BelföldSzerző: Szily László 2026. 08. 14. 1 percnyi olvasás
Hazudik, aki most megmondja, de itt van pár szempont. Arra készülj fel, hogy ha stabilan marad a kisvíz, mindig látszani fog.

Az áramlásra merőleges, a keresztmetszetét nézve asszimetrikus kőszórás lesz.
Az első látásra leglogikusabbnak tűnő helyszín az erőmű felé a hűtővizet szállító hidegvízcsatorna és a tíz fokkal felmelegedett hűtővizet a folyóba visszavezető melegvízcsatorna torkolata közötti, durván 300 méteres rész volt, mint csütörtökön délután kiderült, ide is épül a kőgát.

A küszöbnek mindenképp valahol a hidegvízcsatorna torkolata alatt kellett lennie folyásirányban, hogy a duzzasztásnak értelme legyen a vízkivétel szempontjából. A melegvízcsatorna befolyója alá azért nem lett volna logikus helyezni, mivel úgy ugyanarra a duzzasztott szakaszra engedték volna vissza a meleg vizet, ahonnan a folyó vizét hűtés céljára kiszivattyúzzák. Ez rontotta volna a hűtés hatásfokát.
A küszöböt, pontosabban annak kívülről is látható részét 30 nap alatt tervezik megépíteni, majd pár hétre rá jön a második fázis, a meder kövekkel történő megerősítése. Maga a gát eleve nem lesz egyenletes magasságú: a Paks felőli jobb partnál 150-200 méteren a koronája a jelenlegi kisvízszint alatt lesz fél méterrel, a bal part felőli durván 300 méteres része pedig fél méterrel fölötte. Ez azzal jár, hogy amíg szeptember első napjaiban el nem készül a mű, itt nagyobb hajóval nem lehet áthaladni a Dunán. És utána sem lehetne, amíg a mostani szinthez képest két méterrel meg nem emelkedik a vízsszint. Ezért az a terv, hogy ősszel, amint a vízszint legalább kissé megemelkedett, a Paks felőli oldalon az eleve alacsonyabb gátkoronát további egy méterrel megfaragják, így itt hajózható mélységű nyílás fog kialakulni.

Ha a valóságban is helytállónak bizonyulnak a kormány várakozásai, a keresztgát kisvíznél - vízállástól függően - fél-egy méterrel tudja megemelni a vízszintet a felette lévő szakaszon.