EgyébSzerző: euronews 2026. 08. 14. 3 percnyi olvasás
Egy új elemzés szerint a napenergia megugrása segített kielégíteni az európai hőhullámok miatt megnövekedett energiaigényt.
A Solar megtette a „nehéz emelést”, hogy segítsen Európának kielégíteni energiaszükségletét a heves hőhullámok sorozata közepette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Ember energetikai kutatóintézet új elemzése szerint az európai országok napenergia-kibocsátása akár 17 százalékkal is nőtt a júniusi és júliusi kánikulai napokon.
A kutatók azt mondják, hogy ez segítette a hálózatot, mivel a villamosenergia-igény akár egynegyedével is megnőtt a forró napokon. A hőhullámok gyakran okozzák az áramfogyasztás megugrását a hirtelen hűtési igény miatt, főleg az energiaigényes klímaberendezések miatt.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint a térhűtés – amely többnyire légkondicionáló berendezésekből és ventilátorokból áll – 2022-ben a világ elektromos áramának mintegy hét százalékát fogyasztotta el. Még azokban az országokban is, ahol alacsony a klímaberendezés tulajdonlása, az országok energiaigénye megugrik, amikor beköszönt a rekkenő hőmérséklet.
A 2025-ös kora nyári hőhullámok idején Franciaországban például esti áramcsúcsot regisztráltak, amely a légkondicionálás miatt 25 százalékkal haladta meg a szezonon kívüli átlagot.
Ember elemzése szerint az idén nyáron a június végi kánikula idején a napi villamosenergia-igény Olaszországban 28, Magyarországon 23, Franciaországban 14, Spanyolországban pedig 13 százalékkal nőtt a kánikula előtti napokhoz képest.
Azt mondja, ahogy a hőhullámok által támasztott kereslet nőtt, a napenergia volt az egyetlen jelentős energiaforrás, amely „jobban teljesített a szokásosnál”. A többi júniusi és júliusi naphoz képest Franciaországban és Magyarországon 17 százalékkal, Spanyolországban öt százalékkal, Olaszországban pedig ugyanennyi volt az átlagos napi napenergia-termelés a kánikula idején.
„A napenergia már a hőhullámok idején is nehéz munkát végez, de az igazi kihívás napnyugta után kezdődik” – mondja Chris Rosslowe vezető energetikai elemző.
„Este, amikor még mindig nagy a hűtési igény, a hálózat leginkább ki van téve a drága gáztüzelésű áramnak.”
Az európai hőhullámok, amelyek a tudósok szerint „gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna”, ha nincs klímaváltozás, tömeges aszályokat váltottak ki az egész kontinensen.
Az alacsony vízállás a Duna mentén a nukleáris kibocsátás visszaszorítására kényszerítette Magyarországon, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a vízenergia „mindenkori mélyponthoz” közeledett az alpesi régióban.
A fosszilis tüzelésű energiát is megsínylette a szárazság, Lengyelország kénytelen volt csökkenteni egy széntüzelésű erőmű teljesítményét a Visztula folyó kritikusan alacsony vízszintje miatt.
A június végi és július eleji kánikulában Magyarországon 119 százalékkal, Franciaországban 44 százalékkal, Olaszországban 13 százalékkal, Spanyolországban pedig hét százalékkal drágultak az átlagos napi áramárak, mint az előző hetek hasonló napjain.
A szakértők szerint az áremelkedés megismétli az akkumulátortároló rendszerek szükségességét, amelyek megakadályozhatják a felesleges napenergia pazarlását.
„Míg a napenergia megmenti a napot, az akkumulátoros tárolás megmentheti az estét” – mondja Rosslowe.
"Együtt ez az egyik legegyértelműbb módja annak, hogy Európa villamosenergia-rendszerét ellenállóbbá tegyék a forróbb nyarakon. Mivel a hőhullámok idején növekszik a napenergia teljesítménye, és más energiaforrások is nehézségekbe ütköznek, a tárolás esténként elviheti ezt az olcsó áramot."
Napi