybíróság több mint kilencórás tanácskozáson tárgyalta a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának négy, utólagos normakontrollra irányuló indítványát, amelyekben az Alaptörvény 16. és 17. módosításának több rendelkezését, valamint az uniós forrásokhoz hozzáférést biztosító egyik kulcstörvény megsemmisítését kérték. Az Alkotmánybíróság péntek reggeli közleménye szerint a maratoni hosszúságú teljes ülésen egy ügyben mégis döntés született: visszautasították az Alaptörvény 16. módosítása 5. cikkének megsemmisítésére irányuló indítványt,amelyben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) államosítását kifogásolták. A támadott rendelkezés kimondja:

Az Alaptörvény tizenhatodik módosításának hatálybalépésekor működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: alapítvány) részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. Az alapítvány alapítói jogait az állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti. Az alapítvány működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.

Formailag tartalmi kontroll

Az 52 ellenzéki képviselő utólagos normakontroll ra irányuló indítványa abból indul ki, hogy a támadott rendelkezés nem általános jövőbeli alkotmányos intézményt szabályoz, hanem a hatálybalépéskor már működő, azonosítható alapítványokra vonatkozó, kivezető szabályt alkot. Miután szerintük a múltban létrejött intézmények sorsát rendezi, amikor azok szerződéses, vagyonjogi, alapítói vagy közfeladati viszonyait alkotmányos szinten rendezi át, a támadott előírás nem általános alkotmányos normát tartalmaz, hanem zárt, a hatálybalépéskor már azonosítható jogalanyi körre és jogviszonyokra szabott „átmeneti-egyszeri” jogviszony-rendezésre szolgál.

Az Alkotmánybíróság augusztus 13-án aláírt végzése, amelynek előadója Hörcherné Marosi Ildikó volt, visszautasította az indítványt, és megállapította, hogy az az indítványozói álláspont, amely szerint az alkotmánybírák azért vizsgálhatnák felül az Alaptörvény egy konkrét módosítását, mert bár azt az Alaptörvény S) cikkében meghatározott eljárás szerint fogadták el, de tárgya, funkciója vagy időbeli jellege miatt mégsem tekinthető Alaptörvény-módosításnak, fogalmilag nem eljárási, hanem tartalmi kontrollra irányul.

A végzéshez különvéleményt csatolt Handó Tünde és Polt Péter, a testület elnöke. Mindettőjük álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak az érdemi vizsgálatot el kellett volna végeznie.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2024. december 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)